365 nap elég ahhoz, hogy az orvosok kigyógyítsanak önmagamból?

Képesek arra, hogy megváltoztassák az elmémet?

Képesek arra, hogy kivezessenek a magam alkotta labirintusból, vagy a hátralevő életemet abban az útvesztőben, tudatlanul kell leélnem?

Azóta is bennem kavarognak megválaszolatlanul a kérdések…

Már találkozhattál a történetemmel, amelyben az én szememen keresztül láttad az életemet, érezted a fájdalmamat, a szomorúságomat, a szerelmemet.

Azóta ismét eltelt egy kemény év. 365 nap.

Újabb egy év az életemből, amit gyógyulásra szántam.

Az utolsó kezelés után egy dologban biztos voltam: nem szeretnék többé abban a gödörben vergődni, ahova kerültem.

És hogy mit sikerült azóta elérnem?

Tarts velem, és tudd meg az igazat!

Még a legreményvesztett helyzetben is kisüt a nap.

De ugye tudod, hogy táncolnod kell az esőben, hogy lásd a szivárvány csodás színeit?

Viharban táncoltam, bőrig áztam. A szívem tavaszi szélben boldogan lüktetett, addig, amíg… olyan dolgok nem történtek, melyekre még én sem voltam felkészülve.