Csányi Vilmos etológus állatvilágról, kutyákról, majmokról és persze emberekről szóló könyveit mindenki ismeri. Szépirodalmi írásai is népszerűek. Most új szerepben ismerjük meg: saját kertjében vezet körbe bennünket.

A séta során különleges virágairól, fáiról és bokrairól mesél, arról, hogyan kerültek hozzá a világ minden tájáról egyes növényritkaságok, hogyan gondozza őket, hogyan beszélget velük pontosan úgy, ahogyan a kutyáival is. Különleges és személyes élmény részese lehet az olvasó; a kert lakóival nemcsak történetükön keresztül, de képeken is megismerkedhet.

A ​modern ember az elmúlt három-négy évtizedben szinte nagyobb változásokat élt át, mint a korábbi száz évben. A génkutatás, az informatika, a mesterséges intelligencia, az internet, a mobiltechnológia alapjaiban formálták át nemcsak a világról való tudásunkat, de mindennapi rutinjainkat. Ugyan ki tudná ma elképzelni az életét számítógép, mobiltelefon, automaták, precíz képalkotó orvosi vizsgálatok, elektronikus ügyintézés, „okos”-megoldások nélkül – hacsak nem valamely archaikus társadalom tagjaként él egy világtól elzárt őserdőben? E kézzelfogható változásoknak számos lelki és társadalmi szinten megnyilvánuló hatását is tapasztaljuk: egyre kevésbé vagyunk közösségi létezésre utalva, fokozódó önállóságukban pedig lassan egyszemélyes csoportokká alakultunk. Ez egyfelől táptalaja az elmagányosodásnak, másfelől korábban soha nem tapasztalt szabadsággal és kreativitással jár: az ember életében csak úgy sorjáznak az újítások. A létezésünk kényelmesebbé válásának azonban meg kell fizetni az árát: a klímaválság, a kifogyó energiakészletek, a járványok, a pusztuló Föld már rég nem a jövő zenéje. 
Kevesen tudnak olyan érdekfeszítően és szórakoztatóan beszélni húsbavágó, komoly és időszerű kérdésekről, mint Csányi Vilmos, aki dörgedelmes próféciák helyett görbe tükröt tart emberi gyarlóságaink – olykor állati butaságaink – elé. A neves humánetológus írásaiban minden színtiszta tudomány, mégis felszabadítóan derűs, sokszor kacagtató olvasmányok ezek, legyen szó akár arról, mi tette olyan sikeressé az emberi csoportosulásokat az állatokéival szemben; miért vagyunk meggyőzhetők olyan könnyen szinte bármiről; miért szeret az ember kutyát tartani, és miért nem például zsiráfot; mi célból született a divat; és vajon rafináltan gondolkodik-e kedvenc cicánk, amikor elcsal bennünket a kanapéról, hogy ő ülhessen oda. Csányi Vilmos csupa olyan kérdésre válaszol lélegzetelállítóan izgalmasan, amely mindannyiunkat foglalkoztat – vagy amit sosem mertünk megkérdezni…

Csányi Vilmos etológusprofesszor Bukfenc és Jeromos után végre megírta harmadik kutyája, Janka történetét is. Az érdekes és sokszor kacagtató epizódokból egy kíváncsi, érzelemgazdag, társas interakciókra alkalmas élőlény képe rajzolódik ki előttünk, akinek sajátos elgondolása van a világról. Janka husky őseit meg nem hazudtoló módon szabad kutya, aki nem pusztán eligazodik az őt körülvevő környezetben, hanem igyekszik azt saját ízlésének megfelelően formálni is.

Csányi egy vérbeli tudós kíváncsiságával és nyitottságával jegyzi le kutyája kalandjait, hogy aztán bravúros könnyedséggel vezessen be bennünket az etológia kulisszái mögé, s világítson rá a megfigyeltek mögött rejlő tudományos magyarázatokra.

László Bandy rajzaival.

