Ungvári Tamás József Attila- és Széchenyi-díjas író és irodalomtudós, Budapest díszpolgára és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem díszdoktora. Budapesten született 1930-ban, a Zsidó Gimnáziumban érettségizett, diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakán szerzett. A Csillag című lapnál már fiatalon rovatvezető lett, majd a Magyar Nemzetnél dolgozott. Később volt a Budapester Rundschau szerkesztője, a Petőfi Színház dramaturgja, a Magyar Színházi Intézet tudományos főmunkatársa, a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, a Színház- és Filmművészeti Főiskola docense, illetve egyetemi tanára. Dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Színháztudományi Bizottságának tagjaként, és két cikluson át volt a nemzetközi PEN Club magyar tagozatának főtitkára. A hatvanas évek végétől többször tanított külföldön - a Cambridge-i Egyetemen, a kaliforniai Claremontban, a Columbia, a Yale és a Harvard egyetemeken tartott előadásokat, a Zsidó Egyetemen művelődéstörténetet oktatott. Fordított Arthur Millertől, Bertolt Brechttől, Graham Greene-től. Irodalomtudósként műfajelmélettel és -történettel, valamint a modernség megnyilvánulási formáival foglalkozik a 20. századi próza- és drámairodalomban. Érdeklődése rendkívül széleskörű, szakmai munkái mellett megírta a Beatles Biblia és A rock mesterei című könyveket, de megírta A "zsidókérdés" magyarországi történetét is. Műsorvezetőként dolgozott a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban, a Klubrádióban és az ATV-ben. Ebben a kötetben a barátai, kortársai, tanítványai köszöntik a neki és róla írt tudományos műveikkel, esszékkel, emlékezésekkel.
iPod. iPhone. iPad. iTunes. Mac. És egy név mindezek mögött: Steve Jobs. Az Apple-vezér és Pixar társalapító első hivatalos életrajza egy nem mindennapi ember életébe enged betekintést.
A könyv írója az elmúlt két év során több, mint negyven alkalommal beszélgetett Steve Jobsszal. Ezek a beszélgetések szolgáltak a könyv gerincéül, amit tovább színesített vagy éppen árnyalt a több, mint 100 – családtagokkal, barátokkal, ellenségekkel, versenytársakkal és kollégákkal készített – interjú. Ezekből bontakozik ki Steve Jobs eseményekben gazdag élete. Egy olyan emberé, akinek páratlan kreativitása, tökéletesség iránti szenvedélye és fékezhetetlen lelkesedése 6 ágazatot forradalmasított: személyi számítógép, animációs film, zene, telefon, táblaszámítógép és a digitális könyvkiadás.
Egy olyan világban, amelyben a társadalmak a digitális kor gazdaságát építik, Jobs a legnagyobb példakép. Felismerte, hogy a XXI. században az értékteremtés igazán hatékony módja a kreativitás és a technológia összekapcsolása, s ezért olyan vállalatot hozott létre, amelyben a határtalan képzelet egyedülálló mérnöki teljesítménnyel párosul.
Jobs közreműködött a könyv készítésében, de teljesen szabad kezet adott az írónak, sőt arról a jogáról is lemondott, hogy a kéziratot nyomdába kerülés előtt átolvassa.
A legendás színésznő, Marilyn Monroe halálának hiteles története újonnan feltárt bizonyítékok alapján.
A könyv feltárja az igazságot arról, hogy milyen szerepet játszott Robert Kennedy, az Egyesült Államok igazságügyi minisztere Marilyn Monroe halálában. Ez a kötet eddig még sosem látott rendőrségi akták, Marilyn Monroe személyes naplója és első kézből származó bizonyítékok alapján állítja, hogy személy szerint Robert Kennedy a felelős a színésznő haláláért. Részletesen ismerteti Monroe viharos kapcsolatát az igazságügyi miniszterrel és fivérével, John Kennedy elnökkel.
Az újonnan napvilágra került bizonyítékokat és a tanúvallomást Mike Rothmiller szolgáltatta, aki a Los Angeles-i Rendőrség Szervezett Bűnüldözési Főosztályának nyomozójaként több száz titkos aktához fért hozzá – így tudta meg, mi történt Marilyn Monroe kaliforniai otthonában azon a végzetes éjszakán, 1962. augusztus 5-én.
Rothmiller kiképzése és speciális ismeretei révén eddig eltitkolt információkat tudott meg az ügy lényegét illetően, és jutott el addig a két emberig, akik jelen voltak Marilyn Monroe halálának éjszakáján. Mindketten központi szerepet játszottak a ködösítésben és a kiterjedt összeesküvésben, hogy mindenáron védelmezzék a Kennedy testvéreket.
Bizonyára lesznek olyanok, akik kételkednek, ám a Fehér Ház, a Pentagon és a nemzetközi bűnüldöző szervek tanácsadójaként dolgozó szakember szerint mind a törvényszéki, mind az írásos és szóbeli bizonyítékok teljesen meggyőzőek. „Ha bíróság előtt mutatnám be a bizonyítékaimat, megállapítanák a bűnösséget” – állítja.
John Margolis le nem tagadható személyes érintettséggel követi nyomon Uri Geller karrierjének főbb állomásait. Bár a szerző ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy objektív módon ismerteti a tényeket, és meghagyja az ítélkezés jogát az olvasónak, sorain minduntalan átsüt, hogy maga is csodálója Uri Gellernek, és hogy mélyen elítéli azokat a szkeptikusokat, akik igyekeztek és ma is igyekeznek leleplezni a csalást a parafenomén produkciói mögött.
