Ken Follett sodró lendületű cselekményeken keresztül egy olyan világba vezet bennünket, amelyről azt gondoljuk, hogy ismerjük, hiszen átéltük, s most mégis másképpen látjuk.

Csád fővárosában, közel a Szaharához két magasan képzett titkos ügynök, egy amerikai és egy francia, élete kockáztatásával sikeresen működik közre az iszlám terroristák által üzemeltetett drog- és embercsempészeti hálózat felszámolásában.

Egy gyönyörű csádi özvegyasszony nem lát más kiutat a reménytelen éhezésből és nyomorból, minthogy kisfiával az embercsempészek segítségével Európába jusson, és ott vállaljon munkát. A viszontagságos úton egy titokzatos férfi segíti és védelmezi, aki nem az, akinek mondja magát.

Észak-Koreában a katonák puccsal próbálják megdönteni a diktatúrát. A hivatalos phenjani közlemény Dél-Koreát teszi felelőssé a történtekért. Az okos és ambiciózus, negyvenes éveiben járó kínai kémfőnök mindent elkövet azért, hogy Kína ne sodródjon Dél-Koreával és a szövetségi rendszereknek köszönhetően az Egyesült Államokkal is háborúba. Ám az öreg, keményvonalas kommunisták a fegyveres választ erőltetik, és a pekingi kormányban ők vannak többen.

A Fehér Házban Pauline Green elnök asszony ügyes és óvatos politizálással, taktikus diplomáciai lépésekkel egyensúlyoz az amerikai pártok között, és próbálja megakadályozni a világ nagyhatalmainak segítségével, hogy Észak- és Dél-Korea konfliktusa világméretűvé váljon. Ám az események egy idő után önjáróvá válnak, és, noha az államok többsége mindent megtesz a fegyveres harc kirobbanása ellen, a katonai szövetségek összetett hálójában vergődve a világ mégis belesodródik egy újabb háborúba.

A regény nem más, mint hatalmas kiáltás, hogy ez SOHA ne történhessen meg.

Ken Follett ebben a könyvében elmeséli, milyen érzéseket, gondolatokat indított el benne, amikor értesült a tűzről, amely a világ egyik legnagyobb székesegyházának, a párizsi Notre-Dame-nak az elpusztításával fenyegetett. Bemutatja a székesegyház történetét, az építéstől kezdve a történelem során betöltött szerepéig, és feltárja, hogy a Notre-Dame milyen hatással volt a világ katedrálisaira, valamint Follett egyik leghíresebb művének A katedrálisnak a megírására.

„A Notre-Dame Párizs csodálatos székesegyháza, az európai civilizáció egyik csúcsteljesítménye lángokban állt. A látvány megrázott és feldúlt minket. Engem a sírás kerülgetett. Itt, a szemünk láttára semmisül meg valami, aminek az értéke föl sem mérhető. Olyan hihetetlen érzés volt, mintha a föld indult volna meg a lábunk alatt.”

Ken Follett

Ken Follett a könyv jogdíjait teljes egészében a Notre-Dame újjáépítésére ajánlotta fel

A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI.

Ken Follett sodró lendületű cselekményeken keresztül egy olyan világba vezet bennünket, amelyről azt gondoljuk, hogy ismerjük, hiszen átéltük, s most mégis másképpen látjuk.

Anno Domini 1242 nyara. Az egy évig király nélkül maradt országban tombol az erőszak. Felvidék hírhedt rabló bárója, Berencs nembeli Miklós rajtaüt a Pozsony megyei harcokból hazafelé tartó benei veteránok csapatán, és mindenüket elrabolja. A férfiak járommal a nyakukban, kötélre fűzve indulnak az örökös szolgaságba, asszonyaiknak pedig még rosszabb sorsot szán a mohó nagyúr. A tatár háború poklát túlélő íjászok veszteségekkel ugyan, de kiszabadulnak, rettenetesen visszaütnek, és a végsőkig megalázzák a rabló bárót. Falujukba visszatérve megveszik az egyszer majd jólétet hozó marhagulyát, és látszólag minden rendben is van, de a Berencsek ura újra lecsap…

Az elkeseredett, kirabolt pásztorok, halászok nem tudnak belenyugodni, hogy egy báró bármit megtehet ellenük, de ha visszavágnak, az ország nemessége fordul szembe velük. „Szolga nem emelhet kezet főrangúra, és ha mégis, rettenetes halált kell halnia!” Egy lehetőségük van kitörni a szolgaságból: ha királyuk szolgálatába állva úgy küzdenek, ahogy még soha, hogy a szabad lándzsanemesek, a legkiválóbbak pedig a serviensek, a királyi vitézszolgák közé emelkedhessenek. Ha mindez sikerül, egyenlők lesznek bárkivel.