„Az evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, autóroncsok, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

„A kutyát az ember kiragadta az állatvilágból, itt-ott igazított rajta, és most megdöbbenve észleli, hogy egyben s másban rá hasonlít. Az sem új felfedezés, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Őszintén meg kell vallanom, hogy én Jeromost emberszámba veszem. Hallatlanul fejlett szociális megértése, gazdag érzelmi kapcsolatai, kommunikációs képessége alapján bennem azt a jól megfontolt elképzelést alakította ki, hogy nem egy állattal, hanem valakivel állok szemben. Ebben a hangoskönyvben nem tudományról, annál sokkal fontosabb dolgokról: Jeromosról és rólam lesz szó.” (Csányi Vilmos)

Csányi Vilmos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül pillantanának be a kutyaetológia világába. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angol, német, olasz, szlovák és orosz nyelven is megjelent a kötet. Az új kiadás tartalmaz néhány új, érdekes tényt is, amelyet az ELTE etológia tanszékének kutatói fedeztek fel az utóbbi években. Módszereiket átvették külföldi laboratóriumok, és ma már a tudományos közösség is elhiszi, hogy egyben s másban a kutya az emberre hasonlít. Tehát nem csupán hangzatos cím, hanem kutatási eredmények támasztják alá azt, hogy a kutyák szőrös gyerekek.

Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író. Eredetileg vegyészként kezdett dolgozni, majd ő maga szervezte meg az ELTE-n az etológia tanszéket, amelynek vezetője is lett. Kutatásai középpontjában kezdetben a halak, a későbbiekben a kutya és az ember viselkedése, a biológiai és a kulturális evolúció kérdései állnak. Számos kötete jelent meg négylábú társainkról, illetve az ember viselkedéséről, hiedelmeiről és gondolkodásáról. Emellett szépíróként is sikeres.

Ki ne hallott volna már legendákat a „bezzeggyerekekről” és szüleikről? Ezekben a történetekben a kicsik jól neveltek, szófogadóak és csendesek, a szülők arcán mennyei mosoly ragyog, a barátok, ismerősök pedig az egekig magasztalják a Bezzeg családot.Csak az a bökkenő, hogy Bezzegék nem léteznek! Mit tegyünk hát, hogy ne merő stressz és sziszifuszi küzdelem legyen az életünk, ha gyereket nevelünk? Pamela Druckerman kisgyerekes amerikai anyukaként hosszú időt töltött Franciaországban, és rácsodálkozott, mennyire másként szervezik az életüket a francia párok, mennyire más alapelvek és keretek között nevelik a gyerekeiket. Természetesen nincs csodaszer, amely egyik napról a másikra megváltoztatja a magyar szülők életét, és megoldja az összes problémáikat, de ebben a könyvben a szerző megoszt velünk 100 olyan tippet, amelyeket ha átgondolunk és adaptálunk a saját életünkre, valószínűleg boldogabbak, kiegyensúlyozottabbak leszünk, a gyerekeink pedig jobban fognak alkalmazkodni életük során a legkülönbözőbb emberekhez és helyzetekhez. Ugye jól hangzik? A remek tanácsok mellé ráadásul ajándékba kapjuk az írónő fanyar humorát, plusz a hamisítatlan francia életrecepteket, amelyeket együtt készíthet és fogyaszthat el az egész család – à la française!

