"Albert Einstein mitikus figurája – szélborzolt hajával, zokni nélkül, pipával a szájában – révén minden idők egyik legnagyobb és legszeretettebb tudósaként marad meg emlékezetünkben. Elméletei oly mélyek és sokatmondók, hogy évtizedekkel ezelőtt tett kijelentései és jóslatai – még a tévedésnek bizonyulók is – a mai napig visszaköszönnek a tudományban és az újságok hasábjain. Ám munkája („olvasni Isten elméjében”) gyakran félreértett, vagy nem teljesen tiszta nemcsak a mindennapi ember, hanem a tudóstársadalom számára is. Einstein vallotta, hogy ha egy új elmélet nem egy gyermekek számára is jól érthető, konkrét képből indul ki, akkor valószínűleg semmit sem ér. Éppen ezért Michio Kaku, korunk elismert elméleti fizikusa, frissen és újszerűen mutatja be Einstein úttörő munkáját. Egyszerű, jól körülírható képeket használva kiindulópontnak mindennél pontosabban vázolja fel máig ható örökségét. "

Amikor Newton felismerte a gravitáció törvényét, egyesítette az égi és földi jelenségeket irányító szabályokat. Azóta a  fizikusok az újabb kölcsönhatásokat egyre nagyobb szabású elméletekbe illesztették. Mégis, talán a legkomolyabb kihívást a két megmaradt elmélet – a relativitáselmélet és a kvantumelmélet – monumentális szintézisének elérése jelenti. Ez lenne a tudomány eddigi eredményeinek megkoronázása, a természetben működő összes kölcsönhatás mélyreható egyesítése egyetlen szép és varázslatos egyenletben, amelynek segítségével választ adhatunk a tudomány legtitokzatosabb rejtélyeire.

Mi történt az ősrobbanás előtt? Mit találnánk egy fekete lyuk mögött? Léteznek-e más univerzumok és más dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Miért vagyunk mi itt? Kaku rávilágít az elméletet övező súlyos ellentmondásokra, amihez több – ebben az alapvető kérdésben egymással ellentétes nézeteket valló – Nobel-díjas tudóst is megszólaltat. A történet magával ragadó és izgalmas, a tét pedig nem kisebb, mint az univerzumról alkotott felfogásunk.

MICHIO KAKU az elméleti fizika professzora a New York Városi Egyetemen; a húrmezőelmélet társalapítója; számos, széles körben elismert tudományos ismeretterjesztő sikerkönyv szerzője. Ő írta Az elme jövője, a Hipertér, A jövő  fizikája és A lehetetlen  fizikája című könyveket is. Michio Kaku a CBS This Morning című műsorának tudományos szerkesztője, valamint a BBC TV és a Discovery Science Channel számos tévésorozatának, valamint két rádióműsor-sorozat, az Explorations és a Science Fantastic házigazdája.

Egész életünk a Naptól függ. A színes felvételekkel illusztrált könyv bemutatja a számunkra legfontosabb csillag, a Nap szerkezetét, természetét és hatásait, a Nap megfigyelésének történetét, a nap- és holdfogyatkozások bekövetkeztét, a naptevékenység, a napkitörések földi hatásait, valamint a napkutatás távlatait.

A Harvard egyik legjobb csillagásza elénk tárja vitákat kiváltó elméletét arról, hogy a naprendszerünket nemrégiben egy távoli csillagrendszerben élő, fejlett földön kívüli civilizáció látogatta meg.

2017 végén egy hawaii obszervatórium kutatói megpillantottak egy objektumot, amely a naprendszerünk belsejében száguldott, méghozzá olyan gyorsan, hogy csak egy másik csillagról érkezhetett. Avi Loeb, a Harvard csillagászati tanszékének vezetője bebizonyítja, hogy az ’Oumuamua névre keresztelt jelenség nem lehetett aszteroida; ahhoz túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte csak egyetlen lehetséges magyarázat képzelhető el: az objektum egy távoli, földön kívüli civilizáció fejlett technológiai eszköze.

