Mark Lawrence egy újabb trilógia erejéig visszatér a Széthullott Birodalomba, hogy ezúttal egy kevésbé ambiciózus hercegről regéljen… A vörös királynő öreg már, de a Széthullott Birodalom királyai így is mindenki másnál jobban tartanak tőle. Legfélelmetesebb fegyvere a titokzatos Néma Nővér, akit senki sem láthat, de a nevét rettegve emlegetik. A királynő unokája, a gyáva és részeges nőcsábász, emellett szenvedélyes szerencsejátékos Jalan Kendeth herceg mindössze tizedik az öröklési sorrendben, ám tökéletesen elégedett jelentéktelen szerepével. A Néma Nővér által állított halálcsapdából megmenekülve sorsa összefonódik Snorri ver Snagasonéval, az ádáz viking harcoséval. Hogy megtörjék a kettejüket egymáshoz béklyózó varázst, útnak indulnak a Széthullott Birodalmon át a jeges észak felé. A Holt Király bérencei elől menekülve számtalan veszéllyel, készséges nőkkel, Skilfarral, a jégboszorkával, sőt, még egy Jorg Ancrath nevű jöttment herceggel és bandájával is találkoznak. Ám Jalan csak egyetlen dologra vágyik: szabadulni Snorritól, mielőtt a viking óriás küldetése sikerrel jár, és végre farkasszemet nézhet ellenségeivel a Fekete Erődben, a Metsző Jég peremén. A regényt a szerző előző műveihez hasonlóan a neves műfordító Gy. Horváth László (Gépnarancs, A hobbit, Pi élete, stb.) ültette át magyar nyelvre.
A vörös királynő megindította bábuit a sakktáblán… A Bolondok hercegében elmesélt vérfagyasztó kalandok során Jalan Kendeth, a gyáva és élvhajhász herceg és Snorri ver Snagason, a megkeseredett viking harcos szert tesz Loki kulcsára, amely minden ajtót ki tud nyitni, és amelyre a Széthullott Birodalom legveszedelmesebb erői vágyakoznak – köztük maga a Holt Király. Jal csupán haza szeretne térni a nőkhöz, a borhoz és az élet egyéb örömeihez, de Snorrinak célja van a kulccsal: ő az alvilág kapuját keresi, hogy szélesre tárhassa, és visszahozhassa családját az élők világába. A kettejüket összeláncoló varázslat miatt a herceg kénytelen Snorrival tartani veszedelmes útján. Váratlan útitársként csatlakozik hozzájuk Kara, a tüzes völva, akinek szintén megvannak a saját kifürkészhetetlen céljai. A regényt a szerző előző műveihez hasonlóan a neves műfordító, Gy. Horváth László (Gépnarancs, A Hobbit, Pi élete stb.) ültette át magyar nyelvre.
A Pokol minden borzalma áll Snorri ver Snagason és családja megmentése közé. Már ha egyáltalán fel lehet támasztani a halottakat. Jalan Kendethnek viszont csak az számít, hogy megússza élve, persze Loki kulcsával együtt, amely nemcsak minden ajtót és minden zárat nyit, hanem könnyen lehet, hogy egyben sorsának is kulcsa az élők világában. Jal szeretne végre visszatérni a henye és kicsapongó élete lényegét jelentő örömökhöz, a nőkhöz, a borhoz, és a szerencsejátékhoz. A végzetnek azonban más, nagyobb szabású tervei vannak vele… Az Osheimi Kerék közben egyre gyorsabban forog, és ha nem állítják meg, hamarosan szétrepeszti a világot. Ha minden elvész, és nincs hová menekülni, még a leggyávább embernek sem marad vesztenivalója. Jal és Snorri farkasszemet néz a Holt Király hullaseregével, és menekül a Kék Hölgy számtalan tükre elől. A végén azonban, akár gyorsan, akár lassan forog, az Osheimi Kerék az úr, hacsak nem sikerül megérteniük, mi a kerék valódi természete, és mi célt szolgál.
Abner Marshra, a balsorstól hajszolt hajóskapitányra végre rámosolyog a szerencse, amikor egy titokzatos idegen segítségével megépítheti álmai gőzösét, amely a legjobb istenverte hajó lesz az egész Mississippin. De mi álmainak ára? Mit akarhat a távolról érkezett Joshua York és nála is különösebb barátai, akik csak éjjelente tűnnek elő a Lázálom fedélzetén? 1857 fülledt nyarán a vén folyamördög hullámai a vér ízét sodorják magukkal... A Trónok harcával világhírűvé vált George R. R. Martin korai regénye nem csupán nagyszerű - eredetiségével, zseniális történetével, utánozhatatlan stílusával mindent felülmúl, amit eddig a vámpírokról írtak. A Lázálom úgy tűnik ki ragyogó mivoltában a többi rémregény közül, ahogyan a hold tündököl a Mississippi hullámai fölött. Elegáns, izgalmas, a klasszikus regényírás legjobb hagyományait felelevenítő mű, amelyet képtelenség letenni.
