A lõcsei fehér asszony fõhõse, Korponayné Géczy Julianna a valóságiban is élõ személy volt. Egy 1714-ben, Gyõrben lefolytatott felségárulási per aktái õrzik a nevét. Egyéb forrásokból kétségtelenül megállapítható, hogy a gyõri vértanú és a korábbi lõcsei áruló ugyanaz a személy. Ez az azonosság egyben magyarázatul szolgál arra is, mi ragadta meg Jókai fantáziáját a történeti forrásanyagban. Jókai így vall errõl regénye elején: Hogyan lehet az, hogy egy nõ, aki egy csókért odadob egy országot, másszor megint azért az országért odadobja saját ifjú, szép fejét. . . Hol a megoldás az ég-pokol különbségû ellentmondás között egy nõ jellemében?" Valóban Jókai világába kívánkozó figura, megfejteni való lélektani rejtvény, és szinte kínálja a lehetõséget a fantázia szabad szárnyalásához. S a Rákóczi-szabadságharc a várostrommal, az árulással, a majtényi fegyverletétellel és az azt követõ nemesi összeesküvéssel történelmileg is izgalmas háttere Géczy Julianna romantikus és drámai sorsának.