Ez a regény Gabriel Wolf „Felvonó a pokolba” című regényének közvetlen folytatása:Dallas Mayweather a paranormális jelenségeket okozó, úgynevezett „Liftes játékkal” már kétszer is sikeresen átjutott a túlvilágra abból a célból, hogy visszahozza onnan szeretett, balesetben elhunyt feleségét. Ám a mennyország helyett a pokolban találta magát, ahonnan második alkalommal csak borzalmas teremtményekkel való élethalálharc árán menekült ki, ami nem sikerülhetett volna, ha a felesége az utolsó pillanatban a mennyből le nem száll, hogy a segítségére siessen.Dallas a történet folytatásában tovább kutatja a természetfelettit. Ezúttal újabb városi legendát vizsgál: Egy úgynevezett „szellemdobozzal” próbál kapcsolatot teremteni a másvilággal. Az említett készülék egy fehér zaj generálására is képes, átalakított rádióberendezés, ami szélsebesen váltogatva az adások között szótöredékeket játszik le különböző rádióműsorokból. A legenda szerint ezekből a szófoszlányokból értelmes, összefüggő szöveg is kihallható, amely nem más, mint a holtak beszéde odaátról.Mayweather szert tesz egy valódi szellemdobozra, amin valóban beszélni kezd hozzá valaki... Valaki, aki elárulja neki, hogy hogyan kerülhet át ismét a túlvilágra. Dallas a hangja alapján felismeri az illetőt: egy elhunyt szerette az, akit mindenáron vissza akar alkalom hozni az élők közé.„Szerette” egy gyanúsan veszélyes módját javasolja a férfinak az átjutásra:Fel kell mennie tízemeletes lakóházuk tetejére, és önként bemásznia az ott található víztárolóba. Az ötlet öngyilkosságnak tűnik, mert ha beugrik a háromméteres vízbe – aminek csak úszva tud a felszínén maradni –, közben magára is kell rántania a tartály tetejét, ami belülről nem nyitható, ezért a végső kimerülésig egy helyben tempózhat, míg meg nem fullad.Azonban ez a szellem ígérete szerint nem történhet meg, mert ő fogja kinyitni kívülről a tartályt „odaátról”. Ez az egyetlen mód arra, hogy Mayweather átjusson a másvilágra: Egy holtnak kell kinyitnia ahhoz a – valójában – dimenziókaput, hogy a férfi a vízből kimászva a birodalmukba léphessen.Kérdés, hogy Dallas hihet-e a szellemnek? Ugyanis ha az átveri őt, akkor Mayweather-re a fedél magára zárásával a biztos halál vár. Ennek ellenére bátran belevág, ám egy dologgal nem számol:Még ha sikerül is neki újra átjutni, nem tudja, mit okoz az – akár önmagára nézve, vagy az őt körülvevő világra –, ha egy halandó háromszor is élve visszatér a másvilágról... Ugyanis az többé már nem lesz ugyanaz, aki egykoron volt:Ha ismét túléli az utazást, olyan képességekre tehet szert, melyekkel senki sem rendelkezik. Halandó ember legalábbis nem.

Jeges halál („A napisten háborúja” V/4.)A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!Ebben a negyedik részben megtudhatjuk egy róka viszonylagos méretét.Gord barátai lemennek egy vaksötét pokolba, ahonnan nem biztos, hogy van kiút.Föld alatti alagutakban fog mindenki harcolni, ki-ki a maga háborúját vívja majd.És végül megtudhatjuk, mi lesz a Föld bolygó sorsa.

