A ​svolderi ütközet után Hajóács Thorstein és családja menekülni kényszerül Tryggvi-fia Ólaf bosszúszomjas csatlósai elől. Thorstein immár egy csapat törzsfőjeként úgy dönt, az óceán túlsó oldalán elterülő legendás nyugati földek felé veszik az útjukat, ahol hajóépítésből teremtenek majd maguknak mesés vagyont. A rabszolgából lett hírhedt berserker azonban nem számít rá, hogy hamarosan elszakítják a családjától, és az életéért is kegyetlen harcot kell vívnia. 
A regény egyedülálló képet nyújt Észak-Amerika első viking telepeseinek életéről, és arról, hogyan léptek kapcsolatba az őslakos indián törzsekkel. Lapjain olyan jelentős történelmi szereplők elevenednek meg, mint Vörös Eirík és utódai, Leif és Freydís, illetve Norvégia legendás ladejarlja, Hákon-fia Áldozó Eirík. 
A Vínland a Jomsviking-sorozat második kötete, de önálló történetként is megállja a helyét. A sorozat első része, A viking – Egy jomsviking története Norvégiában azonnal a bestsellerlisták élére ugrott, és azóta tíz nyelven megjelent.

A ​svolderi ütközet után Hajóács Thorstein és családja menekülni kényszerül Tryggvi-fia Ólaf bosszúszomjas csatlósai elől. Thorstein immár egy csapat törzsfőjeként úgy dönt, az óceán túlsó oldalán elterülő legendás nyugati földek felé veszik az útjukat, ahol hajóépítésből teremtenek majd maguknak mesés vagyont. A rabszolgából lett hírhedt berserker azonban nem számít rá, hogy hamarosan elszakítják a családjától, és az életéért is kegyetlen harcot kell vívnia. 
A regény egyedülálló képet nyújt Észak-Amerika első viking telepeseinek életéről, és arról, hogyan léptek kapcsolatba az őslakos indián törzsekkel. Lapjain olyan jelentős történelmi szereplők elevenednek meg, mint Vörös Eirík és utódai, Leif és Freydís, illetve Norvégia legendás ladejarlja, Hákon-fia Áldozó Eirík. 
A Vínland a Jomsviking-sorozat második kötete, de önálló történetként is megállja a helyét. A sorozat első része, A viking – Egy jomsviking története Norvégiában azonnal a bestsellerlisták élére ugrott, és azóta tíz nyelven megjelent.

Kr. u. száznyolcvan. Marcus Aurelius császár halott. Fiát és örökösét, Commodust, mindeddig léha és kicsapongó ifjúnak ismerte meg a császári család és közvetlen környezete. Úgy tűnik azonban, a gyász és atyja szellemi öröksége mélyreható változást indított el a trónörökösben: nyilvánosan felvállalja Marcus Aurelius politikájának folytatását, és megfogadja, hogy egyetlen utolsó hadjárattal végleg térdre kényszeríti a Danuvius északi partján mozgolódó germán törzseket.

Marcus Aurelius győzelme a markomannok fölött ugyanis nem hozott végső fegyvernyugvást: a kisebb-nagyobb barbár népcsoportok úgy vélik, római legiók elfáradtak a legutóbbi hadjáratban és a császár halála után megingott a moráljuk. Ez alkalommal a bur törzset vezető ifjú és vérszomjas ikerpár, Herlend és Hullgers lép szövetségre a quad Gulldrastiggal, és indít meglepetésszerű támadást Laugaricio (a mai Trencsén) erődje ellen. A védők közül mindössze egyetlen római éli túl a bosszúszomjas barbárok vérengzését…

Commodus császár fogadalmához híven sereget vezet a germánok ellen, ám az első csatában majdnem elesik. A kudarc a legrosszabbat hozza ki ingatag jelleméből, és a múltjából felbukkanó rossz szellemek hathatós segítségével egyre inkább eltávolodik Marcus Aurelius örökségétől, és az egyik legszélsőségesebb jellemű római császárrá válik…

Marcellus Mihály új regénye Commodus uralkodásának első két évét dolgozza fel. Az olvasmányos, fordulatokban és feszültségben gazdag történet kiváló, részletekben gazdag betekintést nyújt a II. század végi Római Birodalom, a provinciák és az Örök Város mindennapi életébe és politikai cselszövéseibe egyaránt.