Lloyd halott. A könyvem pedig akkora port kavart, hogy az emberek és névtelenek közt háború van készülőben. Vissza kell szereznem azokat a képességeket, amikről egy jobb élet reményében mondtam le. Csak így nyerhetünk.
Egy furcsa üzenet tettekre sarkall, de félek, választanom kell a szeretteim és a saját biztonságom között. A nyilvános kivégzéstől már nincs, aki megmentsen. Vagy mégis?
A halál egy medve képében érkezik hozzám…
Vajon mit tehetek én, Auróra azért, hogy béke legyen az univerzumban? Hogy ne zsákmányolják ki tovább a névteleneket? Visszaszerezhetők azok az erők, amikről én magam mondtam le? Ha igen, milyen áron? És a legfontosabb; vajon folytatódhat-e az a gyilkos keringő köztem és Lloyd között, amibe a jóslat szerint a végén egyikünk belehal?
A Lepkeszárnyak a Bolygókeringő trilógia zárókötete.
„Igazi űropera bolygóközi utazással, különleges, már-már mágiába hajló képességekkel, életeken és végeérhetetlen korokon átívelő szerelemmel. Egyszerűen letehetetlen.”
S. A. Locryn, író
„A Lepkeszárnyak méltó lezárása Lloyd és Auróra történetének, amelyben az írónő ezúttal is megmutatta, hogy képes meglepni az olvasót. Engem teljesen magával ragadott ez az izgalmas kötet!”
Horváth Tamásné, Inci, Könyvszenvedély blog
„Végre egy befejező rész, amely méltó az első kettőhöz! Kaland, izgalom, érzelmek – magyar tollból nem csak magyaroknak!”
Isabel Healian Rose, Álmok útján blog
„Megalkotott egy történetet, hozzá szereplőket, akik immáron halhatatlanok lettek. Mi, olvasók pedig egy világot kaptunk, ahová örömmel térhetünk vissza bármikor, ha Lloyd csipkelődésére, vagy a névtelenek csodájára vágyunk.”
Gallai Emese, Falakmögött blog
„Azt hiszem, ez az a kötet, ahol az olvasók minden álma és rémálma is valóra válik. De mégis, olyan érzelmes és gyönyörű, hogy nem lehet nem imádni.”
Lukács Edina, Booktime blog
„Sajnos minden utazás véget ér egyszer. Auróra és Lloyd történetének befejezése pedig egyszerre csodálatos és szívet tépő.”
Debreczeny Dia, Könyvek és regények világa.
Kénsavas felhők közé, szinte lélegezhetetlen légkörbe érkeztem idegenként az angyali civilizációjukba, mégis köztük találtam meg azt, aki örökre magához láncolta a bensőm.
Évek óta titkolom előlük, hogy ki vagyok valójában, de a céljaim felfedése helyett ma csak az számít, hogy végre együtt készülhetek velük a Rítusra a zsarnokuk féken tartásáért.
Piros vagy sárga, szürke vagy kék, a társadalmi pozícióink és az egyenruháink árnyalata semmit sem számít odalent az arénában, a megszámlálhatatlan tagú mozaikként egyesített erővel készülünk a magasban felnyíló, fekete portálon át érkező démon fogadására.
Hiába jön egyre gyakrabban, mindig meg kell kapnia, amire vágyik, a fennmaradásunk múlik rajta. Ő folyton éhes, és eddig semmi sem volt képes csillapítani a mohóságát.
Talán majd most? Az ágyú és az érzékelők a sötét kapura szegeződnek, minden készen áll. Ha ezúttal sem sikerül megoldást találnom a Zöldszemű kiiktatására, jó eséllyel soha többé nem virrad új reggel a világegyetemek történetében.
Az Apocalyptum-sorozat negyedik kötete a téridőn túli árnyról szól, melynek végtelennek tűnő hatalma elől ember és angyal együtt kényszerül menekülni a túlélésért, miután a szörnyeteg a kozmosz határait végleg átszakítja. Néhányan azonban nem hajlandóak elfutni, hanem egy gyorsan kiötlött tervben bízva szembeszállnak a világpusztítóval.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
