Húsz ​évvel ezelőtt Candace Bushnell új műfajt teremtett, amikor Szex és New York címmel megírta a manhattani elit szexuális rituáléit bemutató, meghökkentően szókimondó könyvét. Az írónő most egy újabb úttörő írással jelentkezik, amelyben az ötvenen felüliek szexuális és ismerkedési szokásait fedi fel. A történetek helyszíne ezúttal a manhattani Upper East Side, illetve egy „Falu”-nak nevezett vidéki település. Bushnell a tőle megszokott szatirikus stílusban tárja elénk azoknak a középkorú férfiaknak és nőknek az ismerkedési szokásait, akik tovább navigálnak a szerelem és a kapcsolatok örökké modernizálódó világában. Bushnell bemutatja az olyan tipikusan 21. századi ismerkedési jelenségeket, mint például a „váratlan kölyöktámadás”, amikor egy józan idősebb nő egy nála sokkal fiatalabb férfi érdeklődésének a középpontjába kerül, megismerhetjük a Mona Lisa kezelést, egy vaginahelyreállító sebészeti eljárást, amit gyakran ajánlanak a középkorú nőknek, és megtudhatjuk, milyen esélyei lehetnek egy elvált ötvenes nőnek a Tinder világában. Bushnell aktualizálja és átírja a Szex és New York egyik legnépszerűbb sztoriját, a „kerékpáros fiúk”-at. Ők voltak azok a férfiak, akik mindig fel akarták vinni a biciklijüket a nő lakására. A kerekezés egykor néhány különc srác rendellenes viselkedésének számított, de mára széles körben elfogadott lett. Az írónő megismerteti velünk a ""kerékpáros fiúk""új alfajait, és feltérképezi, hol és hogyan lehet becserkészni őket egy kerékpár segítségével. (Azt is elárulja, hogy érdemes-e.) Bushnell minden szemszögből megvizsgálja a szerelmet és az életet. Beszél a házasságról és a gyerekekről, a válásról és a gyászról, valamint a nőkre nehezedő társadalmi nyomásról, ami ma már nemcsak azt követeli tőlük, hogy őrizzék meg a fiatalságukat, hanem azt is, hogy legyenek sikeresek és gazdagok. A könyv kíméletlenül őszinte társadalmi körképet ad, és hasznos olvasmánya lehet mindenkinek, akit érdekelnek a huszonegyedik század párkapcsolati kérdései.

Bushnell ​a társasági élet filozófus-királynője…" New York Times Book Review Napjaink egyik legagyafúrtabb és legolvasmányosabb társadalomkritikusa ezúttal új nézőpontból – a lakóhelyükön keresztül – közelíti meg New York City kemény és szelíd nőit. Az Ötödik sugárút 1. – amely nem egyszerűen egy házszám, hanem egy híres épület neve – tornyos art deco remeke Manhattan egyik legrégebbi és legmenőbb történelmi negyedében emelkedik. Olyan lakóház ez, ahol így vagy úgy, de meg kell dolgozni a bejutásért. Candace Bushnell új regényében ezen épület körül forog az itt lakó és a beköltözni vágyó hősnők élete. A kockázatialap-kezelő mogul nejétől az éltes társasági rovatvezetőnőn át a Los Angelesből ide menekült szabad szellemű művésznőig minden szereplő e híres toronyház fedele alatt kívánja megvalósítani az álmait. Az Ötödik sugárút 1. éles szemű megfigyelésekkel és könyörtelen látlelettel szolgáló mai történet régi és újgazdagokról, amely robbanó elegyet kever Edith Wharton New York „aranyfüstös éveit" ábrázoló mesterműveiből és F. Scott Fitzgerald jazzkorszaki meséiből. Bushnell manhattani hősei évtizedekkel később ugyanazért törik magukat, mint irodalmi felmenőik: hatalomra, hírnévre, sikeres házasságra – vagy legalább a látszatára – vágynak. De Bushnell regénye annyira eredeti és friss, hogy az olvasó úgy érzi, most találkozik először a szexuális játszmákkal, az ingatlanszerzéssel és az egy nap alatt elveszített vagyonokkal.

Reena Montero szerette Sawyer LeGrande-ot amióta az eszét tudta: olyan természetes volt ez számára, akár a levegővétel, és olyan végtelen, akár az idő. Csakhogy Sawyer ezt látszólag egyáltalán nem észlelte… amíg egy napon, hihetetlen ugyan, de megvilágosodott. Reena és Sawyer zűrös és bonyolult kapcsolatba kerültek egymással. Aztán Sawyer hirtelen, egyetlen szó nélkül lelépett a párás floridai városból, Reena pedig magára maradt összezavarodva és - terhesen.