Depresszió. Szorongás. Krónikus fájdalom. Fóbiák. Rögeszmés gondolatok. Vajon lehetséges, hogy e nehézségek gyökereit nem az életünk során átélt élményeinkben vagy az agyunk kémiai egyensúlyának felborulásában kell keresnünk, hanem a szüleink, a nagyszüleink, sőt, akár a dédszüleink történetében? A bizonyítékok elsöprő erejűek. Az elmúlt néhány év során végzett tudományos kutatások alátámasztják azt, amit már régóta sejtettünk: a traumás élmények örökölhetők. Lehet, hogy az, aki az eredeti traumát elszenvedte, már meghalt, vagy a történet feledésbe merült, az emlékek és az érzések azonban tovább élhetnek. Bele vannak kódolva a génjeinkbe, és felbukkannak a mindennapi nyelvhasználatunkban. Az örökölt családi traumák területének úttörőjeként Mark Wolynn több mint húsz éve végez terápiás munkát egyénekkel és csoportokkal. Örökölt családminták című könyvéből megismerhetjük módszerét, az alapnyelvezet feltárásán alapuló megközelítést. A diagnosztikai célú leltárkészítés révén feltárhatjuk a mindennapos szóhasználatunkban, a viselkedésmintáinkban és a fizikai tüneteinkben alakot öltő félelmeket és szorongásokat. A kötetben bemutatott technikákkal feltérképezhetők a generációkra visszakövethető élmények, a vizualizáció és a közvetlen dialógus eszközei pedig segítenek kiépíteni az utat, melyen haladva helyrehozhatjuk az életünket és az egészségünket. Kideríthetjük, hogy a traumás örökségek hatása sokkal fontosabb szerepet játszik az érzelmi és fizikai egészségünkben, mint eddig gondoltuk. A szerző módszere lehetőséget nyújt olyan régóta fennálló nehézségek leküzdésére is, amelyek sok esetben ellenállnak a hagyományos terápiás és gyógyszeres kezeléseknek. Mark Wolynn az amerikai The Family Constellation Institute alapítója és igazgatója. Számos pszichiátriai képzési központban, klinikán, kórházban és intézetben tanított. Cikkei az Elephant Journal és a Psych Central című szaklapokban, költeményei pedig a The New Yorkerben jelentek meg. Jelenleg a San Francisco-öböl közelében él.

„Ezen új információk ismeretében helyreállíthatjuk az önértékelésünket, és megváltoztathatjuk a körülményekre, a különböző helyzetekre és kapcsolatokra adott reakcióinkat. Azaz, más szavakkal, mindez az életünk újjáépítésének kulcsa.” Oprah Winfrey

Az életünk korai szakaszában átélt tapasztalataink hosszú távú hatással vannak az életünkre – a Mi történt veled? tudományos és lelki szempontból is alaposan körbejárja azon viselkedési mintákat, amelyeket sokan oly nehezen tudunk értelmezni.

E KÖNYV ELOLVASÁSA UTÁN MÁSKÉPP LÁTJUK MAJD AZ ÉLETÜNKET. 

Feltettük-e már önmagunknak valaha azt a kérdést, hogy „Ezt most miért csináltam?”, illetve „Miért nem vagyok képes irányítani a saját viselkedésemet?”? Reakcióinkat látva a környezetünk elítélhet minket, és azt gondolhatja, „Mi a baj ezzel az emberrel?”. Saját érzéseinket megkérdőjelezve könnyen előfordulhat, hogy magunkat hibáztatjuk mindenért, ezzel teljesíthetetlen elvárások elé állítva mind magunkat, mind pedig másokat. Itt az ideje, hogy egészen másképp tegyük fel a kérdést.

Mély és személyes beszélgetéseik során Oprah Winfrey, illetve a neves pszichiáter, dr. Bruce Perry, az agy és a trauma szakértője úttörő jelentőségű és nagy erejű változásra hív, amely mindössze azzal az egyszerű gondolati átkapcsolással megvalósítható, ha a „Mi a baj veled?” helyett ezt a kérdést tesszük fel: „Mi történt veled?” 

Oprah saját múltbéli történeteire és tapasztalataira támaszkodva elénk tárja, milyen sebezhetővé válhatunk a fiatalkorban átélt traumák és ártalmak hatására. A könyvön végigvonuló beszélgetésük során Oprah és dr. Perry az emberek, a különböző viselkedési formák és önmagunk megértésének témájára helyezi a hangsúlyt. Az általuk képviselt látásmód finom, ám nagy erejű változást jelent a trauma korábbi megközelítéséhez képest, és lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a múltunkat, és ezzel új ösvényt vágjunk a jövőnk felé – illetve hatékony módszerek segítségével utat nyissunk az ellenálló képességnek és a gyógyulásnak.

