Barsi (Rodriguez) Ödön
1904-ben született Budapesten. Édesatyja az első világháborúban halt az orosz harctéren hősi halált. Fia előbb maga is katonának készült, de aztán merész fordulattal a művészi pályára tért át: elvégezte a Színművészeti Akadémiát, ehhez egészen fiatalon megszerezte a rendezői diplomát, s csakhamar ösztöndíjas tagja lett a Nemzeti Színháznak. Alig töltötte be harmincadik évét, egyszerre nyerte meg a Magyar Rádió jubiláris hangjáték-pályázatán az első és a második díjat. Ettől fogva a Rádió egyik legkedveltebb és legismertebb rendezője, akinek hangjátékait mindig páratlan érdeklődéssel kíséri a rádiófelvevők néma, de együttérző és nagyigényű közönsége.
Közben pedig sűrűn jelennek meg novellái, cikkei, bírálatai a különböző folyóiratokban, amíg egyszerre, mint a vérbeli spanyol „románce” – a kalandregény – leghivatottabb képviselője toppan a magyar olvasóközönség elé. Már regényalakjai maguk is elárulják a Nagy Kaland megszállottját:
Sándor Móric grófról, az „ördöglovasról”,
azután Benyovszky Móric grófról, „Madagaszkár királyá”-ról,
majd Niccolo Paganiniről, az „ördögtrillás”-ról,
s végül Kempelen Farkas „ördöngös sakkautomatájá”-ról ír kalandregényt.
Ez a műfaj, amelynek nálunk valaha Jókai Mór volt az elhivatott képviselője, Barsi (Rodriguez) tolla alatt valóságos reneszánszát éli. Pompás magyar dikciójának aranykeretében buja fantáziájú cselekmények tolonganak.
A szerző ebben a könyvében utópisztikus hangokat üt meg és éppen olyan lebilincselő meseszövéssel tárja az olvasó elé a Mars-bolygó titokzatos világát, mint amilyen mesteri tollal írta meg eddigi fordulatokban gazdag kalandregényeit.
Az „Északi fény” a második világháború idején játszódik, amikor Hitler lerohanta Norvégiát. Egy kis halászfaluban, egy régi gyárban kísérletek folynak „nehézvíz”-zel; a cél az atombomba előállítása. Természetesen a brit Titkos Szolgálat igyekszik a kutatást lassítani, akadályozni – végső cél a gyár megsemmisítése. A norvég halászok némelyike – vállalva még a németbérenc címkét is – segíti az angolok tevékenységét. Náci fanatikusok, politikailag megtévesztett emberek, elhivatott kémek, tisztek, partizánok küzdelmét követhetjük nyomon a kisregényben…
Barsi Ödön hiánytalan „Napló”-ja Magyarország 1944. márciusi német megszállásától az 50-es évekig terjedő időszakról számolt be. Sajnos a politika viharait csak az a része vészelte át, amely a német megszállás és a Rádió elfoglalása közötti időszakról szól, így ez az emlékirat töredékes.
Barsi Ödön (1904–1963) színész, író, műfordító, rendező. Eredeti neve Rodriguez Ödön, Rodriguez Endre filmrendező testvére. Számos bűnügyi-és kalandregény szerzője, amelyek főként álnéven jelentek meg a „Tarka regénytár” és a Nova Irodalmi Intézet sorozatában. 1945-ben részt vett a rádió újraindításában, majd főrendezőként dolgozott az 1948-as nyugdíjazásáig. Tudományos-fantasztikus regényei révén mint író, a TTIT Asztronautikai Bizottságának egyik alapító tagja volt.
A szárnyas penge című regényének a kiadását tervbe vette Rejtő Jenő könyveinek kiadója, a Nova, ám a történelem viharainak okán tervük nem valósulhatott meg. Így jelen kiadással a könyvkiadás hetvenéves adóságát törlesztjük a Barsi- és a kalandregény-rajongók örömére.
A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvû irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel "termelték" a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.
A nagy kalandor
A gazdag amerikai rágógumigyáros lányával a nem túl felkapott isztriai üdülőhelyen, Piranóban tartózkodik. A hotelben egyszer csak egy előkelő fiatalember jelenik meg, aki álnéven jelentkezik be. A lány biztos benne, hogy egy Arsene Lupin-féle úri bűnöző rejtőzik az álnév mögött, és arra kéri a neki hevesen udvarló férfit, hogy utolsó bűntettéül a hotel egyik vendégének értékes gyöngysorát lopja le az ő számára. És a gyöngysor valóban eltűnik.
