Az Ezüst sávok, arany liliomokból és a Diadalmas liliomokból megismert Ócsárd nembeli Imre száznagyként szolgálja Károly királyt. A korszak két legnagyobb hatalmú „kiskirályának” seregeire mért súlyos vereségek után Anjou Károly hatalma akár meg is szilárdulhatna, azonban a keleti országrészek urai a számító kivárást – és hamis hűségesküket – követően a cselekvés mellett döntenek és szembefordulnak a királlyal.
Ócsárd nembeli Imrét a diadalmas visegrádi ostromot követően mintha kísértené a balszerencse: a Csákok fogságába esik, a kunok szálláshelyét pedig Borsa Kopasz emberei dúlják fel. Imrének reménytelen helyzetek sorából kell kivágnia magát, hogy a király szolgálatába visszatérve méltó bosszút állhasson mindazokon, akik egykor elűzték családját ősi birtokáról, és most új otthonát, a kunok szállását sem kímélték.
Csikász Lajos Anjou-lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadát feldolgozó regénysorozatának harmadik kötetében a Visegrád visszafoglalását követő évek eseményeit dolgozza fel a tőle megszokott könnyed stílusban, mégis a történelmi hitelességre törekedve, kiterjedt kutatások alapján. A fordulatokban gazdag történet méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomoknak és a Diadalmas liliomoknak.
Ezerháromszázegy januárjában meghalt III. András király, és halálával véget ért az Árpád-házi királyok uralma a Magyar Királyságban. Az ország életét ekkor már a tatárjárást követően megerősödött kiskirályok küzdelmei határozzák meg: az új trónkövetelőknek a Csák, Aba, Kán, Borsa, Kőszegi nemzetségek támogatását kell elnyerniük ahhoz, hogy sikerrel szállhassanak harcba a koronáért.
A déli országrészben V. István király dédunokája, az ekkor még csak tizenhárom esztendős Anjou Károly Róbert pártja erősödik meg, északon pedig a szinte vele egykorú III. Vencel cseh és lengyel trónörökös támogatói. A kölcsönösen el nem ismert koronázásokat kölcsönös kiátkozások és fel-fellángoló összecsapások követik.
Ezekben a viharos időkben veszíti el családját az ifjú Ócsárd nembeli Imre. Miután apja évtizedes ellensége feldúlja a falujukat, a cseperedő legény rabszolga-kereskedők kezére kerül, és az erdélyi sóbányákban köt ki. Azonban fürge észjárásának, vakmerőségének és karja erejének köszönhetően hamarosan kiszabadul, és a rabságban szerzett társaival bejárja az egész országot, míg csak új urat nem talál Károly Róbert szolgálatában, és új otthont a kunok között.
Csikász Lajos regénye könnyed, kiforrott stílusban, fordulatokban gazdag, lendületes cselekményen, mélyen szerethető és gyűlölhető szereplőkön keresztül mutatja be a XIV. század eleji Magyar Királyság viszályokkal, cselszövésekkel és árulásokkal terhes történetét, a nagypolitika fordulataitól kezdve egészen a legszegényebbek, és így a legtöbbet szenvedők mindennapos élethalálharcáig.
Az Ezüst sávok, arany liliomokból megismert Ócsárd nembeli Imre immár száznagyként szolgálja Károly királyt. A rozgonyi csatát követően részt vesz Gönc várának, az Abák sasfészkének ostromában, ahol fegyverforgató képességei mellett ravaszságával is jó szolgálatot tesz a sereget vezénylő Drugeth Fülöpnek, a király bizalmas barátjának. Az ostromlott várból kimentett két ifjú nemeshölgy azonban még Imre eszén is túljár, és olyan bajba keveri, ami miatt Károly király kegyéből is kieshet…
Csikász Lajos Anjou-lobogók alatt című, az Anjou-ház magyarországi uralkodásának évszázadát bemutató regénysorozatának második kötetében a rozgonyi csatát követő három év eseményeit dolgozza fel megszokott könnyed stílusában, mégis a történelmi hitelességre törekedve, kiterjedt kutatások alapján. Főhőse bejárja a Felvidéket, eljut a déli országrészbe, harcol Csák Máté oldalán a csehországi hadjáratban, és elsőként hág fel a visszafoglalt visegrádi vár fokára. A fordulatokban gazdag történet méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomoknak.