"Megkísérlem legyűrni a szakmai zsargont, és egy esszéláncolattal lefedni mindazt, amit én az emberi természet biológiai tényezőiről fontosnak tartok.
Mellőzöm a szakmai hivatkozásokat, a részletekbe menő magyarázatokat. Fontosnak tartottam viszont néhány, az emberi természeten túlmutató
kérdést, mint például a tudományos megközelítések módozatait, az evolúciót, a genetikai meghatározottság problémáját is röviden érinteni, mert ezek
feltétlenül szükségesek az emberi természet megértéséhez." (A szerző)

Szeretnénk összeismerkedni az új szomszédunkkal? Hibás terméket vásároltunk, és reklamálnánk? Bántanak a társunk lekicsinylő megjegyzései? Bizonytalanul, erőszakosan vagy magabiztosan viselkedünk-e ilyenkor, és hogyan változtathatunk azokon a mintákon, amelyek nem vezetnek eredményre? Milyen játékszabályok szerint működnek a különféle kapcsolatok, és létezik-e olyan technika, amely minden élethelyzetben hatékony?

A népszerű előadó és tapasztalt párterapeuta ezúttal az asszertív kommunikáció titkaiba vezeti be az olvasót, különös figyelmet szentelve a párkapcsolati helyzeteknek. A fejezetek végén feladatsor segít átültetni a gyakorlatba az olvasottakat, hogy minél rutinosabban, eredményesebben kezelhessük a mindennapokban felmerülő kihívásokat.

Maria Konnikova, a Columbia Egyetemen doktorált pszichológus miközben az emberi viselkedést kutatta, a pókerben talált rá arra a területre, amely képes megvilágítani tudatos döntéshozatali folyamatainkat. A világ legnépszerűbb kártyajátékában a tervezés és a véletlen, a szerencse és a tudás, a fókusz és a kontroll között vékony határ húzódik. Felkereste Erik Seidelt, a világ egyik legjobb pókeresét, akinek a tanítványaként később Las Vegas-tól Monte- Carlón át Makaóig több komoly pénzdíjas versenyt is megnyert. Fokozatosan hírnevet szerzett magának a férfiak dominálta póker világában, sőt bejutott a kártyajáték világbajnokságának számító World Series of Pokerre is.

Konnikovától nem tanulunk meg pókerezni. Ám megtanít bennünket a legnagyobb blöffre, amelyet a hétköznapi életünkben is remekül hasznosíthatunk. Rossz kártyákat bármikor oszthatnak nekünk, de ha arra összpontosítunk, hogyan játsszunk velük, az átsegít bennünket a nehéz időszakon, amíg ismét mellénk szegődik a szerencse.

„Ritkaság az ilyen lebilincselő visszaemlékezés és az ilyen elgondolkodtató viselkedéspszichológia. Igazi csemege, hogy mindez egyetlen könyvön belül egyesül – egy pszichológus tollából, aki mesteri szinten kitanulta a világ egyik legversengőbb játékát.”

Adam Grant, az Eredetik, az Adni és kapni és a Gondold újra! című sikerkönyvek szerzője

„A legnagyobb blöff totál menő, igazi klasszikus. Rendkívül szórakoztató történet egy esélytelennek tűnő hősnővel, Yoda-szerű mentorával és egy csomó őrült alakkal. Elmésen mutatja be a készségek és a véletlen szerepét és egymáshoz fűződő viszonyát. Megtudhatjuk belőle, hogyan figyelhetünk oda tudatosan, gondolkodhatunk objektíven és hozhatunk jobb döntéseket. Verhetetlen flösst kap a kezébe, aki elolvassa. El sem hiszi majd, mekkora szerencse érte – és hosszú-hosszú ideig emlékezni fog rá.”

Daniel H. Pink, a Motiváció 3.0, az Eladni emberi dolog és a Mikor szerzője