Hogyan lesz szuperhős egy átlagos srácból... Mert a szívjóság szuperképesség.Ed Kennedy minden, csak nem hős. Átlagos fiatal srác Sydney-ben, aki jobb híján taxizik. És szerelmes Audrey-ba, amióta az eszét tudja. Audrey viszont haverral nem randizik. Ed nem hős, és mégis ő az, aki megakadályoz egy bankrablást... mondjuk, véletlenül. Csak mert a haverjai nem tudják befogni a szájukat. Élete nagy kalandja után még nagyobb kalandok következnek. Ed ugyanis titokzatos kártyalapokat kap. Üzeneteket! És egy küldetést kell végrehajtania. Aztán még egyet. Ed lassanként megtanulja, hogy vannak apró, talán hősies tettek, amiket ő is megtehet, és amiktől egy kicsit jobb lesz a világ. Hogy közülünk bárki, akár egy pénztelen, külvárosi gyerek is megteheti az első lépést... Van, amikor tényleg nem kell sok hozzá. És van, amikor igen... De akkor sem szabad feladni. Az ausztrál Markus Zusak az elmúlt évek egyik legnagyobb világsikerének, A könyvtolvajnak a szerzője. Az üzenet szintén díjak sokaságát nyerte el, és világszerte százezrek olvasták már...

„Az egyik kedvencem.”
Alicia Keys

„Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni… Igazi mestermű.”

Glennon Doyle, az Untamed szerzője

Ana olyan korban született Galileában, amikor a nőket vagyontárgynak tekintették, akik akkor távozhatnak apjuk házából, ha férjhez mennek. Ana szeretné a kezében tartani a sorsát. Egy idősödő özvegyembernek ígérték feleségül, aminek már a gondolatára is elborzad. Aztán találkozik egy tizennyolc éves názáreti áccsal, és ez a találkozó mindent megváltoztat. Mégsem csak egyszerű szerelmi történet bontakozik ki. Az út, amit Ana bejár, örömöt és tragédiát egyaránt tartogat. Nőkkel is barátságokat köt, és ezek révén gazdagodik az élete. A vágyak könyve időtlen elbeszélés egy mesteri írótól. A nagy álmok és a sóvárgás története, amely arról szól, hogyan tehetnek szert a nők olyasféle erőre, amellyel változtathatnak a világon.

„Lenyűgöző ...Ana csodálatos figura, erős és inspiráló, az élettörténete pedig magával ragadó, letehetetlen olvasmány.” – Good Housekeeping

„A keresztény történet merész, fantáziadús újraértelmezése női perspektívából.” – Sunday Times

„Zseniális ...az ismerős figurák életre kelnek.” – Daily Mail

„A regény kiindulópontja meglepő... A könyv lenyűgöző módon idézi meg Galilea életét, az okos, lázadó Ana pedig emlékezetes figura.” – Times (UK)

„Ez nem Jézus története, hanem Anáé. ...A regény egy bátor nő testamentuma, valamint számtalan ellopott női hang története.” – Irish Times

„Kifogástalan ...egy írótól, aki mestere a műfajának. Gyakorlatilag tökéletes történelmi regény.” – New York Journal of Books

„Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post

„Fantáziadús... Egy fiatal nő küzdelmét mutatja be, aki szembeszegül a társadalom által diktált viselkedési normákkal.” – TIME

„A könyv tanúbizonyság a szerző tehetségéről mind a komplex figurák és az érdekes cselekményvezetés megalkotása terén... Ana alakjának intenzitása, bátorsága... arra fogja inspirálni az olvasót... hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal

„Egy erős nő inspiráló története, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping (US)

„Kidd merész narratívája lehetővé teszi főhősnője számára, hogy minden tekintetben egyenlő legyen a férjével, miközben felteszi a kérdést: vajon más lenne a nyugati kultúra, ha a férfiak és a nők kezdettől fogva egymás spiritualitását tiszteletben tartva éltek volna?” – O, The Oprah Magazine

„Anát ambíciója és erős igazságérzete szimpatikus figurává teszi a modern olvasó számára... Emlékezetes portré egy nőről, aki küzd, hogy megőrizze és továbbadja a női történeteket - a sajátját és még számtalan másikat is.” – Publishers Weekly

„Kénytelen voltam újra és újra becsukni ezt a regényt, és mély lélegzetet venni. Radikális újragondolása az Újtestamentumnak, a női vágyakozást, annak elfojtását és felébredését járja körül, igazi mestermű.” – Glennon Doyle, az Untamed szerzője

„Emlékezetes, nagy hatású regény.” – Observer

„Figyelemre méltó regény, amely arra késztetett, hogy átértékeljem, mit jelent nőnek lenni, akár rabszolgaként, akár szabad emberként… Komoly beszélgetések elindítója.” – Oprah Winfrey, O, The Oprah Magazine

