Háromezer embert ragadtak el egyszerre a Föld különböző pontjairól. Köztük van Attila, a félénk budapesti kamasz fiú, Jurij Vitkov, a magabiztos orosz vállalkozó és annak lánya, a tízéves Aurora is. Háromezer ember, akik most egy élő űrhajó belsejében utaznak, és minden pillanatban egyre távolabb kerülnek a Földtől. Nyomasztó körülmények között élnek összezsúfolódva, erkölcsök nélküli, öntörvényű közösségbe szerveződve anélkül, hogy tudnák, miért kerültek ide, hova tartanak, és milyen sorsot szántak nekik elrablóik. Hamarosan egy számukra felfoghatatlan, idegen világba érkeznek, ahol az evolúció egészen más utat választott magának, és az érkezésük fajok és kultúrák százainak életét dúlja fel. Attila, Jurij és a többiek előtt csak a túlélés lebeg, de előbb-utóbb szembe kell nézniük egy sokkal fontosabb kérdéssel. Vajon sikerül-e megőrizniük az emberi mivoltukat?
AZ UTÓBBI ÉVEK LEGNAGYOBB SCI-FI SZENZÁCIÓJA, AMELYBŐL RIDLEY SCOTT FORGAT FILMET HAMAROSAN. A GRAVITÁCIÓ CÍMŰ FILMHEZ HASONLÓAN EZ A KÖNYV IS MEGHÓDÍTOTTA A SZÉLESEBB KÖZÖNSÉGET.
Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.
Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.
Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.
De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?
„Egyszerűen letehetetlen ez a könyv! A marsi a jól megírt, eredeti sztori, az érdekes, valószerű karakterek, és az elképesztő technikai hitelesség ritka kombinációja… olyan, mintha a MacGyver-t keresztezték volna A rejtelmes szigettel." – Chris Hadfield asztronauta, a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka
„A marsi rendesen odacsapott! Weir iszonyúan szórakoztató és nagyigényű túlélő thrillert írt, egy „MacGyver a Marson”-sztorit, ami épp olyan valóságos és szívfacsaró, mint az Apollo 13 igaz története." – Ernest Cline, a Ready Player One szerzője
„Lebilincselő… olyan, mint Defoe Robinson Crusoe-ja egy intelligensebb szerző tollából." – Larry Niven, többszörös Hugo- és Nebula-díjas író
„Ősidők óta nem olvastam ennél jobb köny vet! Mielőtt feltöröd a pecsétet, ürítsd ki a menetrended. Ettől a történettől jobban beléd fojtja a lélegzetet, mint levegőszivárgás egy űrhajón. Szórakoztató, okos és pörgős – A marsi megad mindent, amit csak egy regénytől vársz!” – Hugh Howey, New York Times bestseller szerző
„Erős, ütős és tökös. Robinson Crusoe a Marson, huszonegyedik századi stílusban. Mielőtt ezt a könyvet elkezded, gondoskodj magadnak szabadidőről – kelleni fog, mert eszedben sem lesz letenni.” – Steve Berry, New York Times bestseller szerző
„A hard sci-fi egyedi mixe: összeesküvés-elmélet és kozmológia, természettudomány és villámgyors akció.” (George R. R. Martin) 1967-ben, a maoista kulturális forradalom alatt egy fiatal egyetemista lánynak, Ye Wenjiének végig kell néznie, ahogy a vörösgárdisták halálra verik édesapját, a köztiszteletben álló tudóst. Ez a trauma nemcsak Ye Wenjie életét terelte gyökeresen eltérő irányba, hanem az egész emberiség sorsát is megváltoztatta. Negyven évvel később a pekingi rendőrség felkeresi Wang Miaot, a nanokutatással foglalkozó mérnököt, hogy férkőzzön be egy tudósok alkotta, titkos társaságba, és szolgáltasson nekik értesüléseket. Ezekben a hetekben Kína-szerte több híres tudós lett öngyilkos, nem lehet tudni, miért. Wangot a nyomozás egy rejtélyes online számítógépes játékhoz vezeti el, és amikor játszani kezd, belemerül egy virtuális világba, ahol három, szabálytalan időközönként felkelő és lenyugvó nap határozza meg az élet kereteit. A három nap rapszodikus viselkedésének feltérképezése jelenti a háromtest-problémát, és ez a probléma a végső kulcs a halálesetek felderítéséhez is. Wang, ahogy előrehalad a játékban, rádöbben, fényéveken átívelő összeesküvés részévé vált, és az emberiségnek hamarosan a legsúlyosabb fenyegetéssel kell szembenéznie. Hogyan kerülheti el a Föld teljes lakossága a kipusztulást? Cixin Liu Hugo-díjas és kilencszeres Galaxy-díjas szerző, 1963-ban született Yangquanban. Első novelláskötete 1998-ban, első regénye 2002-ben látott napvilágot. Negyedik, ötödik és hatodik regénye együtt adja ki a Háromtest-trilógiá-t, amely az egész világon nagy sikert aratott. Mielőtt főállású író lett, mérnökként és számítástechnikusként dolgozott. A trilógia első könyvéből készülő kínai filmet 2017-ben mutatják be. „Szerintem van élet a földön kívül, csak azért nem találtuk még nyomát, mert nem szántunk rá elég időt, vagy technikailag nem elég fejlett módszerrel kutatunk. Persze egyéb lehetőségek sem kizártak – A Háromtest-problémában felvázoltam a legijesztőbb, legborzalmasabb lehetőséget.” (Cixin Liu)
