Ebben a régóta várt regényben Hank Green, a Crash Course, a Vlogbrothers és a SciShow egyik alkotója magával ragadó, filmszerű mesét sző egy fiatal nőről, aki egyik napról a másikra celebbé válik, de csak később ébred rá, hogy olyasmibe keveredett, ami nagyobb és furább, mint bárki képzelné. A Carlok csak úgy felbukkantak. A huszonhárom éves April May hajnali háromkor New York utcáit rója, amikor belebotlik egy óriási szoborba. Lenyűgözi a megjelenése és a kidolgozottsága – olyan, mint egy három méter magas, szamuráj fegyverzetbe bújtatott Transformer –, ezért a barátjával, Andyvel forgatnak róla egy videót, amit a srác feltölt a YouTube-ra. April másnap egy nézettségi rekordokat döntögető videóra és egy új életre ébred. Hamar elterjed a hír, hogy a világ minden táján több tucat városban bukkantak fel Carlok – Pekingtől Buenos Airesig mindenhol –, és April, aki először készített róluk felvételt, azon kapja magát, hogy a nemzetközi média intenzív érdeklődésének középpontjába került. Kapva kap az alkalmon, hogy nyomot hagyjon a világban, de meg kell küzdenie azzal, ahogyan ez az újfajta hírnév a kapcsolataira, a biztonságára és a saját identitására hat. Aprilen a világ szeme, hogy kiderítse, mégis mik ezek a Carlok, és mit is akarnak tőlünk. Hank Green vlogger, vállalkozó, tudományos kommunikátor és még sok más egyéb. A cége, a Complexly videóit eddig több mint kétmilliárdszor nézték meg különböző csatornákon, például a SciShow-n, a Crash Course-on és a Vlogbrothersön. Montanában él a feleségével és a fiával. A Twitteren és a Facebookon @HankGreen néven szerepel.
Ezer év telt el a titokzatos holdi monolit megszólalása és a Discovery-expedíció szerencsétlensége óta. Az új virágkorát élő emberiség horizontján azonban viharfelhők gyülekeznek. Nyugtalanító felfedezések utalnak arra, hogy az űrben az értelem csodáját elvető idegenek még korántsem tekintik befejezettnek kísérletüket, és végső céljuk a Föld számára akár a pusztulást is jelentheti. Civilizációnk sorsát egyetlen ember tartja a kezében… csakhogy ő már ezer éve halott!
A sci-fi nagymestere, Sir Arthur C. Clarke méltó módon, egy letehetetlenül izgalmas és pazar szellemi kalanddal zárta le Űrodisszeia-sorozatát. A távoli jövőbe kalauzoló, de napjaink számára is fontos üzeneteket hordozó 3001 most javított, újraszerkesztett formában kerül az olvasók elé.
„A 3001 nem csupán egy fantasztikusan érdekfeszítő regény, amelyben fény derül a HAL nevű mesterséges intelligencia szándékaira és a monolitok titkára, hanem egy nagyon bölcs, gondolatgazdag és provokatív könyv is." – New Scientist
„Clarke saját hatalmas és futurisztikus univerzumának egyszemélyes Ősrobbanása.” – Sunday Times
„Lendületes, magával ragadó… A 3001 az SF Nagymester képzelőerejének szárnyalását mutatja.” – The Times
A 24. századot immár mindenestül a tudomány és a technika irányítja. Az emberek egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, és ez alól a párválasztás sem képezhet kivételt. A felicisztika tudományága szabályozza, ki kivel házasodhat az optimális eredmény elérése érdekében. Manka és Milan, két prágai fiatal mégis egymásba szeret, és hogy kapcsolatukra a modern kibernetika is áldását adja, elmennek a kerületi genetikai központba. Pszichogramjuk azonban arról tanúskodik, hogy cseppet sem illenek össze, vagyis a gép szerint „nem kompatibilisek”. A fiatalokat innentől kezdve a rendszer teljes technikai apparátusa próbálja meg más irányba terelni és egymástól távol tartani, ám őket valami műszerekkel nem mérhető mágnesesség újra és újra egymáshoz vonzza. Vajon győzhet-e a szerelem egy túltechnicizált, robotemberekkel és emberi robotokkal teli világban? Van-e helye érzelmeknek ott, ahol a követendő utat egyesek és nullák jelölik ki? Erről szól a cseh irodalom élő klasszikusának, a társadalmi látleletek idén 85 éves mesterének fantasztikus, és egyben romantikus regénye.
