Ungvári Tamás József Attila- és Széchenyi-díjas író és irodalomtudós, Budapest díszpolgára és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem díszdoktora. Budapesten született 1930-ban, a Zsidó Gimnáziumban érettségizett, diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakán szerzett. A Csillag című lapnál már fiatalon rovatvezető lett, majd a Magyar Nemzetnél dolgozott. Később volt a Budapester Rundschau szerkesztője, a Petőfi Színház dramaturgja, a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, illetve egyetemi tanára. Dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának tagjaként, és két cikluson át volt a nemzetközi PEN Club magyar tagozatának főtitkára. A hatvanas évek végétől többször tanított külföldön - a Cambridge-i Egyetemen, a kaliforniai Claremontban, a Columbia, a Yale és a Harvard egyetemeken tartott előadásokat, a Zsidó Egyetemen művelődéstörténetet oktatott. Fordított Arthur Millertől, Bertolt Brechttől, Graham Greene-től. Irodalomtudósként műfajelmélettel és -történettel, valamint a modernség megnyilvánulási formáival foglalkozik a 20. századi próza- és drámairodalomban. Érdeklődése rendkívül széleskörű, szakmai munkái mellett megírta a Beatles Biblia és A rock mesterei című könyveket, de megírta A "zsidókérdés" magyarországi történetét is. Műsorvezetőként dolgozott a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban, a Klubrádióban és az ATV-ben. Ebben a kötetben a barátai, kortársai, tanítványai köszöntik a neki és róla írt tudományos műveikkel, esszékkel, emlékezésekkel.
95 pont
„Bevallom, azért írtam meg ezt a könyvet, mert meg akartam fejteni Andy Vajna titkát. Azért beszélgettem Arnold Schwarzeneggerrel, Sylvester Stallone-nal, Antonio Banderasszal, Michael Douglasszel, Oliver Stone-nal, Joe Eszterhassal, Andy volt üzlettársával, Mario Kassarral, híres producerekkel, PR-osokkal és Andy magánéletének legfontosabb szereplőivel, hogy összeálljon ez a mozaik.
Harmincnégy évig voltunk barátok, és a halála után jöttem rá, mennyire nem ismertem.
Pedig ott voltam élete legfontosabb, legkritikusabb, legtragikusabb állomásainál, amikor az ember védtelen. De az ő arca ritkán rezdült. A sikereire lekezelően, a kudarcaira erővel válaszolt. Mind a kettőt lenyelte, mint akinek egyik sem számít. Nevetni ritkán, sírni csak egyszer láttam. Hiába kutatok az emlékeimben, soha nem örült felhőtlenül semminek. És soha nem bízott meg igazán senkiben.
A gyanakvása saját magát sem kímélte. Ezért kérdezgettem egyre gyakrabban, hogy mikor kezdi végre szeretni magát. Mert megérdemelte volna: rengeteg embernek segített.
Büszke volt rá, hogy ismerik, és szerette volna, ha szeretik. Mégsem engedett senkit olyan közel, hogy fájjon, ha elveszítené.
Okos ember volt, de nem bölcs ember. Ha bölcs lett volna, az élete nem úgy alakul, és nem úgy ér véget, mint egy görög sorstragédia.”
Izgalmas önéletírás vagy tipikus sorstörténet? Mindkettő egyszerre: a kívülálló szemével megírt belső utazás, amelynek állomásai az ismert televíziós korai éveinek fordulópontjait tárják elénk, tömören bemutatva a 20. század emberpróbáló viharait.
Kisneufeld a múlt század harmincas éveiben született, a háború és az üldöztetés borzalmait kiskamaszként kell átélnie a negyvenes években, majd idős nagymamájával egyedül próbál boldogulni az ötvenes évek őrületében. A könyv a főhős felnőtté válását követi nyomon, Vitray Tamás gyerek- és fiatal felnőtt korába kalauzol el minket, kellő távolságtartással és sok humorral. Elkerülhetetlen tragédiák, kegyes véletlenek és elszánt küzdelmek tanúi lehetünk ebben az elegánsan megírt és fordulatokban bővelkedő regényben.
Vitray Tamás, a legendás televíziós személyiség írása több, mint visszatekintés a gyerekkorába, korrajz is egyben, amelyben végül egy fiatalembert láthatunk, túl a „kiképzésen”, amint épp belép a Magyar Televízió épületébe. Kisneufeld története itt véget ér, és egyben elkezdődik egy csodálatos pályafutás: Vitray Tamásé.
