A mû a jövõ egy képzeletbeli tankönyve, melybõl megtanulhatjuk, miként lehet emberek millióit manipulálni, befolyásolni, igényeit ízlésünk szerint formálni, s velük a legnagyobb hazugságokat is elhitetni. A könyv egy ironikus hangvételû társadalomszatíra, amely egyúttal rávilágít a mai világunkat uraló média és politika összefonódására és visszásságaira. A könyvben leírtak a képzelet szüleménye, bárminemu hasonlóság csupán a véletlen mûve.
Ez a könyv a Covid19-járvány okozta ’hadi állapotról’, az emberek megváltozott életmódjáról, az otthonlét miatt megnövekedett házi tevékenységekről, az un. láthatatlan munka felértékelődéséről, s főképpen: ezen alattomos és igazságtalan háború hőseiről: a gondoskodói szférában az első sorban menetelő nőkről, és az anyákról szól.
Az alább ismertetett kutatásban kétszáztizenöt családot szólítottam meg, s azon kívül közel ezer tematikus hozzászólást dolgoztam fel. Az egyik válaszadó a megnövekedett otthoni feladatok felsorolásához csak annyit írt, hogy az nem más, mint a szeretet gyakorlása felsőfokon.
A 20 év után sorozat harmadik kötete az országos érdekegyeztetés rendszerváltás óta eltelt húsz évét, illetve jelenét és jövőjét elemzi. Az időszak – ha a taxisblokád révén közismertté vált Országos Érdekegyeztető Tanácsot nézzük – akár sikertörténetként is értékelhető. Az OÉT-nek és más munkaügyi érdekegyeztető intézményeknek meghatározó szerepe volt a munkaügyi rendszerváltásban, a piacgazdaság munkaügyi jogszabályainak és intézményeinek kiépítésében, illetve a munkahelyi és társadalmi béke megőrzésében. Borúsabb annak a szélesebb társadalmi párbeszédnek a mai képe, amelynek az Európai Unió elvárásai szerint is a hatalom civil kontrollját, a civil társadalom részvételét kellene biztosítania a közpolitikák alakításában. Az intézményekben – melyek száma egyre nő – alig folyik érdemi munka, nincs igazán helyük politikai rendszerünkben és alkotmányos rendünkben, s minden egyre inkább átpolitizálódik. A politika nem igazán kíváncsi a civilekre, a civilek pedig egymással sem beszélnek.
A szerző, Héthy Lajos kutató közgazdász és szociológus, az MTA doktora. Húsz éven át a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatója, ma a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkaügyi igazgatója. Többszörös munkaügyi államtitkárként szerepet vállalt a rendszerváltás utáni társadalmi párbeszéd kiépítésében.
A szociológia az a társadalomtudomány, amely ismeretanyagánál fogva ma már nélkülözhetetlen a legkülönbözőbb szakmák képviselői számára. Különösen fontos ez a tudás az emberekkel, emberi viszonyokkal dolgozó jogászok munkájához. Ez a tankönyv egyrészt a jogi felsőoktatás részét képező jogszociológia tantárgy előkészítését szolgálja, másrészt – ettől függetlenül – és szemléletformáló hatású lehet más területek szakemberei számára is: segítheti az egész társadalomban való gondolkodást.
A tankönyvben az olvasó átfogó képet kap a szociológiai elméletek fejlődéséről és néhány különösen fontos kutatási területéről. Részletesen szól a könyv a társadalom szerkezetével kapcsolatos kutatásokról, különösen a magyar társadalom viszonyairól.
A fejezetek többségét áthatja a történeti szemlélet, de ez a magyar társadalom strukturális jellemzői vonatkozásában különös jelentőséget kap. A szervezetek, a deviáns viselkedés és a kultúra szociológiája mellett szóba kerül néhány, a szociálpszichológia szakterületére tartozó kérdés is. A Függelékben a szociológiához szorosan vagy lazábban kapcsolódó társadalomtudományok egy-egy problémájának kifejtése található. Ezek a fejezetek kiegészítik a szociológia törzsanyagának számító alapismereteket, és tájékoztatást nyújtanak kevéssé ismert területekről.
Az egyetemi tankönyvnek szánt mű szerzője abból indult ki, hogy a társadalomtudományi szakterületek kölcsönös figyelme egymás iránt a társadalomismeret megszerzésének termékeny útját jelenti. Az érdeklődő olvasót a könyv fejezetei szerinti felosztásban tájékoztató bibliográfia segíti.
Legyőztük a pusztító éhínséget. Megfékeztük a gyilkos járványokat. Véget vetettünk az öldöklő háborúknak. De mihez kezdjünk ezek után? Kíséreljük meg legyőzni az öregedést? Próbáljuk meg kicselezni a halált? Tegyük az embert istenné? A világhírű jeruzsálemi egyetemi tanár, Yuval Noah Harari elgondolkodtatóan és világosan vázolja fel az emberiség lehetséges jövőit, és hogy miként válhat a Homo sapiens Homo deusszá.
A szerző minden oldalról körüljárja a szenvedélybetegségeket. Megszólít orvost, addiktológust, szenvedélybeteget, józanodót, visszaesőt. Megismerjük a szenvedélybetegeket kezelő rendszer minden szintjét, az állami és a magánszektort is. Módszereket ír le, és feltárja a szenvedélybetegségek okait. Rehabokat és pszichiátriákat látogatott meg, illetve járt a tinirehabon is, ahol fiatalokat kezelnek. Megszólal benne alkohol-, drog-, szex-, társ- és játékfüggő is. Sok személyes történet vezet el a függőség poklának bugyraiba: mesél erről celeb, épp józanodó, visszaesésekkel küzdő, és olyan felépült szenvedélybeteg, aki azóta másokon segít.
© 2020 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