A könyv az első néhány fejezet után kronologikus sorrendben halad. Megismerkedhetünk a kissé különc, túlsúlyos zsidó gyermek különállóságával, a család szétszakadásának történetével, és azzal a folyamattal, amelynek során Uri kialakította magában az egész későbbi életét meghatározó életfilozófiát: gazdag, sikeres és irigyelt ember akart lenni.
A könyv címében azt ígéri, hogy kiderül, milyen kém múlttal-jelennel rendelkezik az izraeli és az amerikai titkosszolgálatok által is megkörnyékezett parafenomén. Ezen a területen azonban nem nyújt sokat Margolis. A titkos ügynök tevékenysége valóban titkos marad.
Megismerhetjük azonban a hatvanas-hetvenes években kibontakozó karrier főbb állomásait, a befolyásos, Urival szimpatizáló közéleti személyiségek hosszú sorát, megtudjuk, hogy politikusok, sportolók, űrhajósok, szupersztárok keresték Geller kegyeit és mutatkoztak vele szívesen a magazinok címlapjain. Uri Geller valóban szupersztár lett, és a könyvből az is kiderül, hogy nem kis mértékben volt ez köszönhető megnyerő külsejének és vonzerejének.
A könyv szerzője több fejezetben is hangsúlyozza, hogy Uri Geller számos alkalommal esett át olyan laboratóriumi vizsgálatokon, amelyeket a világ vezető tudományos központjaiban, az amerikai Stanfordban illetve más, hasonlóan nagy hírű laboratóriumokban végeztek. A tudományos ismeretterjesztő újságírásban jártas Margolis a kvantumfizikával hozza összefüggésbe Uri Geller rendkívüli képességeit, és erről több tudós is tanúskodik a felkeresett interjúalanyok között. A szerző elsődleges célja azonban emellett elsősorban az, hogy a parafenomén hírszerzési karrierjét is bemutassa. Ez csak részben sikerül, hiszen a konkrétumokról nagyon kevesen beszélnek, beszélhetnek még ma is. Ebből a szempontból a könyv épp olyan titokzatos, mint amilyen titokzatos maradt a mai napig Uri Geller, amikor arról faggatják, honnan származhatnak ezek a rendkívüli képességek.
Izgalmas önéletírás vagy tipikus sorstörténet? Mindkettő egyszerre: a kívülálló szemével megírt belső utazás, amelynek állomásai az ismert televíziós korai éveinek fordulópontjait tárják elénk, tömören bemutatva a 20. század emberpróbáló viharait.
Kisneufeld a múlt század harmincas éveiben született, a háború és az üldöztetés borzalmait kiskamaszként kell átélnie a negyvenes években, majd idős nagymamájával egyedül próbál boldogulni az ötvenes évek őrületében. A könyv a főhős felnőtté válását követi nyomon, Vitray Tamás gyerek- és fiatal felnőtt korába kalauzol el minket, kellő távolságtartással és sok humorral. Elkerülhetetlen tragédiák, kegyes véletlenek és elszánt küzdelmek tanúi lehetünk ebben az elegánsan megírt és fordulatokban bővelkedő regényben.
Vitray Tamás, a legendás televíziós személyiség írása több, mint visszatekintés a gyerekkorába, korrajz is egyben, amelyben végül egy fiatalembert láthatunk, túl a „kiképzésen”, amint épp belép a Magyar Televízió épületébe. Kisneufeld története itt véget ér, és egyben elkezdődik egy csodálatos pályafutás: Vitray Tamásé.
„Bevallom, azért írtam meg ezt a könyvet, mert meg akartam fejteni Andy Vajna titkát. Azért beszélgettem Arnold Schwarzeneggerrel, Sylvester Stallone-nal, Antonio Banderasszal, Michael Douglasszel, Oliver Stone-nal, Joe Eszterhassal, Andy volt üzlettársával, Mario Kassarral, híres producerekkel, PR-osokkal és Andy magánéletének legfontosabb szereplőivel, hogy összeálljon ez a mozaik.
Harmincnégy évig voltunk barátok, és a halála után jöttem rá, mennyire nem ismertem.
Pedig ott voltam élete legfontosabb, legkritikusabb, legtragikusabb állomásainál, amikor az ember védtelen. De az ő arca ritkán rezdült. A sikereire lekezelően, a kudarcaira erővel válaszolt. Mind a kettőt lenyelte, mint akinek egyik sem számít. Nevetni ritkán, sírni csak egyszer láttam. Hiába kutatok az emlékeimben, soha nem örült felhőtlenül semminek. És soha nem bízott meg igazán senkiben.
A gyanakvása saját magát sem kímélte. Ezért kérdezgettem egyre gyakrabban, hogy mikor kezdi végre szeretni magát. Mert megérdemelte volna: rengeteg embernek segített.
Büszke volt rá, hogy ismerik, és szerette volna, ha szeretik. Mégsem engedett senkit olyan közel, hogy fájjon, ha elveszítené.
Okos ember volt, de nem bölcs ember. Ha bölcs lett volna, az élete nem úgy alakul, és nem úgy ér véget, mint egy görög sorstragédia.”
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
