„Most élvezem az életet. De a mosoly mögött rengeteg munka van. Míg eljutottam idáig, rengeteget sírtam…” A francia utánpótlásképző központok elutasították vékony, alacsony termete miatt, ezért Antoine Griezmann tizennégy éves korában a spanyolországi Baszkföldet választja, mivel a San Sebastian-i Real Sociedad az egyetlen klub, amely hisz benne. Rengeteg kitartásra van szüksége, hogy feljusson a csúcsra. 2016-ban Lionel Messit és Cristiano Ronaldót megelőzve a spanyol bajnokság legjobb játékosának választott 26 éves csatár nagy tetteket visz véghez az Atlético Madriddal és a Kékekkel a Franciaországban megrendezett Európa-bajnokság során: kiérdemelte a bajnokság legjobb góllövője és legjobb játékosa címet. Az alapjában hallgatag, visszafogott fiú, az Aranylabda harmadik helyezettje úgy döntött, elmeséli eddigi pályafutásának történetét. A kétségeit, ambícióit sem elrejtve, most először beszél magáról: a mâconi gyerekkoráról, ami a labda körül forgott, sikertelen próbálkozásairól, a fantasztikus Európa-bajnokság kulisszatitkairól, Didier Deschamps-mal folytatott beszélgetéseiről, a párizsi szórakozóhelyre történt kiruccanása miatti tizenhárom hónapos felfüggesztéséről, a 2015. november 13-án a Stade de France-ban megtartott Franciaország–Németország mérkőzésről, miközben a nővére éppen a Bataclanban volt… És természetesen imádott feleségéről, Erikáról és kétéves kislányáról, Miáról. Egy különleges bajnok érzelmekkel teli, őszinte története. Készült Arnaud Ramsay újságíró közreműködésével.
Kossuth Életrajz, önéletrajz 115 pont
Messi Ronaldo ellen. Katalónia Kasztília ellen. A nemzet az állam ellen, a szabadságharcosok Franco fasisztái ellen. Óriási gólok, elbűvölő mutatványok, piros lapok és dulakodások a kispadoknál. A világ két legjobb csapata szemtől-szemben. Ez több, mint játék. Ez háború. Ez a Barcelona-Real Madrid.
…Csakhogy mindez nem ilyen egyszerű. Sid Lowe történész és a spanyol labdarúgás szakértője könyvében fellebbenti a fátylat a sportvilág legnagyobb rivalizálásáról a polgárháború ejtette sebektől a két klub legutóbbi világméretű dominanciájáig. Lowe beszélt a két klub történetét meghatározó legnagyobb nevekkel s az elfeledett hősökkel is. Olyan személyek szólalnak meg, mint Alfredo Di Stéfano, Johan Cruyff, továbbá a politika által legjobban befolyásolt mérkőzés utolsó túlélője, a Barcelona csatára, aki először ejtette ki a Real Madridot a BEK-ből, és az elnök, aki klubja legnagyobb sikerét úgy ünnepelte meg, hogy megmártózott a Temzében.
Lowe anélkül, hogy megfeledkezne a pályán zajló drámai eseményekről, feltárja azok történelmi, politikai, kulturális, gazdasági és nyelvi hátterét is, bemutatván a két óriás kapcsolatának szimbolikus természetét s a rivalizálás mögött meghúzódó emberi történeteket.
Egy futballbíró legfontosabb dolga: észrevétlennek maradni!
Ha ez alapján értékelne karriert a sportág, alighanem Kassai Viktor bukott volna a legnagyobbat a magyar játékvezetők közül…
A fociban mindenki a Bajnokok Ligájába, a világbajnokságra, az Európa-bajnokságra vágyik, ott szeretne maradandót alkotni – ha ezt nézzük, Kassai Viktor kivételes karriert tudhat magáénak. Nem volt 24 éves, amikor 1999-ben debütált az NB I-ben; 2008-ban már rá bízták az olimpiai döntőt Pekingben, ahol Lionel Messinek fújta a sípot; 2010-ben világbajnoksági újoncként elődöntőt vezethetett; a Bajnokok Ligája történetében ő dirigált legfiatalabbként döntőt – 2011-ben, 35 évesen vezette ki a Wembley gyepére a Barcelona és a Manchester United sztárjait.
Az egyedülálló sikersztori ellenére igazi „magyaros” történet az övé: minél magasabbra jutott, annál többen akarták a bukását.
Ez a könyv Kassai Viktor életének négy és fél évtizedét mutatja be a főszereplő szemszögéből, az emlékezetes kudarcokat és eltitkolt sztorikat sem kikerülve. Így látta a pálya közepéről ő, aki az aktív játékvezetést befejezve sportvezetőként indult el egy új úton. Az úton, amely Tatabányától Pekingen, Durbanon, Londonon, Madridon és a világ legnagyobb stadionjain át Moszkváig vezetett.
A Kassai olvasmányos, őszinte vallomás a magyar labdarúgás elmúlt két évtizedének egyik, ha nem a legsikeresebb alakjától.
A bajoroké Németország egyik legszenvedélyesebb szurkolótábora, de őket is gyűlölik a legtöbben. Afelől viszont semmi kétség, hogy ők a legsikeresebbek. Globális márkanév külföldi sztárokkal teletűzdelt kerettel, akik egyetlen lehetőséget sem hagynak ki, hogy bőrnadrágban mutatkozzanak.
