Kósa Henriket, a moszkvai Magyar nagykövetség második emberét holtan találják Kutuzov sugárúti lakásában. Tizenhat késszúrással ölték meg, és a nyomozás heteken át semmi mást nem tud kideríteni, mint azt, hogy a fiatal, jóképű és facér magyar diplomata tucatszámra és válogatás nélkül fogyasztotta a különböző korosztályhoz tartozó és családi állapotú orosz és magyar hölgyeket.
A Moszkvába küldött magyar nyomozótiszt és orosz társa egyaránt arra gyanakodnak, hogy a nőfaló diplomata halála is valamelyik gáláns kapcsolatával függhet össze, de hogy valójában mi történt és hogyan, az csak a könyv utolsó oldalain derül ki. 
A gyilkosság elkövetőjének keresése közben megismerkedünk a korabeli moszkvai diplomáciai és politikai élet, valamint a magyar külpolitika  mindazon visszásságaival és különcségeivel, melyekről csakis ez a fenomenális emlékezőtehetségű és kimeríthetetlen fantáziájú szerző – maga is volt tudósító – képes hiteles és így, évtizedek távlatából már kifejezetten kacagtató korrajzot készíteni. A szórakoztató bűnügyi történet eközben az úgynevezett  “létező szocializmus” remek szatírájává bővül. 

A ​kilencvenedik életévét taposó legendás rádióriporter, Kulcsár István tizenhetedik könyvében ismét rácáfol a közhiedelemre, miszerint a „szépkorú” ember már a hamut is mamunak mondja. Javarészt személyes emlékei alapján, megbízható történelmi hűséggel és fenomenális emlékezőtehetséggel idézi fel a második világháborút megelőző és követő világ szereplőit, emlékezetes eseményeit és mindennapjait.

A tőle megszokott eleganciával megírt, többnyire ironiával átszőtt történetekből az olvasó megtudhatja, hogy miért haragudott József Attila Hidas Antalra, hogyan dobott puszit a primadonna Tőkés Anna Rákosi Mátyásnak, hogyan ugratták egymást a kor írófejedelmei, hogy mi volt az a szocreál, miként vették rá az átkosban az embereket arra, hogy szavazzanak a kommunistákra, meg hogy hogyan találták fel Magyarországon a Ribakov-mozgalmat, de még azt is, hogy ki volt a vitéz és a lófő, és milyenek voltak a nem is olyan régi időkben a budapesti utcák, villamosok, üzletek, a bordélyok és a közvécék.

Jónéhány történetben szembesül a múlt és a jövő, például a háztartási alkalmazottak valamikori és mai helyzete, és az összehasonlítás végeredménye nem egyszer meglepő. A Privát panoptikumot olvasva az idősebbek elmerülhetnek a saját múltjukban, a fiatalok pedig betekintést nyerhetnek az „antivilágokba”, melyekben nem volt internet, wikipédia, okostelefon, villamos roller, de még televízió sem, de ahol a keserves napokban is bőven áradt a humor, buzgott a szellem, a minden hatalommal dacoló tehetség és élni akarás.

Daniel Sentinel, a sikeres, jóképű üzletember édesapjának, a hatalmas vállalatbirodalom fejének halálos ágyához érkezik haza. Miután megörökli a vezetői posztot, szinte azonnal felfigyel a cég csinos ügyvédnőjére, aki nemsokára viszonozza érzelmeit. Ám a férfi családja – különösen lánya, akiről furcsa pletykák keringenek – nem nézi jó szemmel a kapcsolatot, és mindent megtesz, hogy szétdúlja. Mesterkedéseik sikerrel járnak, Daniel végül mást vezet oltár elé, nem sokkal később azonban váratlanul elhalálozik. A körülmények és bizonyítékok gyilkosságra utalnak, ám a tettes kilétének felderítése igen nehéz. A szálak felgöngyölítése közben ugyanis kiderül a sokkoló igazság: csaknem mindenki egyformán gyanús…

Az ír és az olasz maffia együtt uralja a New England-i Providence városát és környékét – mígnem aztán egy nőügy megbontja az évek óta fennálló tűzszünetet, és kirobban a háború. Egymást érik a véres leszámolások, testvér testvér ellen fordul.
Danny Ryan békés életre vágyott, de most kényszerhelyzetbe kerül: ha menteni akarja barátait, akiket családjaként szeret, és a családot, melynek védelmére felesküdött, át kell lépnie önmaga árnyékán, és új dinasztiát építeni. Kegyetlen vezérré, alattomos játszma irányítójává válik – olyan játszmáé, melynek végén a győztesek életben maradnak, a vesztesek jutalma pedig a halál…

A regény főhőse, ifjabb Aranka Miklós, egykori rendőr őrületes precizitással finomítgatja bosszúból elkövetendő sorozatgyilkosságának tervét. Noha a cselekmény a román diktátor kivégzésének napjától indul, s a szomszéd országban elszabaduló erőszak rányomja bélyegét hősünk és barátai gyerekkorának egy meghatározó időszakára, a történetben szereplő Ceausescu csak közvetve a Kárpátok Géniusza. Róla nevezik el ugyanis a gyerekek vágyaik tárgyát, egy igazi kínai fröccsöntésből készült, félméteres T- rex játékfigurát. Vele szemben követik el az "ősbűnt" a gyerekkoribarátok. Az ifjú Aranka egyetlen meghitt társát, anyja emlékét idéző fétisét akarják kivégezni, a zsarnokgyíkot, melynek egy velünk párhuzamosan lévő világban élő alteregójával is megismertet a szerző. A – már nem is annyira – ifjú Aranka időről időre hozzá, a játék-társhoz menekül. Persze, ha egy nő, egy igazi nő, például Klára, a nyomozó szerelme megválthatná, akkor talán minden másképp alakulhatna. De amíg nincs másképp, addig halál a bűnösökre…!

Az áldozat egy női kórus tagja, aki a legjobbak egyike, mégis kilóg a sorból. Az ügyében nyomozó fiatal tiszt ugyancsak a legjobbak egyike, ám szintén titkolózni kénytelen. A gyilkos pedig… A lehetséges gyilkos éppúgy lehet egy férj, egy politikus, mint egy kórustag vagy alkalmi betörő – a bűnügyi történetben a mai magyar közélet jónéhány tipikus figurájával találkozhatunk.