Saint-Malo, ​Franciaország, 1939.: Jocelyn, Saint-Malo könyvtárosa ekkor írja első titkos levelét Marcel Zolának, a híres párizsi írónak. A levelekben beszámol a német megszállás sújtotta francia város mindennapjairól, a hétköznapi ember szenvedéseiről, az ellenállók önfeláldozó bátorságáról, és hogy milyen döbbenetes üldöztetést jelentett a háború a kultúra és a könyvek számára.

Jocelyn és Antoine a háború kitörésekor kötnek házasságot, azonban a férfit hamarosan besorozzák. A háború kegyetlenségével szemben a magára maradt Jocelyn a könyvekkel igyekszik vigasztalni és bátorítani közösségét és önmagát. Elkeseredett harcot vív a nácik által halálra ítélt könyvek, s ezzel együtt a felbecsülhetetlen értékű emberi kultúra és tudás megmentéséért. A letartóztatást, sőt az életét is kockáztatva sikerül elrejtenie néhány könyvet, miközben kétségbeesetten várja, hogy híreket kapjon férjétől, Antoine-tól, aki egy német tábor fogolya. Eközben különös kapcsolat bontakozik ki a fiatal nő és Hermann von Choltiz, a könyvtár állományának felmérésére és a veszélyes könyvek elkobzására kirendelt német tiszt között.

Mario Escobar elsöprő erejű romantikus prózában kelti életre a megszállt várost, s újrateremti azoknak a történetét, akik mindent feláldoztak azért, hogy gondoskodjanak szeretteikről.

 

…Dick kétszer lőtt, és az arab összeesett. Felfelé meredő arcából a fél szeme hiányzott. A puskatűz megkétszereződött, de „hurrá” kiáltások vegyültek bele. A rohamot visszaverték, s az ellenség menekült…
A holttesten túl egy bokor csonkjain futtában elhajított széles pengéjű arab lándzsa hevert keresztben, mögötte a puszta beláthatatlan sötét síkja. A nap rásütött az acélra és bíborvörös koronggá változtatta azt. A háta mögött valaki azt mondta: „Pusztulj innen, vadállat!”
Dick felemelte a pisztolyát, és a sivatagnak szegezte…
Dick várta, mi lesz most. A fejében megakart pattanni valami egy pillanatra sötétben maradt – és ez a sötétség perzselt.
Elsütötte pisztolyát vaktában, s a golyó süvítve repült ki a pusztába, míg ő magában mormogta:
„Nem talált. A töltények elfogytak, most aztán rohanhatunk haza.”
A fejéhez kapott, s a keze csupa vér volt, amikor elvette….

„Blankának boldognak kell lennie, azt akarom, hogy boldog legyen!” – rendelkezik unokája jövőjéről apai nagyanyja, Teleki Mária grófné. „A boldogságát keresi? Hát ez miféle újmódi hóbort? Létezik lány számára a családon kívül is boldogság?” – értetlenkedik az édesapa, Teleki Imre gróf. „Azt akarom, hogy önálló ember légy!” – inti anyai nagynénje, Brunszkvik Teréz grófnő. Melyik utat választja Teleki Blanka? A nehezebbiket, amely végül Kufstein börtönébe vezet. Jól látja ifjú rajongója, Vasvári Pál: „Ez az asszony: ember! Ember, akinek akarata, célja van.”

A kötet két rövidebb Stevenson művet, egy kisregényt és ráadásként egy misztikus novellát tartalmaz. Az elsőben John Nicholson, a Kincses sziget hőse elszabadul nyomasztó helyzetéből, a tenegeren túlon próbál szerencsét – s lehet révbe ér.