A Jupiter jeges holdján, az Europán valami él. Robotszondák a fagyos felszín alatt egy ősi, folyton változó járatrendszerre bukkannak, melynek falait ismeretlen írás hieroglifái borítják. Egy rendkívüli tehetséggel megáldott mérnöknő, Alexis Vonderach részvételével kutatóexpedíció indul, hogy megállapítsa, megérett-e a helyzet a kapcsolatfelvételre. Amikor azonban a tudósok leereszkednek a jégvilág sötétségébe, olyasvalamivel találják szembe magukat, amire egyáltalán nem számítottak. És talán jobb lenne, ha a kapcsolatfelvétel helyett a lehető legmesszebbre elkerülnék. A Philip K. Dick-díjra is jelölt amerikai szerző hihetetlenül izgalmas, pontos adatokra épülő hard-SF thrillere olyan filmszerű élményt ad, mintha olvasás közben mi magunk is ott keresnénk a rejtélyek megoldását az űrhajósokkal. Ez a könyv egy átlagos űrkalandregény IMAX-változata! És a kaland még csak most kezdődik! "Engem rabul ejtett." - Larry Niven, Hugo- és Nebula-díjas író "Lélegzetelállító!" - Publishers Weekly "Elsőrangú kaland naprendszerünk egyik leglenyűgözőbb vidékéről. Carlson kiválóan mesél, és ez az eddigi legsikerültebb könyve." - Allen Steele, Hugo-díjas író
Pavlis doktor egyszerű hajóorvos, de valami rejtélyes oknál fogva minden útján az események előterében találja magát. Először egy olyan űrhajón teljesít szolgálatot, amelynek megszakad a kapcsolata a Földdel, és így nem érkezhet meg teleportáció útján a legénység váltása, tizenhárom egyhangú év utazásra ítélve a személyzetet. Azután hajótörést szenved egy idegen bolygón, amelynek primitív népét egy istenként tisztelt tudós manipulálja; vajon beleavatkozhat-e az évtizedek óta zajló emberkísérletbe? Végül egy expedíció segítségére kell sietnie, amelyet a helyi fauna szörnyűségesen agresszív teremtményei tartanak rettegésben. A legendás Kir Bulicsov történetei az orosz SF fénykorát idézik meg, amikor még igazi hősök járták a kozmoszt, és a felvetett súlyos erkölcsi kérdéseket sem szégyellte a szerző szórakoztató kalandokba csomagolni.
Az év legjobb science fiction novellái című, harmincöt kötet után véget ért amerikai antológiasorozatot a legszélesebb körben olvasott sci-fi válogatásnak tartották, és a mai napig megkerülhetetlen hivatkozási pontnak számít. A legjobbak legjobbjai 2. és 3. a széria első két évtizedéből gyűjt össze két kötetre való kisregényt elismert és díjnyertes szerzőktől. A legváltozatosabb témákat és stílusokat felvonultató írások mindegyike a zsáner modern kori klasszikusa, egyszerre izgalmas és elgondolkodtató olvasmányok a sci-fi szerelmesei számára.
Gardner Dozois (1947-2018) az egyik legnagyobbra tartott science fiction szerkesztő volt, aki a Legjobb szerkesztő kategóriában tizenötször is elnyerte a Hugo-díjat. Számos más munkája mellett húsz évig dolgozott az Asimov’s Science Fiction Magazineszerkesztőjeként, és ő vitte sikerre Az év legjobb science fiction novellái sorozatot. 2011-ben felkerült a neve a Science Fiction Hírességek Falára, 2016-ban pedig átvehette az életműve előtt tisztelgő Skylark-díjat.
Hidegháború! A két szuperhatalom versengve küldi Föld körüli pályára kutató és kémműholdjait, melyek közül az egyik letér pályájáról, és maradványai egy poros Új-mexikói kisváros mellett érnek földet. A városka lakói a NASA-t megelőzve begyűjtik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott – egy csecsemőt és egy vén alkolholistát kivéve. A hadsereg titkos laboratóriumában az USA legkiválóbb tudósai próbálják kitalálni, hogyan fékezhetnék meg az űrből érkezett agresszív vírust, amely az emberi vért száraz porrá változtatja, és amely a kísérleteknek ellenállva, újabb és újabb mutációkkal cselezi ki a kutatókat. Michael Crichton regénye új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajós kalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét. Akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták Az Androméda-törzset. A regény hatása már régen túlhaladta, hogy olvasóját tanítva szórakoztassa: a hetvenes évek óta az újonnan felfedezett biológiai ágenseket többnyire Androméda-törzsnek hívják. Ez a címke került az ebola, a madárinfluenza és az AIDS vírusára is, mielőtt saját nevet kapott. Az emberi fajt fenyegető veszedelmek közül talán a legkézzelfoghatóbb az ismeretlenségből felbukkanó újabb és újabb vírusok elterjedése. Nem vagyunk védtelenek. Erről szól Az Androméda-törzs.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