A főszereplőkkel folytatott exkluzív beszélgetések segítségével Uli Hesse megnyitja előttünk a bajor szupercsapat kapuit, bevezet minket a Bayern München szívébe és azoknak a vezéralakoknak a gondolataiba, akik megalkották ezt a világhírűvé vált focijelenséget.
A Bayern huszonötször nyert német bajnokságot a 60-as évek második fele óta, a BEK-ben vagy a Bajnokok Ligájában pedig ötször ért a csúcsra, így már majdnem fél évszázada a kontinens labdarúgásának közvetlen krémjéhez tartozik. Ráadásul mindezt úgy, hogy semmilyen multimilliárdos tulaj nem ül a lelátón, nemzetközi viszonylatban nem igazolnak őrült pénzekért, nincsenek már-már arcpirító adósságaik, és a jegyárak sem verdesik az eget.
A könyv ennek a különleges klubnak a történetét meséli el a kezdetektől a náci éra megpróbáltatásain, a legendák születését hozó aranykoron, majd az 1990-es éveken át, ahol egoista sztárjai miatt az FC Hollywood gúnynevet is megkapta – egészen a világ legjobb edzőjének tartott Pep Guardiola titkos szerződtetéséig.
A virágzó magyar futballkultúra története, amely a II. világháború előtt forradalmasította a modern labdarúgást és egy új korszakot indított el a sportágban.
Az 1950-es évek elején a magyar válogatott verhetetlennek számított: az Aranycsapat megnyerte az olimpiát, az Évszázad Mérkőzésén pedig leiskolázta Angliát. Az együttes legendás kapitánya, Puskás Ferenc a sportág egyik első nemzetközi szupersztárjává vált. De Jonathan Wilson könyvéből kiderül, hogy ez a sikerkorszak valójában a magyar labdarúgás legfényesebb korszakának csak az utolsó szakasza volt.
Az 1920-as, ’30-as évek Budapestjén új futballiskola született, amely igen jelentős hatást gyakorolt a sportág történetére. A megannyi zseniális játékos és edző nevével fémjelzett időszakban a magyarok egyedülálló módon ötvözték a szigort a szárnyaló fantáziával. De a II. világháború kezdetén, a fasizmus és az antiszemitizmus térnyerésével sokan hazájuk elhagyására kényszerültek.
Örökségük azonban tovább élt. A két világháború közti gazdasági és politikai válság idején az egész világot magyarok tanították meg futballozni."
Voltam elsőáldozó, hittem Istenben. Valamennyire még most is hiszek, de már nem úgy... Abban azonban biztos vagyok, hogy a sors akaratából jutottam el Pécsről Berlinig. Voltak buktatók, értek tragédiák, de mindig talpra álltam. Senki és semmi nem tudott megtörni, egyenes gerinccel járom az utam. Igaz, már rokkantnyugdíjasként... Huszonhárom voltam, amikor a Milan elleni BL-meccsen Demetrio Albertini csúnyán rácsúszott a jobb lábamra, onnantól fogva egy egészséges bokával játszottam le a karrierem. A pályán egyetlen hű társam volt: a fájdalomcsillapító... Még így is hatvanegyszer voltam válogatott, miközben 1999 őszén a Bayern is csábított. Karnyújtásnyira voltam attól, hogy megvalósítsam a gyerekkori álmom - az egyik este úgy feküdtem le, hogy elmegyek Münchenbe, ám másnap reggel már úgy keltem fel, hogy maradok Berlinben. Azóta is itt vagyok. Azt követően, hogy többszörös klubrekorderként visszavonultam, a Hertha vezetői a bokorból lesték, hogyan bánok a gyerekekkel kezdő edzőként. Amikor pedig nagy bajban volt az első csapat, azzal fordultak hozzám, hogy mentsem meg... Nem mondhattam nemet akkor sem, amikor Csányi Sándor felkért, hogy vegyem át a válogatottat. Miután kezet ráztunk, a hátsó ajtón kellett kilépnem, mert az elődöm az előszobában várt... Aztán minden úgy történt, ahogy ígértem, és negyvennégy év után kijutottunk az Eb-re! Gyakran kérdezik tőlem, mitől vagyok ennyire erős. A testvérem, Balázs az Édesapám karjaiban halt meg huszonkét évesen, Édesanyám addig emésztette magát fia elvesztése miatt, amíg menthetetlenül belebetegedett a bánatba. Hát attól vagyok ilyen erős, hogy mellettem van az Édesapám, a feleségem, Móni és a három fiam. Értük élek. Ha valakikben, bennük feltétlenül hiszek. És magamban.
"Szekrényes Miklós könyve nemcsak anekdotikus (tárca)novellafüzér, de szociológiai terepmunkaként is olvasható; az ország egyik legszomorúbb régiója adja a keretet a lesekhez, büntetőrúgásokhoz, a meccsekre utazásokhoz vagy éppen a hogyozáshoz, italozáshoz és a filozofáláshoz." – Kabai Lóránt
Amikor dübörög a "száz stadiont, ezeret!" szlogenje, még egy futball iránt alig érdeklődő számára is izgalmas lehet benézni az egész alá, a körzeti vagy megyei másod-harmadosztályba, ahol nemhogy sportcsarnok, kiépített lelátó nincs, de még budi is csak elvétve, és ahol a pálya szélén szotyizó elszánt drukkerek olykor -- pusztán karjukat kinyújtva -- elkapják a partjelző grabancát, vagy ahol még a fűre festett alapvonal sem mindig egyenes.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
