A bajoroké Németország egyik legszenvedélyesebb szurkolótábora, de őket is gyűlölik a legtöbben. Afelől viszont semmi kétség, hogy ők a legsikeresebbek. Globális márkanév külföldi sztárokkal teletűzdelt kerettel, akik egyetlen lehetőséget sem hagynak ki, hogy bőrnadrágban mutatkozzanak.
A főszereplőkkel folytatott exkluzív beszélgetések segítségével Uli Hesse megnyitja előttünk a bajor szupercsapat kapuit, bevezet minket a Bayern München szívébe és azoknak a vezéralakoknak a gondolataiba, akik megalkották ezt a világhírűvé vált focijelenséget.
A Bayern huszonötször nyert német bajnokságot a 60-as évek második fele óta, a BEK-ben vagy a Bajnokok Ligájában pedig ötször ért a csúcsra, így már majdnem fél évszázada a kontinens labdarúgásának közvetlen krémjéhez tartozik. Ráadásul mindezt úgy, hogy semmilyen multimilliárdos tulaj nem ül a lelátón, nemzetközi viszonylatban nem igazolnak őrült pénzekért, nincsenek már-már arcpirító adósságaik, és a jegyárak sem verdesik az eget.
A könyv ennek a különleges klubnak a történetét meséli el a kezdetektől a náci éra megpróbáltatásain, a legendák születését hozó aranykoron, majd az 1990-es éveken át, ahol egoista sztárjai miatt az FC Hollywood gúnynevet is megkapta – egészen a világ legjobb edzőjének tartott Pep Guardiola titkos szerződtetéséig.
A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.
A sorozat első része az első újkori olimpiától a „békeidők” utolsó, 1912-es stockholmi olimpiájáig öt versenysorozat történetét mutatja be. A versenysorozat kifejezés igencsak helyénvaló, hiszen a világkiállítással egyidőben megrendezett 1900-as párizsi olimpia több mint öt hónapon át tartott, kiérdemelve a „minden idők legszervezetlenebb olimpiája” címet. (Ez nem is csoda, hiszen Coubertint félreállították, és egy bürokratát neveztek ki a szervezőbizottság élére…)
Számtalan érdekességgel találkozik az olvasó az e-könyv „lapjain” a középkori olimpiáktól a hideg athéni tengeröbölben kivívott kettős magyar győzelmen át a stockholmi kilencórás nehézsúlyú birkózódöntőig. Az éremesőhöz szokott sportrajongó meglepődve szembesülhet azzal, hogy az első két olimpián nem osztottak aranyérmet: a győztes ezüstöt, a második bronzot kapott. Kiderül az is: kevésen múlott, hogy nem Budapesten rendezték az első újkori olimpiát! Az üzletet persze itt is az amerikaiak honosították meg: az 1904-es St. Louis-i Olimpiai Játékok rendezése és sporteredményei is az akkor még szabadjára engedett üzleti szellemet tükrözték. Akadt olyan olimpia is, ahol a rendezők nem kívántak egymást püfölő férfiakat látni, ezért nem rendeztek ökölvívóversenyt…
Aki letölti a 91 oldalas e-könyvet, az a minden sportág győzteseire és magyar résztvevőire kiterjedő aktualizált adatbázison kívül a játékok legérdekesebb eseményeinek történetét is elolvashatja.
A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.
Egy futballbíró legfontosabb dolga: észrevétlennek maradni!
Ha ez alapján értékelne karriert a sportág, alighanem Kassai Viktor bukott volna a legnagyobbat a magyar játékvezetők közül…
A fociban mindenki a Bajnokok Ligájába, a világbajnokságra, az Európa-bajnokságra vágyik, ott szeretne maradandót alkotni – ha ezt nézzük, Kassai Viktor kivételes karriert tudhat magáénak. Nem volt 24 éves, amikor 1999-ben debütált az NB I-ben; 2008-ban már rá bízták az olimpiai döntőt Pekingben, ahol Lionel Messinek fújta a sípot; 2010-ben világbajnoksági újoncként elődöntőt vezethetett; a Bajnokok Ligája történetében ő dirigált legfiatalabbként döntőt – 2011-ben, 35 évesen vezette ki a Wembley gyepére a Barcelona és a Manchester United sztárjait.
Az egyedülálló sikersztori ellenére igazi „magyaros” történet az övé: minél magasabbra jutott, annál többen akarták a bukását.
Ez a könyv Kassai Viktor életének négy és fél évtizedét mutatja be a főszereplő szemszögéből, az emlékezetes kudarcokat és eltitkolt sztorikat sem kikerülve. Így látta a pálya közepéről ő, aki az aktív játékvezetést befejezve sportvezetőként indult el egy új úton. Az úton, amely Tatabányától Pekingen, Durbanon, Londonon, Madridon és a világ legnagyobb stadionjain át Moszkváig vezetett.
A Kassai olvasmányos, őszinte vallomás a magyar labdarúgás elmúlt két évtizedének egyik, ha nem a legsikeresebb alakjától.
1988 és 1996 között az addigiakhoz képest szinte szokatlanul enyhe nemzetközi politikai légkörben rendezték meg az olimpiai játékokat, amit jelez, hogy Atlantában már közel kétszáz ország több mint tízezer sportolója versenyzett! 1988-ra csak két ázsiai város pályázott, 1996-ban azonban hatalmas feltűnést keltett, hogy a toronymagasan esélyes Athén helyett Atlantának ítélték a centenáriumi játékokat. Ezt a korszakot is nagy nevek fémjelzik emlékezetünkben: Bubka, Otto Kristin, Biondi, Szulejmanoglu, Scserbo, Popov, Carl Lewis, Karelin, Darnyi, Martinek, Fábián, Mizsér, Sike, Borkai, Gedővári, Repka, Kovács Antal, Szabó Bence, Ónodi Henriett, Rózsa Norbert, Kőbán Rita. A korszaknak könnyű nevet találni: három olimpián öt arany – ez volt az Egerszegi-korszak.
A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.
A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.
A Holokauszt-túlélő Keleti Ágnes ötszörös olimpiai győztes tornásznő, a világ jelenlegi legidősebb olimpiai bajnoka januárban ünnepli a századik születésnapját. (1921. január 9-én született Budapesten.)
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
