A manipuláció tudománya c. könyv szerzõjének új könyve egy elképzelt jövõbeli napló a nem éppen szép új világról. A lepusztult világot azonban nem a marslakók vagy a robotok támadása, nem is atomháború vagy természeti katasztrófa okozta, hanem az ember maga. Pontosabban az elsorvasztott emberi társadalom, melynek okozója a valóság és az igazság lényegtelenné válása. A jövõ mindig a jelenbõl alakul ki, és a fikció-világ összekapcsolódva az egoizmus és az anyagi javak hajszolásával a legnagyobb veszély. Bár e könyv egyfelõl egy szokásos sci-fi, a fikció-világot pedig most még csak a média jelenti, de a jövõben fejlettebb eszközök veszik át a tv szerepét. A regényben például egy interaktív szék. Ebben a lepusztult, fikcióra épülõ világban azonban több szenvedés vár az emberekre, ráadásul a történések, események abszurditása is fokozódik. De miért alakult ki ez a tendencia, és ami ennél fontosabb: hová vezethet? A hatalom megtartásának három fõ tényezõje volt, van és lesz. Az egyik az anyagiak, a másik a nyílt, látható erõszak, a harmadik pedig a trükkös módszerek sokasága, mely döntõen kommunikációs trükkökbõl, azaz manipulációból áll. A könyv ezt a problémát is feszegeti, illetve, hogy lehetséges e jó, igazságos, boldogságot biztosító társadalmat kialakítani.

Mat nyaralása zátonyra fut, amikor kiderül, hogy a tervezett vízesés meglátogatása helyett karanténba kényszerül. Ám ez még csak a kezdet, az országban ugyanis furcsábbnál furcsább intézkedéseket 

A pesti kapualjak sok mindenről tudnának mesélni. Például Nagy Antalról, akit a járvány ürügyén betegen hazaküldtek a kórházból, vagy Bélusról, akinek kisiklott élete más emberek életébe került. És hogy miért lett Zsuzsa prostituált, miket művelnek a fiatalok a bandákban, miként teszi tönkre az emberek életét a beletörődés, mind-mind egy önálló tragédia. De ebből kitörni nem könnyű, különösen úgy, ha az embert csupa rosszindulat és irigység veszi körbe. 
A könyv megtörtént esetek alapján íródott, mert a legnagyobb író maga az élet.

Harminc év telt el a rendszerváltás óta. A világ alaposan átrendeződött, az akkori társadalmi problémák egy része azonban ma is megoldatlan, másik részük eltűnt és újak kerültek a helyükre. A múlt leértékelődött. A jövő bizonytalan. Hipergyors technikai forradalmak és ezekkel egyidejűleg katasztrófafenyegetések követik egymást. Esszégyűjteményünk olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyekre az is válaszol a munkájával, a cselekedeteivel, életfelfogásával, aki nem gondolkodik rajtuk könyvtári olvasótermek vagy dolgozószobák félhomályában. Az is válasz ugyanis, ha valaki félrefordítja a fejét, ha úgy csinál, mintha a válaszadás nem az ő dolga lenne. Hogyan értékeljük a világ és a hazánk elmúlt három évtizedét? Milyen tanulságai vannak ennek az időszaknak? Magunkra, társadalmi szerepünkre nézve milyen következtetéseket vonunk le ezekből? Hogyan látjuk a jövőt? Milyennek szeretnénk a jövőt? Könyvünkben különböző beállítottságú, szakmájú alkotó értelmiségiek, tudósok, írók, hitek vallói és hirdetői válaszolnak a feltett kérdésekre a legjobb belátásuk szerint. A felkért szerzők tetszésük szerinti arányban és módon fejtik ki véleményüket a témáról. A cél nem a tudományos arzenál felmutatása, hanem az erkölcsi felelősség felébresztése, mozgósítása, az, hogy hozzáférhetővé tegyük a nagyközönség számára szerzőink világlátását. Az utolsó esszé Térey János munkája, aki sajnos már nem lehet velünk a mű megjelenésekor. Reményeink szerint a kötet arra ösztönzi a nagyobb közönséget, hogy bekapcsolódjon az eszmecserébe.

A járvány társadalomtudományi vizsgálata többszörösen is összetett feladat. Egyrészt mivel a koronavírus társadalmi életünk minden szegmensében érezteti hatását, valamennyi tudományterület szakértelmére és szempontjaira szükségünk van a hatások azonosításához és a következtetések levonásához. Másrészt a világjárvány terjedése, a leküzdéséért vívott küzdelem és következményeinek kezelése globális szinten zajlik, ezért a nemzetállami folyamatok értékelését regionális és nemzetközi kitekintéssel kell teljessé tennünk.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatóinak és kutatóinak szerzői közreműködésével készült kötet ebben az összetettségben elemzi a járvánnyal összefüggő társadalmi folyamatokat. A könyv tükrözi és visszaigazolja az egyetem közszolgálati életpályákra integráns módon tekintő filozófiáját: a koronavírus szerteágazó hatásait együtt elemzik az állam-, a politika-, a rendészet-, a hadtudomány és a katasztrófavédelem szakemberei. Mindemellett e rendkívüli időszak magyar tapasztalatain túl számba veszi a számunkra releváns európai és nemzetközi következményeket is. Ma már azt is tudjuk, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos tapasztalatainkat a második és a harmadik hullám is elmélyítette. A kötetben közölt tanulmányok kéziratai az első hullám után készültek, de következtetéseik érvényét a későbbi történések csak erősítették.