Amikor Lori nagymamája meghal, a lány világa fenekestül felfordul. Sheryl nagymama volt ugyanis a mindene Lorinak. Gyakorlatilag ő nevelte fel az unokáját, akinek szülei mindig rengeteget dolgoztak. Ráadásul egy másik veszteség is fenyegeti Lorit, édesanyja ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy költözzön el az ő szeretett városából, Bostonból. Az érettségi előtt álló főhősünk azonban legalább addig maradni akar, amíg teljesíti nagyanyja utolsó kérését: szétszórja a hamvakat azokban a kertekben, amelyeket Sheryl a legjobban szeretett. A gyönyörű helyeket Seth nagybátyjával, valamint legjobb barátjával, Chrisszel látogatja végig, akibe titokban fülig szerelmes.
A búcsúzás nem könnyű, de Lori talán a természettől is tanulva, a különleges kaland végére már másként tekint az elmúlásra. Dacos és nyers stílusa megszelídül, nemcsak önmagával, hanem a családjával is megbékél. Meredith Goldstein önéletrajzi jellegű regénye egyszerre keserű, humoros, romantikus, de legfőképp: reménykeltő, amelynek elolvasása után talán más szemmel nézünk majd a körülöttünk virágzó életre.

A tizennégy éves Mia Thermopolis még mindig nem barátkozott meg azzal a ténnyel, hogy igaziból hercegnő és Genovia trónörököse. Amikor egy országos tévéadásban bejelenti, hogy a mamája terhes a matektanárától és hozzá akar menni feleségül, nemcsak a médiában, de a hercegi udvarban is óriási cirkusz kerekedik.

Jana Novak története úgy kezdődik, mint egy közhelyes modellmese: a magas, vékony lány nincs kibékülve a fiús vonásaival, egészen addig, míg váratlanul fel nem fedezi egy ügynökség munkatársa, és sztárt nem csinálnak belőle…
A divat világa azonban legalább olyan sötét, mint amilyen ragyogó. És minden sarok mögött ragadozók leselkednek.
Juno Dawson őszinte és nyers regénye a divatipar árnyoldalát mutatja be, és a #TimesUp meg a MeToo korszakában időszerűbb, mint valaha. A brit szerző eddigi legfontosabb könyve, melyből hamarosan filmet forgatnak.

Úgy tekintettünk egymásra, mint a sportoló, a könnyűvérű csaj, a lógós, a színjeles stréber. Aztán egy nap felnéztünk az égre, és minden megváltozott. A tévé azt harsogta, hogy két hónapunk maradt, mielőtt a Radar nevű aszteroida eléri a Földet. Két hónapunk maradt, hogy megszabaduljunk a skatulyáktól, leszámoljunk korábbi énünkkel, és valami többé váljunk. Olyanná, ami megmarad a világvége után is. Két hónapunk volt arra, hogy végre igazán éljünk.

Tommy Wallach Brooklynban élő zenész és író. Irodalmi és nem irodalmi szövegei a McSweeney's, a Tin House, a Wired, a Salon és egyéb folyóiratokban olvashatók. Elnyerte a MacDowell-ösztöndíjat, és zenei EP-je jelent meg a Decca Recordsnál, de fellépett már a New York-i Guggenheim Múzeumban is. Az Akkor felnéztünk az első regénye. A szerzőt a tommywallach.com oldalon lehet becserkészni; ugyanitt olvashatók írásai, és meghallgathatók zenei szerzeményei is.

Befalazott ajtók nyílnak meg Tatár Rózsa regényében, ahogyan főhőse, Zsófi rácsodálkozik az általa nem ismerhetett világra.
Egy kisváros társadalmi jelen és múltja, történelmünk úgynevezett „deklasszált” elemei, régi és új „lakók” – az Úri utca 5-ben élnek együtt és próbálnak alkalmazkodni és életben maradni.

Az ötéves Emmike szeretne jó kislány lenni. De nem sikerül neki. Világgá megy, barátkozik egy betörővel, szemetet önt egy dühös bácsi autójába, hazahoz az utcáról egy kutyát, aztán egy gyereket, sőt még egy unatkozó nagymamát is szerez valahonnan. Emmike apukája próbál nyugodt maradni. Ő a felnőtt, ő az okos. De úgy látszik, Emmike még nála is okosabb. Mert ez az Emmike, ez nem semmike!