1386. A százéves háború által megtépázott Franciaországot két nemes viszálya tartja lázban. Jean de Carrouges, azaz Carrouges-i János lovag nemrég tért vissza Skóciából, ahol az angolok ellen harcolt. Otthonában azonban nagyobb megpróbáltatás várja: hitvese, a fiatal Marguerite beszámol róla, hogy távollétében a lovag régi riválisa, Jacques Le Gris fegyvernök erőszakot tett rajta. Hogy bizonyítsa ellenfele bűnösségét, Carrouges-i János végül VI. Lajos királyhoz folyamodik kérvényével, miszerint Isten döntsön a két nemes ügyében – a bajvívó porondon, halálig tartó párviadalban.
A Carrouges–Le Gris viszály a francia történelem egyik legtöbbet vizsgált mozzanata. Eric Jager mélyreható kutatómunkára támaszkodva mutatja be az istenítélet különös, barbár, ám mégis szabályozott középkori szokását. Az utolsó párbajban nemcsak magáról az összecsapásról, de a százéves háborúról, a középkori jogról és a nők helyzetéről is képet kapunk. A történetet Jager könyve nyomán Ridley Scott (Gladiátor, Mennyei királyság) dolgozta fel erőteljes, nagyszabású mozifilmjében.
Gabo Tényirodalom, non-fiction 175 pont
A náci Harmadik Birodalom vezetői, és maga az antialkoholista, vegetariánus Hitler látszólag esküdt ellenségei voltak a „tiszta” árja népre a kábítószer formájában leselkedő veszélynek. Amikor viszont Norman Ohler, a Totális kábulat szerzője elkezdte kutatni a nácik és a kábítószerek kapcsolatát, lassan rádöbbent arra, hogy a Harmadik Birodalom története elválaszthatatlan az erős tudatmódosító szerek, elsősorban a ma „kristálymet” néven közismert metamfetamin történetétől.
Németek milliói már a háború kitörése előtt elképesztő mennyiségben fogyasztották a teljesítményüket megsokszorozó, hangulatukat feljavító, ám súlyos függőséget okozó és testi-lelki leépüléshez vezető szert, a háború pedig csak tovább rontott a helyzeten. Ohler szerint a fél Európa leigázásához vezető villámháború sikerei is nagyrészt a hadseregben a tábornokoktól a közkatonákig mindenkinek kiosztott „varázslatos” tablettákra vezethetők vissza. Az eufóriát azonban hamar követte a kijózanodás, a hadszíntereken is – de a drogokat változatlan mennyiségben, felsőbb jóváhagyással tömték magukba a végsőkig való kitartásra felszólított katonák.
És mi van a népéért fáradhatatlanul dolgozó, aszketikus Vezérrel? Ohler fáradtságos munkával fejtette meg Hitler háziorvosa, a korábban jelentéktelen figurának tartott dr. Morell feljegyzéseit és arra jutott, hogy a Führer a háború második felére már súlyos kábítószerfüggőségben szenvedett. A diktátor fokozatosan és teljesen elszakadt az egyre elviselhetetlenebbnek látszó valóságtól, birodalmának összeomlását pedig teljes bódultságban, a saját maga teremtette, kábítószer fűtötte álomvilágban töltötte. Katonái viszont milliószámra áldozták életüket ennek az álomnak az oltárán, ahogy milliószámra pusztultak el a birodalom végvonaglásai közben a meghódított területeken élő zsidók és más kisebbségek tagjai is.
Lehet, hogy a Harmadik Birodalom történetét egyfajta drogos kábulatban elkövetett ámokfutásként kéne kezelnünk? Hitler őrült döntései, pusztító dührohamai és végzetes parancsai pedig legalább részben a szervezetét lassan teljes uralmuk alá hajtó vegyi anyagok következményei voltak? Ohler meggyőző bizonyítékainak fényében az mindenesetre biztos, hogy a kábítószerek döntő befolyással voltak a világtörténelem legvéresebb háborújának lefolyására. A Németországban, majd Nagy-Britanniában és Amerikában is nagy port felvert, azóta már 19 nyelvre lefordított Totális kábulatot a téma legnevesebb szakértői, többek közt Ian Kershaw vagy Anthony Beevor is elismerő szavakkal ajánlják az olvasóknak, az azóta elhunyt Hans Mommsen pedig egyenesen a „kirakós hiányzó darabkájának” nevezte.
„Ma, amikor a dezinformáció mindenható, amikor a szélsőjobb világszerte feljövőben van, a történelmi transzparencia mindennél fontosabb. Mindez azonban valahogy nem érinti Németország legendás iparmágnásait. Az ő sötét örökségük rejtve maradt. Ez a könyv, a maga csekély lehetőségeihez mérten igyekszik ezt a hibát korrigálni.”
Hogyan alapozta meg a zsidó vagyon jogtalan megszerzése, valamint a kényszer- és rabszolgamunka olyan ma is jól ismert német szolgáltatók és nagyvállalatok üzleti befolyását, mint az Allianz, az AFA, a Siemens, a Porsche, az Oetker és a BMW?
Miként segítette az üzleti elit kényszerből vagy meggyőződésből Hitler terjeszkedését és hatalmi politikáját?
Miért hunyt szemet a történelmi bűnök felett a háború után az Egyesült Államok?