2074-ben kifejlesztenek egy mikrochipet, amely kizárólag szerves anyagot tartalmaz. Ezáltal kompatibilisebb az emberi szervezettel, mint bármilyen szintetikus implantátum. Ezzel a technológiával három évvel később már komplett emberi szerveket képesek létrehozni. Nem kell többé donorra várni a transzplantációnál. A szerveket egyszerűen legyártják, akár a gépalkatrészeket.2100-ban megalkotják az első szerves anyagokból álló androidot, azaz embernek látszó robotot. Mivel a lény minden alkatrésze szerves és élő, így valójában nem is minősül gépnek. Ez egy új faj, új törvények vonatkoznak rájuk. Az élő robotokat először veszélyes munkákra, életmentésre használják, mivel ugyanarra képesek, mint az ember, ám életük „mégsem ér annyit”. Egyre nagyobb számban gyártják az olcsó, feláldozható munkaerőt, egészen addig, amíg számuk már elér egy veszélyes szintet. Mire az emberiség észbe kap, háború tör ki. A robotok fellázadnak teremtőik ellen. Az első robotháborút az emberiség nyeri. Ám egyvalamivel nem számoltak: A robotoknak nincs szükségük húsz évre ahhoz, hogy csecsemőből felnőtté fejlődjenek. Néhány nap alatt újragyártják magukat, és pótolják veszteségeiket. Ekkor tör ki a második robotháború. Ezt már a gépek nyerik. Az emberiség kipusztul. A legendák szerint legalábbis.2500-ban senki sem biztos benne többé, hogy pontosan mi is történt négyszáz évvel azelőtt. A több milliárd ember és robot harcának és megsemmisülésének senki sem ismeri a pontos eredményét. A Föld lakossága elvileg robotokból áll. Azonban mivel nincs műszer, ami képes lenne kimutatni bármilyen különbséget is a robot és az ember között, így senki sem tudja egymásról, hogy micsoda. Sőt, még önmagukról sem.A robottársadalom paranoiásan keresi az emberiség utolsó túlélőit, és nyomoz önmaga után. Többé senki sem biztos semmiben.Egyetlen dologra emlékeznek csak az emberekkel kapcsolatban: arra, hogy mind őrültek voltak. Vagy lehet, hogy inkább a robotok azok?

Szeretett Földünket egy ismeretlen, egész világot érintő fertőzés támadja meg. A neve „patkóvírus”. A járvány szinte egyik pillanatról a másikra, olyan rohamosan terjed, hogy előző nap még a létezéséről sem lehetett hallani, huszonnégy óra múlva azonban a kormány mindenkit rákötelez, hogy szájmaszkot viseljen az utcán, és tartson egymástól másfélméteres távolságot.
Patrick Lambert horroríró számára ez, mondhatni, „már nem az első rossz hír” aznap. Ugyanis a járványról való értesülésének reggelén, tíz év boldog(nak hitt) házasság után, Beth, a felesége váratlanul bejelenti, hogy elhagyja őt.
A férfi magyarázatok híján, semmit sem értve egyedül marad egy új, halálos vírus okozta, kilátástalannak ígérkező helyzettel és bizonyos természetfelettinek tűnő jelenségekkel, amelyek a szomszédjánál kezdődnek, aztán az ő lakásában is folytatódnak:
A magába roskadt, depressziós, egyedüllétébe részben beleőrült, hallucinációk által gyötört író észreveszi, hogy otthonában – munka közben, a kanapén mellette ülve – elkezd a semmiből előtűnni, megszületni, felcseperedni egy Beth-re, a nejére gyanúsan hasonlító lény, aminek olyan a teste, mintha pókhálóból lenne összesodorva és gubóba göngyölve.
Vajon van-e bármi köze ennek a jelenségnek a patkóvírus nevű világjárványhoz? Vagy csak Lambert veszítette volna el végleg a józan eszét? Mi fog történni, ha a „gubólény” teljesen kifejlődik? Valóban Beth lesz az? És azáltal visszatér Patrick-hez a szerinte minden ok nélkül távozott felesége? Vagy ezt csak a magányába beleőrült író reméli?
Akárhonnan is jött a teremtmény, de vajon kivé válik, és kifejlődve mire lesz képes „Beth, a szövődmény”?

Gabriel Wolf eddigi talán leghihetőbb, ezáltal leginkább lebilincselő horrorregénye, amit valódi, emberi félelmek és érzelmek, valamint sok drámai elem tesz izgalmassá, időnként pedig megdöbbentően meghatóvá.

Nemere István előszavával.