Kifosztva, egy éhező ország közepén kell fegyvert, páncélt, lovakat szereznie Ladosnak és Elsének, Kerecsének pedig katonát faragni a parasztfiatalokból azokkal az embertelen módszerekkel, amit mongol uraitól tanult. Aki ezt a kiképzést túléli, az katona lesz, de vajon hányan élik túl? 

IV. Béla király 1242 őszén hadba indul, hogy visszavegye Harcias Frigyestől a tőle kizsarolt megyéket. Elégtételként a tavasszal felprédált Pozsony vármegye ura, Hont-Pázmány Ehellős is rajtuk csaphat, Bécsig dúlja az osztrák hátországot.

Levente a király parancsait teljesítve Frigyes országát járja, majd egy zsoldos csapat tagjaként bejut Sopronba. Kockázatos tervet eszel ki, hogy benei társai segítségével utat nyisson a városba, de az elgondolások ritkán sikerülnek úgy, ahogy szeretnénk. Az ostromra érkező seregben ott találjuk Kerecse új csapatát, és a majd’ korlátlan hatalmú főurat, Miklóst is. A befolyásától megrészegült báró még korántsem teljesítette be bosszúját, de arra nem gondol, hogy a jogfosztott senkik is keresztülhúzhatják számításait. Leventének van egy elképzelése…

Lélegzetelállítóan szép történet arról, miért vágyunk feledni, és miért kell mégis emlékezni. Nagyregényt tart a kezében az Olvasó, a szó legnemesebb értelmében. Kazuo Ishiguro, a japán származású brit regényíró Az eltemetett óriás-sal szimbolikus történetet ajándékozott a világirodalomnak, ami, mint minden nagy elődje, az élet és halál mérlegén megmért emberi sorskalandról mesél, helytállásról vagy elbukásról a hűség és árulás, háború és béke, szerelem és barátság próbáiban. Az idő és a helyszín az Arthur király halála utáni Britannia: a britonok és szászok közt még fennálló törékeny „arthuri béke” utolsó pillanatai. Axl és Beatrice, az idős házaspár nagy utazásra indul halványan derengő emlékei nyomában – hogy végül sorsuk beteljesedhessék. Vándorútjukon sorra összetalálkoznak a többi kulcsfigurával: a kizökkent időt helyreütni született szász harcossal, Wistannal és tanítványával, Edwinnel, majd az "arthuri béke" sötét titkát őrző Gawain lovaggal. Ők együtt, ki-ki a maga okaival és céljaival, alakítják ki a cselekményt, melynek végkifejletében végre tisztán láthatóvá lesz múlt és jövő. A tájak és helyszínek a csodás japán animációs filmek festményszerű háttereire emlékeztetnek, a történet lassú kibontása és végig fenntartott izgalma a számítógépes kalandjátékok világát idézi. Ishiguro mesterfokon fűzi össze a legnemesebb lírai egyszerűséggel elbeszélt történet szálait.Itt semmi nincs véletlen helyen vagy időben, ám ebben a kristálytiszta szerkezetben mégis minden mindvégig, a regény legutolsó mondatáig megőrzi a maga titkos jelentőségét.

Párizs napsugara, akit üldözött a sötétség

Párizs, 1905. Margaretha Geertruida Zelle a szakadék szélén áll: férj nélkül, pénz nélkül, szeretett gyermekei nélkül. Minden, ami megmaradt, csupán a szépsége – és a csaláshoz való képessége. A párizsi elit szalonjaiban lenge öltözetben táncol, titokzatos és egzotikus nőként tündököl, az embereket erotikából és eleganciából szőtt, különleges hálójával ejti rabul. És a terv működik. Margaretha mítosszá, ikonná válik. A világ leghatalmasabb férfiai a lába előtt hevernek. Hamarosan megszületik Mata Hari, a művész, Párizs felkelő napja. De ahol fény ragyog, ott árnyék is van…

Mata Hari korának egyik legkáprázatosabb alakja volt, de alig néhányan ismerik tragikus magánéletét. 

Eva-Maria Bast regényében megismerhetjük a legendás kémnő érzékeny oldalát.