Mit lehet tenni, ha maga az idő beteg?
Jim Parsons remek, elkötelezett orvos, aki a legfejlettebb technikákkal gyógyít és mindennél többre tartja az emberéletet. Így aztán kétszeresen is szorult helyzetbe kerül, amikor egy különös autóbaleset révén a jövőben találja magát, méghozzá egy fejlett társadalomban, ahol azonban az életmentés törvénybe ütközik.
Szerencsére azért itt sem csak Parsons hisz az élet szentségében, és akik osztják a nézeteit, az ő orvosi képességeit akarják felhasználni egy titkos, kétségbeesett tervhez a saját és társadalmuk jövője érdekében, amely tervhez azonban vissza kell utazni a múltba is.
A jövő orvosa nem csupán egy rémisztő jövőképet tár elénk, de egyúttal az időutazás paradoxonjait is vizsgálja, mégpedig úgy, ahogy arra csak Philip K. Dick képes.
Floyd Jones egy mogorva, esetlen és feltehetően őrült fickó, mégis igen rövid idő alatt lesz vásári mutatványos mutánsból egy egész bolygó vezetője. Ezt két hihetetlen képességének köszönheti: hogy előre látja a jövőt, és hogy képes rávenni az embereket az álmodozásra egy olyan világban, ahol be lett tiltva. A posztnukleáris messiás baljós története Philip K. Dick keze alatt épp annyira aprólékosan realista írás, mint amennyire profetikus. A bizarr mutánsok, hermafrodita szexelőadók és csillagközi lények mellett a regény halálos pontossággal ábrázolja azt a vágyunkat, hogy higgyünk: valamiben, bármiben.
2021. november. Amikor az első időgép működésbe lép, kétszázmilliárd időutazó jelenik meg a Földön. Az időutazás napját ünneplik, az első pillanatot, ameddig vissza lehet utazni a jövőből.
Az esemény eltörli az ismert világot: megszűnik a pénz, működésképtelenné válnak a kormányok, bárki számára hozzáférhető lesz minden jövőbeli technológia, köztük az időutazás. Tetszőleges jövőbeli évbe utazhatunk, egészen az időfolyam végéig. Ennek azonban hatalmas ára van, ugyanis az idő veszélyes játékszer.
Beregi Ádám él-hal a családjáért, ám az időutazás napján valaki a jövőből elrabolja a kisfiát és a feleségét, Enikőt. Ádám a kaotikus és folyton változó időfolyamban, őrült technológiák, valamint mesterséges mikrouniverzumok birodalmában próbálja megtalálni őket.
Az időgép feltalálója, Neil Jarrison különös, magának való ember. Bár 2612-ben kivégzik, mégis sokan szeretnének a nyomára bukkanni, mert olyan tudás birtokosa, amely megmentheti a világot. Vagy el is pusztíthatja. Csakhogy a feltaláló mindig egy lépéssel üldözői előtt jár, és úgy tűnik, kizárólag egyvalaki érdekli: egy Rebeca nevű titokzatos nő, aki minden rejtély kulcsa lehet.
2114-ben egy kis létszámú expedíció ér partot New Yorkban az Apollo gőzös fedélzetén. Küldetésük, hogy kiderítsék, mi okozza a hirtelen felszökő radioaktivitást a kontinens nagyvárosaiban. Amerika ekkor már több mint egy évszázada halott, elnéptelenedett pusztaság: legyűrte az olajválság, valamint a szovjetek és az európaiak vezetésével zajló, nagyléptékű klímamódosítás. Amint a kis csapat partra lép, kezdetét veszi a szürreális utazás a bizarr tájakon és az expedíció tagjainak pszichéjében egyaránt: mindannyian rejtett vágyakkal és álmokkal érkeznek, melyeket csak Amerika válthat valóra. J. G. Ballard, a Toronyház, A Nap birodalma és a Karambol szerzője ebben a disztópikus kaland- és útiregényben lebilincselő víziót tár elénk az összeomlás utáni Amerikáról. Megidéződik John Wayne, Frank Sinatra, Charles Manson, Nixon és Lincoln szelleme, a sivatagi kalandtól a klasszikus westernen át a dzsungelháborúig minden műfajból kiadós ízelítőt kapunk. Ballard, az emberi psziché kietlen tájainak nagy mesélője pedig ezúttal sem marad adós – sem a váratlan fordulatokkal, sem a szinte tapinthatóan eleven tájakkal és légkörrel.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