A lenyomat (Beth, a szövődmény IV/1. rész)Szeretett Földünket egy ismeretlen, egész világot érintő fertőzés támadja meg. A neve „patkóvírus”. A járvány szinte egyik pillanatról a másikra, olyan rohamosan terjed, hogy előző nap még a létezéséről sem lehetett hallani, huszonnégy óra múlva azonban a kormány mindenkit rákötelez, hogy szájmaszkot viseljen az utcán, és tartson egymástól másfélméteres távolságot.Patrick Lambert horroríró számára ez, mondhatni, „már nem az első rossz hír” aznap. Ugyanis a járványról való értesülésének reggelén, tíz év boldog(nak hitt) házasság után Beth, a felesége váratlanul bejelenti, hogy elhagyja őt.A férfi magyarázatok híján, semmit sem értve, egyedül marad egy új, halálos vírus okozta, kilátástalannak ígérkező helyzettel és bizonyos természetfelettinek tűnő jelenségekkel, amelyek a szomszédjánál kezdődnek, aztán az ő lakásában is folytatódnak:A magába roskadt, depressziós, egyedüllétébe részben beleőrült, hallucinációk által gyötört író észreveszi, hogy otthonában – munka közben, a kanapén mellette ülve – elkezd a semmiből előtűnni, megszületni, felcseperedni egy Beth-re, a nejére gyanúsan hasonlító lény, aminek olyan a teste, mintha pókhálóból lenne összesodorva és gubóba göngyölve.Vajon mi fog történni, ha a „gubólény” teljesen kifejlődik? Valóban Beth lesz az? Vagy csak egyfajta lenyomata?

A fekete fák gyermekei („Mit üzen a sír?” III/2.)Mi a tudathasadás első tünete? Hogyan fogsz rájönni, ha esetleg nálad is ez van kialakulóban? Sehogy sem jössz rá! Ugyanis ez maga az első tünet!Mi a második tünet? Az, hogy kórházban fekszel, ráadásul zárt osztályon, és fogalmad sincs, hogy hogyan kerültél oda.A „járvány” állítólag 2017-ben kezdődött. Egy író víkendházának kertjében megfeketedett egy fa. Ő csak fabetegségre gyanakodott. Kivágta és feldarabolta. Az egyik rönk viszont meglepő módon beszélni kezdett hozzá. Később bábut faragott belőle, az pedig az ölében ülve segített neki munkájában, azaz a regényírásban. Egyre többet segített. Végül az író már semmit sem dolgozott, utolsó regényét teljes egészében a bábu írta helyette. Habár a koromfekete, izzó repedésekkel borított csöppség készséges és fáradhatatlan segítőtársnak bizonyult, sajnos időközben titokban embereket kezdett gyilkolni. Eltűnt az író felesége és több szomszédja is. Végül magának az írónak is nyoma veszett.Amikor kiadták ezt a – mint utólag kiderült – bábu által írt regényt, fura, baljós események sorozata rázta meg a világot. Tömegével kezdtek megfeketedni a fák az emberek kertjeiben. Azokéban, akik a regényt elolvasták. Mivel az író népszerű volt, így emberek ezrei olvasták el... és kezdtek faragni... faragni és gyilkolni. Állítólag a sötétség mondta nekik, hogy ölniük kell.2018-ra kitört egy járvány a Földön, amit nem vírus terjeszt, hanem az írott szó. Nem lázat okoz, hanem súlyos paranoid skizofréniát. Aki az írást elolvassa, az is egy lesz közülük... közülük, akik faragásba kezdenek. Rönkből faragott gyermekük először csak olvasni segít nekik, később már írni is. Így terjed a járvány. Mindenki ugyanazt írja... A fekete fák gyermekeinek történetét, azt, hogy:Mit üzen a sír, ha sír az éj?

Jeges halál („A napisten háborúja” V/4.)A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!Ebben a negyedik részben megtudhatjuk egy róka viszonylagos méretét.Gord barátai lemennek egy vaksötét pokolba, ahonnan nem biztos, hogy van kiút.Föld alatti alagutakban fog mindenki harcolni, ki-ki a maga háborúját vívja majd.És végül megtudhatjuk, mi lesz a Föld bolygó sorsa.

Idegen mágia („A napisten háborúja” V/1.)
A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyű-sereggel és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!
Az első részben egy idegen érkezik Melízia szigetére; egy hüllőember, aki olyan varázslatok birtokában van, melyekhez hasonlót senki sem látott még. Az idegen keres valakit: egy legendás mágust, Pelsiphert, aki valahol a sziget északi részén bujkál. Nem tudni, él-e még vagy hogy létezik-e egyáltalán. A hüllőember egy bérgyilkossal szövetkezik, hogy együtt találják meg Pelsiphert.Valaki azonban útjukba áll: Golína, a „csodatévő”.

A keselyűk hava („A napisten háborúja” V/2.)A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!A második részben kiderül, hogy mi valójában Golína „csodája”, és hogy mi a célja vele.Kiderül, mire képes egy „orkszarvú”, ha felingerelik.Kiderül, mikor édes a vér az Élet és halál ura szerint.Megérkeznek a keselyűk; a halál madarai, a gonosz követei.És megismerhetjük a Napisten legendáját.