Lényegtelen ​információkkal elárasztott világunkban a tisztánlátás hatalom. Vajon értjük még egyáltalán a világot, amelyet alkottunk? Tudjuk, mi történik körülöttünk, melyek a jelen legnagyobb kihívásai és döntései? Tudjuk, hogy mire tanítsuk a gyerekeinket?

Ez a könyv nem történelmi narratívának, hanem válogatott leckék gyűjteményének készült. Ám ezek a leckék sem szolgálnak egyszerű válaszokkal. Céljuk, hogy további gondolkodásra késztessenek, és segítsenek az olvasónak részt venni korunk fontos párbeszédeiben.

Mit jelez Donald Trump hatalomra kerülése? Mit tehetünk a járványszerűen terjedő álhírek ellen? Miért van válságban a liberális demokrácia? Isten visszatért? Új világháború közeleg? Melyik civilizáció uralja a világot? A Nyugat? Kína? Az iszlám? Nyitva hagyja-e a kapuit Európa a bevándorlók előtt? Meg tudja-e oldani a nacionalizmus az egyenlőtlenség és a klímaváltozás problémáit? Mihez kezdjünk a terrorizmussal?

Gondolkodott ma már a nemén? Gender-esélyegyenlőség, a nemek sokfélesége – mindenki erről beszél. Húsz év alatt észrevétlenül beszivárgott az összes hierarchiaszintre ez az abszurd ideológia, és mostanra teljes a káosz. Esélyegyenlőségi megbízottak, egyházak, vállalkozások, hivatalok – mindenki tud a témáról. Genderesítjük a játszótereket, a közlekedési lámpákat, a vécéket, a tanmeneteket, a nyelvet, sőt még a Bibliát is. Egyre több polgárnak lassan kezd derengeni, hogy mindennek kétes haszna és értelme van, az adóforintokat viszont rendíthetetlenül fölemészti. Az egyetlen pozitívuma: ritkán ilyen szórakoztató egy világjobbító szándékkal föllépő ideológia! Ezért megérdemli a genderőrület, hogy annak tekintsük, ami: egy nagy komédiának. Függönyt fel!

„De miért viselkedik így a bántalmazó? Miért jó ez neki?” – teszik fel gyakran a kérdést a párkapcsolati erőszak áldozatai. „Hogy nem vette észre, milyen alakkal állt össze? Miért nem látja, hogy manipulálják?” – háborodnak fel a segíteni akaró rokonok és ismerősök, amikor a bántalmazott nő képtelen kilépni a kapcsolatból. „Nincsen tudatában, mit csinál. Hogyan is lehetne felelős érte?” – mentegetik a bántalmazót barátai.

Lundy Bancroft könyve nemcsak ezeket a kérdéseket válaszolja meg alaposan, de megvilágítja a bántalmazó gondolkodásmód minden részletét eszközt adva ezzel mind az áldozat, mind azok kezébe, akik segíteni szeretnének. A szerző évtizedeken át vezetett terápiás csoportot bántalmazó férfiak számára, és velük szerzett tapasztalatai adják a mű alapját. Az olvasmányosan, mély együttérzéssel és sokszor humorral fűszerezett oldalakat haszonnal forgathatja mindenki, aki szeretne többet megtudni a bántalmazó indítékairól, módszereiről és arról, hogyan segíthetnek az áldozatoknak.

A megjelenést a Svájci Nagykövetség támogatta.

 A HELYZET MŰHELY KÖNYVEK első kötete. A könyv a magyar rendszerváltás örökségét értelmezi újra a világtörténelmi folyamatok részeként. Célja, hogy visszahelyezze a gazdasági és politikai eseményeket a globális és történeti összefüggések közé, vagyis megmutassa, hogy a hazai események a világrendszer fejlődésének szerves részeként alakultak, de egyben formálták is a világtörténelmi folyamatokat. A globális elemzés a hosszú huszadik századot jellemző monopoltőkés hegemónia keletkezésével, nemzetköziesedésével, majd válságával kezdődik. Ennek a folyamatnak a körülményei határozták meg a háború utáni világgazdasági integrációt, és azon keresztül az államszocialista kelet-európai országok visszailleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba.

Ennek keretében alakult ki Magyarországon az 1960-as évekre jellemző „hídmodell”, ami a külkereskedelmi szakosodás mellett a kádári kompromisszum belső társadalmi egyensúlyára épült. A rendszerváltáskori tulajdonreform körülményeit e hídmodell válsága határozta meg: míg a privatizációval a külföldi és belföldi tulajdonosi csoportoknak e válság során kialakuló viszonya intézményesült, a 2008-as világgazdasági válság olyan új helyzetet teremtett, amiben ez a viszony a külső integráció feltételeinek megváltozásával együtt tudott átalakulni. A 2010 utáni nemzeti tőkére alapozott rezsim saját hegemóniaépítésére tudja használni a tőkeképződést, ennek érdekében az állam egy új kiegyezést alakított ki a domináns német ipari tőke és a magyar nemzeti tőkésosztály között. Míg az előbbit az exportágazatokban, az utóbbit a belföldi szolgáltató szektorokban tőkésítette fel. A geopolitikai változásoknak köszönhetően a bővülő kínai és orosz tőkebefektetéseket is a hegemóniaépítésre használja. Azonban mint azt a könyv megmutatja, ez az átalakulás sem oldja fel a félperifériás függő fejlődést jellemző dilemmát a tőkéhez, fejlett technológiához és piacokhoz való hozzáférés és a tulajdon megtartása között.