A Narcos , és az EL Chapo c. Netflix sorozatokból ismert drogbáró, és az elfogására esküdött amerikai DEA ügynök története.
Andrew Hogan hét éven át üldözte a Köpcöst, a multimilliárdos mexikói drogbárót, aki akárcsak Pablo Escobar, egyszerre volt Robin Hood és közben többezer ember haláláért felelős, brutális szociopata.
„El Chapo” háborút folytatott vetélytársai területeiért, és ez százezer áldozattal járó, soha nem látott méretű drogháborúvá duzzadt.
A könyvben nyomon követhetjük Hogant, ahogy megpróbálja kivitelezni a látszólag lehetetlent: átkel a határon Mexikóba, hogy letartóztassa a Köpcöst, a Sinaloa kartell vezetőjét, aki több mint egy évtizeden át siklott ki a törvény markából, és akit érinthetetlennek hittek.
Beépített ügynökként Hogan céltudatosan és módszeresen kapaszkodott fel a Sinaloa kartell, a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb drogszervezete szamárlétráján.
Ebben a letehetetlenül izgalmas könyvben egyszerre ismerjük meg a Köpcös, és legbelső köreinek a titkait, és követhetjük a hajszát melyet a DEA és a mexikói haditengerészet elit brigádja folytatott El Chapo után.
"Ez a könyv egy új fejezet hosszú és változatos életemben. Első ízben fogalmaztam meg Mihancsik Zsófia kérdéseire gondolataimat, emlékeimet és benyomásaimat nem angolul vagy németül, hanem anyanyelvemen. Először fordul elő, hogy egy könyvemet elsőként magyarul adják ki, és utána fordítják le idegen nyelvre. Eddig mindig fordítva történt.
A cím – Három élet – tükrözi életem három különböző szakaszának érdekes, és az olvasóknak talán eddig ismeretlen részleteit is. Így a gyávaság és a félelem éveit 1957- ig Budapesten; négy évtized külföldi sikereit és új tapasztalatait, hibáit és tévedéseit; s végül új házasság nyomán az ingázást Bécs és Budapest között.
Nem tudtam és nem akartam hazugságban élni, ezért hagytam el több mint ötvenöt éve a hazámat. És ezért utasítottam vissza egész életemben a rágalmakat és lepleztem le, ahol és ahogy csak tudtam, forrásaikat. A gonoszság és a butaság elleni harc mindig része volt általános publicisztikai tevékenységemnek, mely írásban, szóban és képben a nemzetközi közvélemény tájékoztatását szolgálta. Arthur Koestlertől Sebastian Haffnerig, Manès Sperbertől Fejtő Ferencig írtak emigráns szerzők hasonló tapasztalatokról. Műveik és memoárjaik maradtak számomra az iránytűk harmadik életemben is." – Paul Lendvai
Kevés olyan személyiséget találunk a történelemben, akinek hajthatatlansága és eredeti látásmódja lehetővé tette, hogy több iparágban is maradandót alkosson – mi több, forradalmasítsa azokat. Thomas Edison, Henry Ford, Bill Gates és Steve Jobs modern kori ötvözeteként Elon Musk az egyik legnagyobb hatású látnok a világot megváltoztató cégei, a PayPal, a Tesla Motors, a SpaceX és a SolarCity révén. Ashlee Vance technológiai újságíró sodró lendületű, tényfeltáró könyvében betekintést nyújt a Szilícium-völgy legmerészebb üzletemberének – és legnagyobb visszatérőjének – kiemelkedő életébe. A szerző több mint ötven órát beszélgetett Muskkal, továbbá közel háromszáz emberrel – a családtagjaival, a barátaival, a munkatársaival – készített interjút. Musk nem követi a trendeket, hanem alakítja: dinamizmusa és jövőképe elképesztő innovációkat eredményez az elektromos autók gyártása, a kereskedelmi űrhajózás és a napelemes rendszerek használatának területén. A könyv végigköveti Elon Musk útját nehéz dél-afrikai gyermekkorától kezdve a globális üzleti világ csúcsára való felemelkedéséig, és bepillantást nyújt az előttünk álló, hihetetlennek ígérkező évszázadba.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.