Miben különbözünk a csimpánztól? Hogyan alakult ki az emberiség, és mi teszi az embert emberré? Miért van férfi és nõ, miért van vágy és szerelem? Van-e közük a géneknek a viselkedésünkhöz? Hogyan lehet összeegyeztetni az ember biológiai természetét társadalmi szerepével? Vajon a génjeink mindenbe „beleszólnak”? Mindenért a génjeink a felelõsek és mi semmiért sem? Vagy netán fordítva van? Milyen párhuzamok figyelhetõk meg a genetika és az informatika között? Az apró kémiai „jelek” láthatatlan sorrendje hogyan képes életet lehelni a holt anyagba? És mindez hová vezet? A magyarság eredetét a nyelvi vagy az etnikai vonalon érdemes követni? Vannak-e külön génjei a magyaroknak? Különböznek-e tõlünk genetikailag a szomszédnépek, a zsidók, a cigányok, a kínaiak vagy a négerek? Az ezredfordulótól kezdve a biológiai tudományok az elektronikáéhoz hasonlítható sebességre kapcsoltak. A DNS-vizsgálatok betekintést engednek a múltba és a jövõbe is: egyrészt az emberiség kialakulására és vándorlásaira következtethetünk vissza, másrészt egyre inkább megjósolhatjuk az újszülöttek jövendõ hajlamait és megbetegedéseit. De hogyan fog az új látásmód beszivárogni a kemény magyar koponyákba? Ezt szeretné a szerzõ elõsegíteni ezzel a gondolatébresztõ könyvvel. Tankönyv, kézikönyv, vitaindító, vagy ahogy tetszik. Ajánljuk mindazoknak, akik nyitottak az „új idõk új dalai” iránt, és akik fáradságot nem kímélve a dolgok mélyére kívánnak hatolni.