Bolygótörés („A napisten háborúja” V/5.)A félig élő, félig holt robotkeselyűk öntudatukra ébrednek, és tönkreteszik saját világukat. Ez sem elég nekik, el akarják pusztítani a Napistent is, mert őket már a sötétség hajtja, és nincs szükségük fényre.A Napisten nem tud elbánni a hihetetlen méreteket öltött gonosz keselyűk seregével és technológiájukkal. Emberi alakot öltve menekülőre fogja hát, a keselyűk pedig nyomába erednek!Bolygókon, korokon és tereken át, időben oda és vissza ugrálva kezdetét veszi a monumentális harc, a soha véget nem érő üldözés.Kezdetét veszi „A napisten háborúja”!Végül megtalálják-e Gord barátai Pelsipher várát?Ha igen, bejutnak-e oda egyáltalán, és mire jutnak majd odabent?Mikor és miért kötne valaha barátságot az Ördög és az Isten?Ki lehet az a Bitang, és kicsoda Nioterfehr?Hogyan válik valaki mindössze három lépésből istenné?Vajon megtalálja-e Gord azt a misztikus helyet, ahol összeszűkült az univerzum; a bolygót, melynek akár két Napja is lehet?Ebből a befejező részből most mindez, és még ennél több is kiderül!

Egy régész története, aki leleplezi az ősi sumér istenségek rejtélyét a viktoriánus Angliában
Részlet a könyvből:
...William világosan megértette, hogy az általa tervezett régészeti expedíció bizonyos mértékig kaland lesz. Hiszen nemcsak a pénzügyeit kockáztatja, hanem a hírnevét is.
A British Museum vezetőségének sokáig tartott, mire meghozta a döntést. William már teljesen kétségbeesett, annyira vágyott arra, hogy támogatást szerezzen a múzeumnak, és keresett egy másik támogatót. Egy napon egy magabiztos, kék szemű amerikai jelent meg háza küszöbén, aki készen állt arra, hogy befektessen Uruk ásatásaiba. William először nagyon örült, mígnem rájött, hogy az amerikai az összes értékes leletet a tengerentúlra kívánja vinni, és nyereséggel akarja eladni a gyűjtőknek. Williamnek nem volt ellene a magángyűjteményeknek. Az amerikai azonban erőszakos stílusával egyértelműen agresszív volt, és inkább tűnt szélhámosnak, mint az Amerikai Régészeti Alap képviselőjének. William kis időt kért, és megígérte, hogy átgondolja a vendég javaslatát. Szerencsére a British Museum értesítést küldött Adamson úrnak, hogy beleegyezik egy jövőbeli uruki expedíció anyagi támogatásába. William ujjongott. A British Museumnak három hónapba telt a döntés meghozatala. És máris eljött a február.
William sietett megosztani a jó hírt húgával ebéd közben. A leány fegyelmezetten vette tudomásul.
– Tudtam, hogy Urukba mész a British Múzeummal vagy anélkül – mondta Alice. – Körülbelül egy hete volt egy álmom... Egy gyönyörű, aranyhajú nő odajött hozzám, és azt mondta, hogy olyan tárgyakat fogsz találni, amelyek aláássák a szokásos anyagi fedezetünket... De nem beszéltem róla. Még mindig nem veszed komolyan, amit mondok.
William kanalazott még egyet, és örömmel lenyelte. Aztán megszólalt:
– Köszönöm a támogatást, kedves nővérem, még ha ez oly szokatlan is.
Alice kétkedve elmosolyodott, és azt gondolta: 
„Nem mondtam el mindent az álmomból... Hogy miért? Úgysem hiszed el... Menj Urukba... Ez az expedíció teljesen megváltoztatja az életedet…”

Jason korán kénytelen szembesülni az élet negatív oldalával. Szembe kell néznie anyja halálával, apja tetteinek következményeivel, illetve a gimnáziumi léttel járó újdonságokkal is.

Miközben kétségbeesetten küzd családi örökségével, lassan beletörődik, hogy nem menekülhet igazi énjétől. Egymást követő tragédiák sorában kénytelen felfedezni és megtalálni önmagát. De vajon a segítségére sietők időben be tudnak avatkozni, vagy semmiképpen sem kerülhető el az újabb haláleset?

A Becky két egymásba fonódó történet az ember jelleméről, tetteiről és azok következményeiről.