Ebben a könyvében Loeb végigvezeti az olvasót naprendszerünk első bizonyítottan csillagközi látogatójának izgalmas történetén. Felvázolja nagy felzúdulást kiváltott elméletét és annak jelentőségteljes következményeit, amelyek mind a természettudományra, mind a vallásokra, mind fajunk és bolygónk jövőjére hatással lehetnek. A Földönkívüli elgondolkodtató útja a tudomány, a téridő és az emberi képzelet legtávolabbi zugaiban azt sugallja az olvasóknak, hogy a határ a csillagos ég, és hogy érdemes nyitott elmével elgondolkodni azon, amit ott találhatunk. Bármilyen különösnek is tűnik.

Leonard Mlodinow egyedülálló és mélyen személyes visszaemlékezésében azt a csaknem két évtizedet idézi fel, amikor Hawking munkatársaként és barátjaként ezzel a sokoldalú emberrel dolgozott. Találkozunk azzal a zseniális Hawkinggal, aki a világegyetem rejtélyein gondolkozik – és végül megfogalmazza a fekete lyukak úttörő elméletét, amellyel új lendületet ad a kozmológiai kutatásnak és utat mutat a fizikusok számára, hogy merőben újszerű módon vizsgálják az univerzum eredetét. Megismerjük Hawkingot, a kollégát és az embert, aki betegsége miatt percenként mindössze hat szót képes megformálni, mégis arra törekszik, hogy beszélgetéseit humorral fűszerezze. Emellett találkozunk Hawkinggal, a baráttal, aki grimaszaival, mosolyával, vagy egyszerűen csak szemöldöke rándításával közvetíti gondolatait és érzéseit.

Mlodinow bepillantást enged Hawking magánéletébe, amint a bor és a curry iránti szenvedélyének hódol; megosztja érzéseit szerelemről, halálról és saját fogyatékosságáról; vagy éppen a filozófia és a fizika legmélyebb kérdéseivel birkózik. Akár Hawking munkája iránti odaadó lelkesedését ábrázolja, akár azt mutatja be, miként ragadja meg a pillanat varázsát, például amikor a Cam folyón csónakáznak (bár a kis kirándulás halálos kockázatot jelent számára). Mlodinow mindig kidomborítja Hawking öntörvényű szellemét. Mélyen megható beszámolója barátságukról nemcsak a fizika természetéről és gyakorlatáról szól, hanem számos tanulságot rejt az életről, valamint arról, hogy sokkal többet is el tudunk érni, mint amire képesnek tartjuk magunkat.

„Húsz év múlva az ember már a Marson fog élni. Muszáj lesz neki.” Sci-finek tűnik, de Stephen Petranek, a díjnyertes újságíró szerint ma már tény: az emberiség húsz éven belül átköltözik a Marsra. Nem lesz más választása. Ebben a sodró lendületű, provokatív könyvben bemutatja az űrverseny szereplőit, köztük olyan forradalmár vállalkozókat, mint Elon Musk, Jeff Bezos és Sir Richard Branson. A szerző lenyűgöző részletességgel magyarázza el a Marsra szállás mikéntjét, megmutatja, hogyan jutunk el a rakétafejlesztés első lépéseitől a következő aranylázat elhozó aszteroida-bányászatig. „Az a pillanat, amikor az első ember a Marsra lép, technológiai, filozófiai, történelmi és felfedezés-történeti vonatkozásban is nagyobb jelentőségű pillanat lesz, mint addig bármelyik... Többé már nem csak »egybolygós« faj leszünk.”

„Azt tartják, a tények néha furcsábbak a fantázia szüleményeinél, és ez sehol másutt nem igaz annyira, mint a fekete lyukak esetében. A fekete lyukak különösebbek, mint bármi, amit csak a tudományos-fantasztikus írók megálmodtak.”

Stephen Hawking professzor 2016-ban két előadást tartott a BBC Reith-előadássorozatában, arról a témáról, amelyik már évtizedek óta foglalkoztatja őt – a fekete lyukakról. A legendás fizikus ebben a két, maradandó élményt adó előadásában kifejti, hogy csak akkor juthatunk közelebb az univerzum titkainak feltárásához, ha megértjük a fekete lyukakat és azt a kihívást, amelyet ezek az objektumok a tér és az idő természetére vonatkozóan jelentenek.