A kubai véreb
A di Huella és a Diaz család egymás melletti birtokon él, ősi ellenségeskedésben. A gyűlöletet azonban félreteszik, ha hazájukat az ide érkező idegentől – legyen az az őshazából érkező spanyol, vagy a szigetet leigázó amerikai – kell megvédeni. Az őslakos telepesek, a criollók titkos társaságokba gyűlnek, hogy együtt riasszák el a betolakodókat. Az egyik ilyen jelentős kubai társaság, a Soles de Bolívar, amelynek vezetői a babonás emberek számára a titokzatosság homályába burkolják a hegyekben elvonultan élő Hold Leányát, a kalóz Lopez és költő Jerez utódát, akikre a sziget népe úgy tekint, mint a criollók legendás hőseire. Az ő nevében készülnek egy végső leszámolásra a betolakodó új-spanyolok, amerikaiak és az ősi hagyományokat nem tisztelő criollók ellen.
Hemul, a kommandós kiképzőből lett stalker rosszul tűri, ha csapata nem az elvárásai szerint viselkedik. Ám mivel kockázatos küldetéseiért kapott pénze rendszerint kifolyik a keze közül, most mégis kénytelen kísérőül szegődni egy csoport extrém kalandokat kereső, öntörvényű turista mellé. A Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra járhat az ember. A vadásztúra ígéretesen indul, ám a mutánsoktól hemzsegő vidék korántsem veszélytelen. Az első összecsapások után a csapat tagjai arra is ráébrednek, hogy a legveszedelmesebb szörnyeknek olykor emberarcuk van. No persze olykor a turisták sem egyszerű turisták. De hogy az önként vállalt vesszőfutást ki ússza meg élve, ki juthat ki a Zónából – ha ki lehet még jutni belőle egyáltalán –, azt még egy tapasztalt stalker sem tudja előre megmondani. Vaszilij Orehov lélegzetelállítóan pörgős akcióregényében kaland kalandot követ, és legfőbb tanulságként a szerző azt hirdeti: senki nem az, akinek elsőre mutatja magát. Miként ez a könyv sem. Látszólag kompakt, befejezett történet, de eláruljuk, hogy hamarosan érkezik a folytatás, majd pedig még egy kötet, mert így válik teljessé a trilógia.
Amikor egy idegen civilizáció küldötte érkezik a Földre, úti céljául a torontói Royal Ontario Museumot választja. A múzeum egyik munkatársával, Thomas Jerichóval lép kapcsolatba, aki meglepődve veszi tudomásul, hogy Hollus, a pókszerű lény bolygónk történelmét jött tanulmányozni, párhuzamokat keresve más civilizációk sorsával. Nem kisebb feladatra vállalkozott ugyanis, valamiféle kívülről rákényszerített rendezőelv nyomait kutatja a világegyetemben, más szóval Isten létének bizonyítékát.
Az ateista Jericho saját kételyeivel küzdve segíti Hollus munkáját, de az egyre meggyőzőbb érveket mind nehezebben utasíthatja el. Vajon ha létezik Isten, mi a célja velünk, emberekkel? És érdemes-e egyáltalán kutatni szándékai után, hiszen az Ő útjai köztudottan kifürkészhetetlenek.
Kanada legsikeresebb SF-szerzője a Lélekhullám után ezzel a regényével ismét a tudomány és a hit világának metszéspontjaira irányítja a reflektorfényt. Gondolatébresztő művét a megjelenését követő évben több díjra jelölték, és azóta is élénk vitákat generál olvasói körében.
A Robinson az őrhelyen című regény valódi, hagyományos sci-fi. Kalandokban bővelkedő, izgalmas történet; kalandozás a százötven év múlva élő nemzedék gondjai között. Az olvasó fordulatos tudósítást kap a tenger mélyére épített bázison, a Hold felszínére telepített kutatóállomáson, valamint a föld számos pontján küzdelmet folytató vagy a harcot feladó emberek életéről, kalandjairól. A csillagközi idegenek által keltett katasztrófa idején a régi kapcsolatok felbomlanak, újak születnek, és megindul az utódok generációjának, a Második Civilizációnak a fejlődése. Az Ezeréves őrszolgálat című regényfolyamhoz tartozó kötet az előtörténet és a folytatások nélkül is élvezhető, szórakoztató olvasmány.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.