Anjou I. Károly 1316-ban ismét komoly kihívásokkal találta magát szemközt. A mindjobban megerősödő királyi hatalommal szemben akkor robbantak ki újabb lázadások, amikor a régiek utóharcai még javában tartottak, és a frissen elfoglalt területek pacifikálása is elég vontatottan haladt. Bár a dévai csatát követően Kán László hasonnevű fiainak hatalma megtört, ők mégis sikeresen elmenekültek és az ellenállás tüzét szítva kisebb-nagyobb felkeléseket robbantottak ki Erdélyben, amelyek folyamatosan lekötötték a tartomány elfoglalására küldött királyi erőket. Mialatt Erdélyben – ha nem is kilátástalan, de mindenesetre végeláthatatlannak tűnő – küzdelem folyt a lázadókkal, Kelet-Magyarország legnagyobb hatalmú főnemese a Borsa, vagy más formában Barsa nembeli, gyakran Kopasznak is nevezett Jakab robbantott ki új lázadást.
Ócsárd nembeli Imre, Károly király száznagya, a kunok szállását ért támadás és kislánya meggyilkolása után bosszút esküszik Borsa Kopasz és a szolgálatába lépett kunok ellen. Feldúltan érkezik a temesvári királyi udvarba, ám Károly nem az egyelőre még túlerőben lévő Borsa ellen küldi harcba, hanem Diósgyőrbe helyezi át, Drugeth Fülöp parancsnoksága alá, hogy segítsen neki mozgósítani az északi nemesi hadakat és bevenni az árulóvá lett Petenye fia Péter kezén lévő Regéc várát. Az események azonban hamarosan Sárospatakra sodorják Imrét, és úgy tűnik, egyre messzebb kerül bosszúja beteljesítésétől.
Csikász Lajos Anjou lobogók alatt című, az Anjou-ház Magyarországon töltött évszázadait feldolgozó regénysorozatának negyedik része méltó folytatása az Ezüst sávok, arany liliomok, Diadalmas liliomok és Éjszín liliomok című köteteknek. Mint mindig, a szerző ebben a könyvében is új megvilágításból, új részletekkel gazdagítva beszéli el főhőse fordulatokban gazdag, egyszerre felemelő és megrázó kalandjait.
1286. Erzsébet anyakirályné IV. László király udvarába rendeli rokonukat, Arbuzt, a kun főurat, hogy tanácsaival szolgálja a megrendült hatalmú uralkodót. A kun tanácsadó azonnal szembesül a főúri vetélkedésekkel és belharcokkal, és a hűség látszatának megtartása mellett a saját útját kezdi járni. Az Ezüst sávok, arany liliomokból ismert Ócsárd nembeli András és Letenyei Zsigmond még IV. László királyi testőrségének fiatal száznagyai, akik az árulások és intrikák közepette is hűségesen szolgálják a királyt, ám egy ifjú nemes, Vönöcki Sándor Budára érkezése tragikus fordulatot eredményez mind az ő életükben, mind az ország sorsában.
Csikász Lajos új regénye az eddigieknél árnyaltabb képet ad az 1286–1290-es évek Magyarországáról, és önállóan olvasható előzménytörténete a szerző Anjou-lobogók alatt című sorozatának. Az olvasó nem csak a Kun László királyságát feszítő ellentétekről és viszályokról tájékozódhat, de elmerülhet a „liliomos” kötetek szereplőinek előéletében és megértheti azokat az ellentéteket, amelyek mintegy másfél évtizeddel ezen regény eseményei után meghatározzák a cselekedeteiket.
A regény IV. (Kun) László (1262–1290) Árpád-házi királyunk uralkodása idején játszódik. IV. László gyermekkorára rányomta bélyegét nagyapja, IV. Béla, és apja, V. István szinte folyamatos viszálykodása. Béla még magát Lászlót, és anyját, Kun Erzsébetet is elfogatta és bezáratta egy időre.
