Sorozatunk második része a két világháború között megrendezett olimpiai játékok történetét foglalja össze. Az első világháború meghiúsította a Berlinbe tervezett olimpiát, végül az 1936-os rendezés jogával kárpótolták a várost. A kimaradt olimpia sorszámát azonban nem törölték, így az 1920-as játékok a hetediknek minősültek. 1936-ig öt olimpiára került sor, ebből négyet Európa egy szűk területén rendeztek (sorrendben: Antwerpen, Párizs, Amszterdam, Berlin), egyet pedig az USA-ban (Los Angeles). A világpolitika ebben a korszakban kezdte döntően rányomni bélyegét a játékok szervezésére: 1920-ban a háborúban vesztes országokat nem hívták meg, 1924-ben pedig Németországot és a Szovjetuniót, 1932-ben a nagy gazdasági válság határozta meg a részvételt, a korszak utolsó olimpiáját pedig a nácik rendezték. A sport azonban hatalmas mértékben fejlődött (ez látható az eredmények változásán), és a sorozat első részében olvasható kezdeti nehézségek ellenére az olimpiai mozgalom megerősödött. Olimpiatörténetünk második része azt a kort mutatja be, melynek hősei Nedo Nadi, Paavo Nurmi, Jim Thorpe, Johnny Weismüller, Jesse Owens, Posta Sándor, Bárány István, Komjádi Béla, Kabos Endre, Elek Ilona, Csík Ferenc, Halassy Olivér voltak. Ha akad olyan név, amelyet nem ismer, olvassa el e-könyvünket!
A nyári olimpiák történetét bemutató e-könyvsorozatot a sporttörténész szerzők kifejezetten a multimédiapláza számára készítették, és kizárólag e-könyvben hozzáférhető. A sorozat nem csak azért érdekes és fontos, mert hosszú idő óta nem jelent meg ilyen részletes magyar nyelvű statisztika. Még ennél is fontosabb, hogy adatbázisa a legújabb kutatások eredményeit tükrözi, így néhány, a sportrajongók körében tévesen nyilvántartott eredmény a régi jegyzőkönyvek és bírói döntések utólagos felkutatásával módosult.
A sorozat részeinek felépítése azonos. Az újkori olimpiai mozgalom előzményeit bemutató két nyitófejezet (Bevezetés ; Olümpiától a megvalósulásig) után a következő nyári olimpia rövid szöveges ismertetője összefoglalja a megrendezéssel kapcsolatos tudnivalókat, megemlíti a legérdekesebb, legnagyobb vagy éppen váratlan eredményeket, a legkiemelkedőbb sportembereket, végül sorra veszi a magyar olimpiai csapat érmeit, pontot érő győzelmeit és helyezéseit. A szöveges leírás után következik a versenyek eredményeit tartalmazó részletes táblázat, melyből megismerhetők minden sportág dobogósai, valamint a magyar indulók összes helyezése.
Kicsoda neked Alessandro Del Piero? Nyilván elsősorban a játékos, aki a róla elnevezett szögben igazít egyet a labdán, és te már tudod, hogy mindjárt felugrasz. A srác a feleségével a Burgman-reklámból? Vagy csak az unalomig ismételt Lovag, aki nem hagyja magára szíve hölgyét? A Juventus csapatkapitánya, aki mindent megnyert a klubbal szűk két közös évtizedük alatt? Ezt a te dolgod eldönteni.Alex viszont szeretné, hogy megtudjátok, ő milyennek látja Alessandro Del Pierót. A könyv tehát önéletrajzi ihletésű, de távolról sem egyszerű önéletrajz, hiszen azt "ráér még megírni, ha majd visszavonul". Most viszont még játszani akar, innen a cím: Giochiamo ancora - Játsszunk még. "Mi leszek, ha nagy leszek?" Az iskolapadot koptató venetói kissrác túl félénk volt ahhoz, hogy reális választ adjon a kérdésre. Pedig tudta, hogy a tehetséges, és azt is tudta, hogy mivé szeretne válni. Innen indul az utazás, ami rengeteg nagy meccset, nagy győzelmet érint. Alex arról mesél nekünk, miként élte meg a sikert, a kudarcot, a sérüléseket, a doppingvádakat, a magánéleti tragédiákat. Egyik pillanatban egy padovai kamasz áll szemben a hatalmas Milan ificsapatával (akiket az ő két góljával győznek le), a másikban egy családapa öleli magához feleségét és gyermekeit. Nem prédikál: mesél. Elmondja, ahogy volt, és megpróbálja kitalálni, miért történt úgy. Filozofikus magasságokból az egyszerű futballistáig, serdülő tehetségtől az ünnepelt világsztárig, vb-elődöntőn szerzett góltól az utolsó pillanatban elbukott bajnoki címig tart a közös utazás. Alessandro Del Piero - bár a csúcsfocitól visszavonult - nem hagyta abba: még mindig nála van a labda. A 2013-ban utánnyomást megélő könyv Olaszországban már több mint 150 ezer példányban kelt el.
