A Csendes-óceán déli részén, 300 méterrel a felszín alatt az amerikai haditengerészet egy űrhajóra bukkan – egy legalább háromszázéves űrhajóra… Négy tudós siet a helyszínre: egy biológus, egy asztrofizikus, egy matematikus és egy pszichológus. Együtt szállnak le a tenger mélyére, hogy felderítsék a megdöbbentő leletet, s hogy választ kapjanak a miértekre és hogyanokra. Idegen világ küldötte? Egy másik univerzumból érkezett? Netán a jövőből? Mi történt a legénységgel, és a mi az a hatalmas ezüstgömb, amit a belsejében találtak? Megoldhatatlannak látszó rejtélyek. Aztán egyszer csak különös üzenetek jelennek meg a számítógép képernyőjén. Egyre fenyegetőbb hangú üzenetek… A sci-fiként induló regény az emberi lélek és képzelet mélységeit boncolgató pszichothrillerré válik.

Ötven év telt el azóta, hogy egy műholdszonda által a Földre hozott titokzatos, földön kívüli anyag néhány óra leforgása alatt kiirtotta egy arizonai városka majdnem teljes lakosságát, és kirobbantotta minden idők legnagyobb tudományos válságát. Az emberiség pusztulását csak egy maroknyi kutató önfeláldozó munkája akadályozta meg. Az azóta elmúlt fél évszázadban az egymással vetélkedő nagyhatalmak mind a Földön, mind a világűrben szigorúan titkos laboratóriumokban dolgoztak az Androméda-törzs megfejtésén és felhasználásán, miközben az Őrszem projekt fáradhatatlanul kutat egy esetleges új kitörés után. Amikor a brazil esőerdő mélyén egy furcsa anomália jelenik meg, hamar egyértelmű lesz: az Androméda-törzs új, minden korábbinál virulensebb mutációja szabadult el. Egy csapat tudósnak kell az idővel versenyezve a karanténzóna mélyére jutni, mielőtt túl késő lesz - mindenkinek. Az Androméda-törzs folytatásában Daniel H. Wilson bebizonyítja, hogy Michael Crichton méltó örököse, és Az Androméda evolúció éppúgy ébren tart minket, mint többek között a Jurassic Parkot és a Westworldot megalkotó Crichton feledhetetlen klasszikusa.

Hidegháború! A két szuperhatalom versengve küldi Föld körüli pályára kutató és kémműholdjait, melyek közül az egyik letér pályájáról, és maradványai egy poros Új-mexikói kisváros mellett érnek földet. A városka lakói a NASA-t megelőzve begyűjtik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott – egy csecsemőt és egy vén alkolholistát kivéve. A hadsereg titkos laboratóriumában az USA legkiválóbb tudósai próbálják kitalálni, hogyan fékezhetnék meg az űrből érkezett agresszív vírust, amely az emberi vért száraz porrá változtatja, és amely a kísérleteknek ellenállva, újabb és újabb mutációkkal cselezi ki a kutatókat. Michael Crichton regénye új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajós kalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét. Akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták Az Androméda-törzset. A regény hatása már régen túlhaladta, hogy olvasóját tanítva szórakoztassa: a hetvenes évek óta az újonnan felfedezett biológiai ágenseket többnyire Androméda-törzsnek hívják. Ez a címke került az ebola, a madárinfluenza és az AIDS vírusára is, mielőtt saját nevet kapott. Az emberi fajt fenyegető veszedelmek közül talán a legkézzelfoghatóbb az ismeretlenségből felbukkanó újabb és újabb vírusok elterjedése. Nem vagyunk védtelenek. Erről szól Az Androméda-törzs.

Miközben a sajtó, rádió, tévé, közélet habzó gyűlölettel és sunyi lapítással hol máglyára küldené a volt (?) ügynököket, hol elmismásolná a puszta létüket is, Grendel megírja az ügynökök drámáját. Páratlan teljesítmény, még csak megközelítőleg sem vállalkozott senki hasonlóra. Holott mint minden nagyszerű dolog, ez is végtelenül egyszerű. Csak annyi, hogy akár Pilinszky, azt mondja: az ügynök lappangó démonitása, bármilyen sötét dolgokat művelt is, nem tevékenységében rejlik, hanem a sorsában. (Pályi András)

Kövesi Péter spirituális tanító, gyógyító, író regénye a múlt és a jövő, a történelem és a fantázia határvidékein játszódik. A kétezer-harmincas években járunk. A technika fejlődésével az élet minden eddiginél kényelmesebb és kiszámíthatóbb lett. A Földet a multinacionális nagyvállalatok és világbankok irányítják. Felnőtt azonban egy generáció, amelyet – annak idején – „indigó” gyermekeknek neveztek el. Ők lázadnak fel a fogyasztói társadalom manipulációi ellen.

Dr. Marina Singh, a minnesotai Vogel gyógyszerkutató farmakológusa, egy műtét közben okozott véletlen baleset után elhagyja a pályát, és a békésebb laboratóriumi kutatómunkát választja. Amikor megtudja, hogy kollégája, aki a cég megbízásából Brazíliába utazott, meghalt a dzsungelban, vállalja, hogy ő is a helyszínre megy, és megtudja, hogyan veszett oda Eckman doktor. A lakasi törzs között élő orvosok vezetője azonban a félelmetes dr. Swenson professzornő, akinek felügyelete alatt sok éve bekövetkezett a végzetes baleset. Saját múltja újra megkísérti a professzornő személyében. Marina a tábor mindennapjait élve sok mindent megtud önmagáról is, és sorsa összefonódik az ott élő süket bennszülött kisfiú sorsával. Kiderül, hogy a női termékenységet meghosszabbító fa kérgének fogyasztása a maláriát is gyógyíthatja, ezért dr. Swenson titkolja a felfedezést, hogy időt nyerjen. A kérdés tehát az, mi ér többet: a milliók életét megmentő malária elleni szer vagy a női termékenységet meghosszabbító és a cég részvényeit az egekbe szöktető gyógyszer kifejlesztése? Marina Singh-nek döntenie kell…

… mire felegyenesedett a székben, már Haines revolverének torkába bámulhatott. Elfojtott szitkozódás tört ki belőle.
– Ezt igazán nagyon ügyesen csinálta, hogy vinné el magát az ördög!
– Sajnálom, seriff. Emelje fel a kezét, de gyorsan. Sürget az idő. Végtére is nem sokat számít, hogy az ajtó zárva van.
A seriff engedelmeskedett, és a magasba emelte a karjait.
– A kulcsokat! – szólt rá erélyesen Haines.
– Ott vannak az asztalon.
– Köszönöm. Kinek a lova áll ott kikötve a börtön mögött?
– Az enyém.
– Akkor sajnos kölcsön kell vennem a lovát. De megígérem, hogy visszajuttatom, amint biztonságban leszek.