IV. László uralkodása során szembekerült a nagyapja és apja idején a bőkezű királyi adományoknak köszönhetően megerősödött főnemesi családokkal – az Anjou-kor történetéből jól ismert Csákokkal, Abákkal, Borsákkal, Kőszegiekkel –, Ottokár cseh királlyal, viszont sikerült szövetséget kötnie Habsburg Rudolf német királlyal.
László a „Kun” nevet a tatárjárás előtt behívott, majd elűzött, később IV. Béla által újra letelepített kunokkal való rokonsága és irántuk tanúsított vonzalma miatt kapta. A félig pogány kunok megtérését és tartós letelepedését szorgalmazó törvények pápai kikényszerítése után azonban az ő támogatásukat is elvesztette, mi több, halálát kun kezek által lelte.
Géza fejedelem még él, de már csak napjai vannak hátra.
Koppány a hatalomátvételre készül – az ősi jusson.
Asztrik tanítana, de István herceg Méhecske (felettébb szemrevaló böszörmény leányzó) után koslat.
Pázmán lovag parancsot kap, hogy a föld alól is, de Esztergomba vigye Istvánt.
Sarolta aggódik a fiáért, de özvegyasszonynak még túl fiatal lenne, s Koppány húsz évvel előtte már kérte a kezét.
A bajor Gizella elindul a kolostorból, hogy egy leendő király menyasszonya legyen.
A régi és az új rend hívei gyülekezőben: elkerülhetetlen az összecsapás.
Mi már tudjuk a végeredményt, de Hegedüs Géza tollából olvasva az események és a jellemek újjászületnek.
Ezekkel a szavakkal kezdődik A három királyság regényes története (Sanguo yanyi). A kínai olvasó számára a fenti idézet legalább olyan ismerősen cseng, mint nekünk, magyar olvasóknak például az Egri csillagok első sorai, vagy a szerte a világban A Gyűrűk Ura híres verse. Kínában és világszerte vaskos köteteket szenteltek a mű méltatásának, elemzésének és kutatásának. A regény az elmúlt évszázadokban a mind a hagyományos, „magas irodalom”, mind a „populáris kultúra” fontos, megkerülhetetlen eleme volt és maradt. Számítógépes játékok, képregények, rajongói klubok, temérdek filmadaptáció és a történet fősodrából leágazó önálló regények – ez ma már mind hozzátartozik A három királyság regényes történetéhez. Bátran kijelenthetjük, hogy napjainkban a számunkra jól ismert „univerzumok” (Star Wars, Lord of the Rings, stb.) mellett bizony hosszú évtizedek óta létezik a nagyvilágban egy „Sanguo-univerzum” is milliónyi rajongóval és követővel. A három királyság története, a magyarul is megjelent, Vízparti történet (Shuihuzhuan), A vörös szoba álma (Hongloumeng) és a Nyugati utazás (Xiyouji) mellett, a „négy klasszikus” kínai nagyregény egyike. A négy alkotás közül azonban ezt tartják a legelsőnek és a „legkínaibb” kínai regénynek. A 120 fejezetből álló monumentális alkotás – melyet három kötetben tervezünk megjelentetni - különálló történetek néhol lazán, néhol szorosabban egymáshoz kötődő láncolata. Közös vonásuk, hogy tettek és cselekedetek megítélése valamilyen formában mindig a konfuciánus értékrend – például igazságosság, emberiség, szülőtisztelet, erényesség – szerint történik. A mű másik sajátossága a rengeteg szereplő, akik szabadon járnak-kelnek a történetben. Bár rengeteg történelmi eseményt foglal magában – amelyet helytállóságát a modern történelemtudomány utóbb igazolta –, a regény korántsem egy történelmi alapossággal megírt egyenes idősíkú krónika, sokkal inkább annak a néhány kiemelt szereplőnek, főhősnek az életét és kalandjait elbeszélő, elregélő „tízezerszínű” tabló, akik a bemutatott történelmi időszak főszereplői voltak.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.