„Az erőteljes metaforák és a valószerű figurák olyan hatással bírnak, hogy az olvasó szemébe sokszor könny szökik.” – Library Journal

„Kidd aprólékos történelmi kutatásai és gondos helyszín- és karakterformálása a garancia arra, hogy a könyv nem csupán egy különleges regény, de maradandó hatással is bír… A szerző ragyogó képességei sok szinten megmutatkoznak, de elsősorban a Názáreti Jézus mesteri, tiszteletteljes ábrázolásában nagyon is emberi, fiatal férfiként... A regény egy nagyszabású mestermű, a tudás és a történetmesélés diadala.” – Associated Press

„Ez a történelmi tényeken alapuló, merész cselekményvezetésű, mesteri regény egy emlékezetes főhősnőt kelt életre.” – People

„Kidd merész narratív revizionizmusa lehetővé teszi főhősnője számára, hogy minden tekintetben egyenlő legyen a férjével, miközben felteszi a kérdést: vajon más lenne a nyugati kultúra, ha a férfiak és a nők kezdettől fogva egymás spiritualitását tiszteletben tartva éltek volna? Nem is olyan elrugaszkodott gondolat, hisz az evangéliumok Jézust a nők szelíd pártfogójaként ábrázolják.” – O, The Oprah Magazine

„Könyvklubbarát olvasmány . . . Ana szelíd férje a Názáreti Jézus, imádott bátyja pedig nem más mint Júdás, Jézus nyughatatlan barátja. Ezek az ismerős, emberi férfiak vonzzák be az olvasót a történet világába. De ami ott is tartja, az a Kidd által megteremtett élénk, színes világ, melyet az Újtestamentumból jól ismert nevek és a hasonló alapossággal kidolgozott új figurák népesítenek be - a legfontosabb közülük fiktív narrátorunk, Ana.” – Boston Globe

„Az olyan történelmi regények rajongóinak ajánlott [...] mint a The Red Tent vagy a Naamah . . . Kidd szokatlan narrátorát arra használja fel, hogy új perspektívákat tárjon fel egy számtalanszor elemzett korszakban.” – Washington Post

„Ana az eszköz, amelyen keresztül megtapasztaljuk az ősi, kasztokon alapuló társadalmi rendet, a férfi felsőbbrendűséget és a bosszúvágy örök hatalmát… Mindvégig tudjuk, hogy végződik majd ez a történet, de hogy milyen váratlan utakon jutunk el odáig, azt nem is sejtjük… A vágyak könyve elgondolkodtatja az olvasót, és ez sokszor nem kis fegyvertény.” – Star-Tribune

„Alaposan kidolgozott történelmi háttérrel rendelkező regény egy fiatal zsidó nőről, aki szembeszáll a kulturális normákkal, hogy teret adjon a bensőjében rejlő szenvedélynek és lehetőségeknek.” – Good Morning America

„Sue Monk Kidd legújabb regényében megismerjük Anát, a bátor, intelligens nőt, aki Jézus felesége lesz még jóval azelőtt, hogy a férfi nyilvánosan igét kezd hirdetni. Az aprólékos történelmi kutatáson alapuló könyv emberközelivé teszi Jézust, a férfit, valamint egyben egy erős nő inspiráló története is, aki egy olyan társadalomban él, amely mindenáron el akarja hallgattatni.” – Good Housekeeping

„Annak ellenére, hogy a fantáziadús regény helyszíne az ókori Júdea, kifejezetten kortárs műnek érződik, mivel központi témája egy erős akaratú nő ráébredése önnön szellemének legyőzhetetlen voltára.” – Esquire

„Zseniális… A történetet mindannyian ismerjük, de új nézőpontból látjuk, az ismerős szereplők mind életre kelnek… Bravó!” – Daily Mail

„A regény kiindulópontja meglepő… A történet lenyűgöző módon idézi meg Galilea életét, az okos, lázadó Ana pedig emlékezetes figura.” – Times (London)

„Tanúbizonyság a szerző tehetségéről, mind a komplex figurák kidolgozása, mind az érdekes cselekményvezetés terén… A Római Birodalom mindennapi életének történelmi részletei, az erős női karakterek, a képzeletgazdag bepillantás a filozófusközösségek és az egyiptomi könyvtárak életébe... kitűnő választássá teszik a regényt a könyvklubok számára. Történelmi fikció, az inspiráló kategóriából. Ana alakjának intenzitása, bátorsága arra fogja inspirálni az olvasót… hogy éljen önazonos életet, és legyen hű önmagához.” – Library Journal

„Magával ragadó, feszes tempójú, érdekes hangvételű történet… a jóság fontosságát és a női hangok erejét hangsúlyozó üzenet bizonyára erős érzelmeket vált ki a kortárs olvasóból.” – Booklist

Sue Monk Kidd első regénye, A méhek titkos élete, több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le. Második regénye, A sellő legendája, vezette a New York Times bestsellerlistáját, és tévéfilm is készült belőle. Harmadik könyve, a Szárnyak nélkül, szabadon az Oprah's Book Club könyvklub kiemelt kötete volt, és szintén szerepelt a New York Times bestsellerlistájának élén. Kidd Észak-Karolina államban él.