A német iparmágnások azáltal, hogy kisajátították a privátbankokat, áruval és fegyverekkel látták el a hadsereget, és mindent megtettek a profitjuk maximalizálásért, közvetve vagy közvetlenül, de támogatták a náci törekvéseket. David de Jong oknyomozó újságíró mérföldkőnek számító művében a véres pénz nyomába ered, és korábban fel nem dolgozott dokumentumokra és forrásokra hagyatkozva feltárja Németország leggazdagabb üzleti dinasztiáinak történetét. Egyedülálló kötete azzal a szándékkal született, hogy végre napvilágra kerüljön a német és a világgazdaság egyik legsötétebb, elhallgatott fejezete.
David de Jong korábban a Bloomberg Newsnál dolgozott újságíróként. Főként az európai bankrendszerrel, az amszterdami pénzügyekkel, a rejtett vagyonokkal és a milliárdosok anyagi javaival foglalkozott. Jelentek meg írásai a Bloomberg Businessweekben, a The Wall Street Journalban és a Dutch Financial Dailyben is. Holland születésű, jelenleg Tel-Avivban él. Miközben ezt a könyvet írta, négy éven át Berlinből tudósított.
Világszerte sokan felfedezték, hogy néhány generációval ezelőtt dédnagyszüleik árvák voltak
Sok bizonyíték támasztja alá, hogy ezen árvák közül sokat elraboltak családjuktól és eladtak
Eladták a gyerekeket
Szándékosan indítottak háborúkat, hogy árvákat teremtsenek?
A kutatók nem hiszik el, amit a történészek mondanak ezekről az árvákról, és sok kutató úgy véli, hogy a gyerekeket elrabolták vagy erőszakkal elvették a családjuktól.
Ez a könyv bemutat néhány tényt, amelyeket a kutatók megemlítenek – és fényképes bizonyítékokkal igazolják, hogy David Ewing Jr megfelelő kutatást végzett annak ellenőrzésére, mit mondanak a kutatók erről az ügyről.
A kötet a szerző 2014-ben megjelent Háborúk, forradalmak és a fasizmus kora című műve folytatása. A 33 írás többsége még nem jelent meg máshol. A Háborúk könyve sok éves kutatómunka első része. Anyagait a szerző Londoban, Washingtonban és Moszkvában gyűjtötte. A Viták, megjegyzések című rész 14 rövidebb írásában visszatér fő kutatási területéhez,a hitleri Németországhoz, jelezve, hogy Adolf Hitler korántsem demokratikus, parlamentáris módon került hatalomra. Ezt vitacikkek követik Kis Jánossal, illetve Mogyorósi Géza berlini tudósítóval. A szerző megjegyzésket fűz a Kádár-korszak bemutatásáhóz, a Romsics Ignác és Gerő András nevével fémjelzett antiszemitizmus-vitához, valamint a 2010-es évtized új emlékműveihez, a Veritas Intézet körüli eseményekhez, Ságvári Endre utóéletéhez, s világunk mai állapotához. Az Előadások, beszélgetések című rész hat írása két tematikába sorolható: előadások a szerző által kutatott történelmi támákról (háborúk, Komintern, Németország), valamint a történelem oktatásáról. Ez utóbbi olvasmányosabbá tételében Majoros István, Knausz Imre, Szakály Sándor, Miklósi László és Nagy Péter Tibor voltak a szerző segítségére.
A szerzőtől megjelent: Háborúk, forradalmak és a fasizmus kora (pdf formátumban)
A középkor történelmének neves és népszerű szakértője, Dan Jones nagyszabású, mégis szórakoztató, könnyed stílusú művében elbeszéli, hogyan született meg az a világ, amelyet ma ismerünk. A történet az egykor hatalmas Nyugatrómai Birodalom romjai között kezdődik, amikor 410-ben kifosztották a barbárok, s a 16. század elején ér véget, az idő tájt, amikor az Örök Várost elfoglalják és megint csak kifosztják – ezúttal, 1527-ben, V. Károly császár katonái. A két esemény között eltelt 11 évszázad az emberiség írott történelmének mintegy harmadát öleli fel. Ebben az időszakban született meg a nyugati kultúra, ekkor alakultak ki a nagy európai nemzetek, lefektették a jog és a kormányzás alapjait, a római egyház világpolitikai tényezővé lépett elő, elindult a kereszténység és az iszlám közötti „civilizációs” vetélkedés, s megalapították az első egyetemeket. A Távol-Kelet birodalmai versenyre keltek a Nyugat hatalmaival, és megtörtént az első találkozás az Ó- és az Újvilág között. A művészetek, a filozófia és a tudományos ismeretek gyökeres, forradalmi változások során mentek keresztül, s a korszak végén a reformáció eltörölte a római katolicizmus „monopóliumát”.
Ez a könyv olyan világot tár elénk, amely első pillantásra távolinak és idegennek látszik. Ám, ha tüzetesebben is szemügyre vesszük, akkor feltűnik, hogy a középkor emberének olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amelyek nagyon is hasonlítanak a 21. század problémáihoz: nagyhatalmi erőpróbák, népvándorlás, világjárványok, elképesztő műszaki és tudományos fejlődés, sérülékeny és változékony éghajlat.
E nagy ívű történelmi áttekintés első kötetében a szerző a Római Birodalom lehanyatlásától a keresztes háborúk koráig, a Jeruzsálemi Latin Királyság 1291-ben bekövetkezett bukásáig vezeti el az olvasót.
A mű második része Hódítók és felfedezők – Dzsingisz kántól Magellánig címmel 2023 tavaszán jelenik meg.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