„A nyugalom erő. Hatalom és tekintély van a nyugalomban és a kimértségben."
Carlo Ancelotti minden idők egyik legnagyszerűbb edzője, öt Bajnokok Ligája-győzelemmel büszkélkedhet. De személyisége nem is állhatna messzebb a sok riválisa által előszeretettel alkalmazott agresszív, színészkedős magatartástól. Nyugalmával és letisztult stílusával olyan játékosok feltétlen hűségét vívta ki, mint David Beckham, Zlatan Ibrahimović és Cristiano Ronaldo.
A Csendes vezetés című könyvben Ancelotti maga mesél teljes edzői pályafutásáról – módszereiről, mentorairól, hibáiról és diadalairól – és bevezet minket az öltözők különleges világába, ahol megismerhetjük azokat a karaktereket, kihívásokat és döntéseket, amelyek formálták őt.
Számos történetet most mesél el először, szót ejt mindenről, a tehetségek kezelésétől a kudarcok feldolgozásáig, a taktikától a lélektani hadviselésig. Minden fejezet végén megtalálható „A csendes út" című rész, mely összegzi az olvasottakat.
Ancelotti könyve így egyszerre lett sziporkázó életrajz és egy ritka bepillantás a vezetés világába.
Az Ivanics Tibor-Lévai György szerzõpáros legújabb mûve a téli olimpiák történetét dolgozza fel, három részben. A kötetek a versenyek rövid, szöveges összefoglalója (a rendezés körülményei, a legérdekesebb eredmények és a magyar szereplés) mellett minden (!) érmes nevét, nemzetiségét és eredményét, valamint a résztvevõ országok ponttáblázatát is tartalmazza. Az eredmények a legújabb megkutatott és hivatalos adatokat tükrözik. Az elsõ kötetben a szerzõk szót ejtenek az elõzményekrõl, majd az elsõ, 1924. január 25-én megkezdõdött játékoktól (Chamonix) az 1968-as X., Grenoble-i versenyekig tartó korszak ismertetése következik.
A virágzó magyar futballkultúra története, amely a II. világháború előtt forradalmasította a modern labdarúgást és egy új korszakot indított el a sportágban.
Az 1950-es évek elején a magyar válogatott verhetetlennek számított: az Aranycsapat megnyerte az olimpiát, az Évszázad Mérkőzésén pedig leiskolázta Angliát. Az együttes legendás kapitánya, Puskás Ferenc a sportág egyik első nemzetközi szupersztárjává vált. De Jonathan Wilson könyvéből kiderül, hogy ez a sikerkorszak valójában a magyar labdarúgás legfényesebb korszakának csak az utolsó szakasza volt.
Az 1920-as, ’30-as évek Budapestjén új futballiskola született, amely igen jelentős hatást gyakorolt a sportág történetére. A megannyi zseniális játékos és edző nevével fémjelzett időszakban a magyarok egyedülálló módon ötvözték a szigort a szárnyaló fantáziával. De a II. világháború kezdetén, a fasizmus és az antiszemitizmus térnyerésével sokan hazájuk elhagyására kényszerültek.
Örökségük azonban tovább élt. A két világháború közti gazdasági és politikai válság idején az egész világot magyarok tanították meg futballozni."
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