Párizs napsugara, akit üldözött a sötétség

Párizs, 1905. Margaretha Geertruida Zelle a szakadék szélén áll: férj nélkül, pénz nélkül, szeretett gyermekei nélkül. Minden, ami megmaradt, csupán a szépsége – és a csaláshoz való képessége. A párizsi elit szalonjaiban lenge öltözetben táncol, titokzatos és egzotikus nőként tündököl, az embereket erotikából és eleganciából szőtt, különleges hálójával ejti rabul. És a terv működik. Margaretha mítosszá, ikonná válik. A világ leghatalmasabb férfiai a lába előtt hevernek. Hamarosan megszületik Mata Hari, a művész, Párizs felkelő napja. De ahol fény ragyog, ott árnyék is van…

Mata Hari korának egyik legkáprázatosabb alakja volt, de alig néhányan ismerik tragikus magánéletét. 

Eva-Maria Bast regényében megismerhetjük a legendás kémnő érzékeny oldalát.

A Terezínbe, majd Auschwitzba deportált tizenötezer csehországi zsidó gyerek közül mindössze száz élte túl a holokausztot. Helga Weiss a száz túlélő egyike. Naplója megrázó és egészen egyedi dokumentum, amely Anne Frank naplójához hasonlóan örök érvényű olvasmány. Helga Weiss 1939-ben kislányként szenvedi el a náci megszállás első hullámát Prágában: apját elbocsátják a munkahelyéről, ő pedig nem járhat hagyományos iskolába. A növekvő náci brutalitás szemtanújaként kezd naplót írni. Ez a napló sok tekintetben emlékeztet Anne Frank feljegyzéseire: Helga egyidős Annával, s hozzá hasonlóan az éppen kamaszodó kislány szemével nézi maga körül az egyre borzasztóbbá váló világot. Próbál élni és túlélni, nem sejtve, hogy az egyre nehezebb körülmények nem a szabaduláshoz, hanem a legborzasztóbbhoz, a gettóhoz, majd a koncentrációs táborhoz vezetnek. 1941-ben szüleivel együtt a terezíni gettóba kerül, ahol bámulatos éleslátással örökíti meg családja mindennapjait: a nyomorúságos életkörülményeket, az éhezést és a kivégzéseket - csakúgy, mint a legrosszabb helyzetekben is létező örömöt és reményt. 1944-ben Helgát Auschwitzba deportálták. Mielőtt elhagyta volna a terezíni tábort, feljegyzéseit és rajzait a tábor nyilvántartó részlegénél dolgozó nagybátyja gondjaira bízta, aki egy téglafalba rejtette a papírokat. A dokumentumok a háború végeztével csodával határos módon előkerültek. 

Remarque talán legérettebb munkája, a Szerelem és halál órája a második világháború keleti frontján játszódik. A náci hadsereg Sztálingrád utáni fejvesztett menekülését, a felégetett orosz falvak és a bombázott német városok lakóinak gyötrelmeit tárja elénk egy humanista, töprengő, el-elbizonytalanodó fiatal katona tragikus sorsán keresztül, akit tapasztalatai és tépelődései elvezetnek az igazság felismeréséhez: "Árulás. Elárulták őket, elárulták és becsapták, a harcukat és a halálukat gyilkossággal és jogtalansággal és hazugsággal és erőszákkal kötötték egybe; félrevezették őket, kisemmizték mindenből, még a nyomorúságos, hősies, szánalmas és haszontalan halálból is." Bár e regény már 1952-53-ban íródott, ugyanaz az élmény tette halhatatlanná, mint Remarque korai remekművét, a Nyugaton a helyzet változatlant: a fájdalom a sok értelmetlenül elpusztult fiatal élet miatt és a szolidaritás a tehetetlen, kiszolgáltatott, a halál órájában már szinte pőrére vetkőzött emberrel; mindvégig a humánum legtisztább értékeit képviselve.

A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek. Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” –­ a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony. Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái. Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson. „Rettenetesek ezek az emancipált nők! –­ háborog a kultuszminiszter. ­ Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”