Kim Stanley Robinson, a science fiction egyik legnagyobb ma élő óriása a klímaváltozás olyan vízióját mutatja be ebben a regényben, amilyet eddig elképzelni sem tudtunk.
A Párizsi Egyezményt aláíró országok kongresszusa egy új szervezetet alapít 2025-ben. Célja az eljövendő nemzedékek érdekképviselete és az összes élőlény védelme a jelenben és a jövőben. Hamarosan mindenki a Jövő Minisztériuma néven kezdi emlegetni.
A teljes egészében fiktív szemtanúk által elmesélt történet arról szól, hogy milyen hatással lesz az emberiségre a klímaváltozás a következő évtizedekben. Az egyes fejezetek nem egy kihalt, posztapokaliptikus világban játszódnak, hanem a közvetlen jövőnkben – amelyben még az is előfordulhat, hogy legyőzzük az előttünk álló rendkívüli kihívásokat.
Az olvasó egy kétségbeesett felütésű, ám reményteli üzenetekkel teli regényt tart a kezében; a legeredetibbet és legerőteljesebbet, amit valaha a klímaváltozásról írtak.
Egy Hongkongban tartott genetikai konferencián egy kínai professzor bejelenti, hogy megszületett az első génmanipulált ikerpár, majd nyomtalanul eltűnik. Jao Bai professzort a kínai állambiztonsági minisztérium emberei tartják fogva a saját laboratóriumában, hogy ne szivárogtathasson ki több bizalmas információt, miközben tovább kell dolgoznia a szupertitkos Vitruvius-projekten. A projekt célja a szuperember létrehozása, egyrészt génmanipulációval, másrészt kiborgizáció segítségével, de legfőképpen a mesterséges intelligencia fejlesztésével. Ez utóbbiban óriási verseny folyik az USA és Kína között, hiszen akinek előbb sikerül azt kifejlesztenie, hatalmas előnyre tehet szert, és világuralomra törhet.
A professzor tisztában van a projekt kockázataival, és figyelmeztetni szeretné a veszélyre a Nyugatot ismerősén, Tomás Noronhán keresztül.
A regény bemutatja Kína orwelli világát, az ember halhatatlanságának lehetőségét, a tech óriások világát, és olyan fogalmakkal ismertet meg, mint a Big Data, a Deep Learning, a technikai fejlődés exponenciális irama, a szingularitás és az általános mesterséges intelligencia.
John Scalzi a legújabb regényében az e-sportok kíméletlen világába vezet minket.
A hilketa egy pörgős, erőszakos sportág, amelyben a játékosok kardokkal és csatabárdokkal esnek egymásnak. A játék célja, hogy letépjük az ellenfél fejét, majd átjuttassuk a gólvonalon. Ezt hús-vér testben élő sportolókkal lehetetlen lenne megcsinálni. De ebben a csapatjátékban „szrípiók”, vagyis robotszerű, Haden-szindrómások által vezérelt testek csapnak össze egymással, úgyhogy mindent szabad. Senkinek nem esik bántódása, de a brutalitás valódi, és a közönség imádja.
Egészen addig, amíg az egyik játékos holtan nem esik össze a pályán.
Balesetről vagy gyilkosságról van szó? A hadenesek ügyeivel foglalkozó FBI-nyomozók, Chris Shane és Leslie Vann nekilátnak felderíteni az igazságot – és eközben eljutnak az egyre népszerűbb hilketa sötét oldalára is, ahol vagyonokat lehet nyerni és veszíteni, és ahol a játékosok és a tulajdonosok mindent megtesznek a győzelemért, mind a stadionokban, mind a pályán kívül.
John Scalzi lendületes stílusú és kérdéseivel aktuális problémákat feszegető könyve visszatérés a Bezárt elmék világába, de a Fejvesztve nem folytatás, hanem önálló regényként olvasható kötet.
Jack Hamiltont, a feleségét és másik hat embert baleset ér a Belmont Bevatron protonsugárdeflektorában. Egy robbanás a részecskegyorsítóba taszítja őket, és az óriási mágnest védő fémhálón keresztül mindannyian belezuhannak az energianyalábba.
Amikor Hamilton magához tér, látszólag minden rendben van. De csak látszólag. A feleségével együtt lassan kezdenek ráébredni, hogy a dolgok most másképpen működnek, mint ahogyan azt megszokták. Ebben a világban a hazugságért isteni büntetés jár, a hitetlenségért pedig halál. Milyen világba érkeztek? Miféle őrült istenség figyeli őket az égből? Hogyan tudnak innen megmenekülni? És ha egyszer megmenekülnek, vajon kinek a világába kerülnek legközelebb?
A Tahmaszib fotonmeghajtású teherűrhajó létfontosságú készleteket szállít a Jupiter Amalthea nevű holdján létesített kutatóbázis számára, de egy meteorviharban megsérül, és az óriásbolygó viharos légkörébe zuhan. Legénységére emberpróbáló feladat vár, ha újra működőképes állapotba akarja hozni a hajtóművet, még mielőtt a gigászi nyomás összeroppantaná a hajótestet. A különleges hősökből álló csapat, akik a Hiusz fotonrakétán korábban már a Vénusz pokoli világát is megjárták, tudják, nem veszíthetnek, mert sokkal több a tét a saját életüknél. Ivan Zsilin fedélzeti mérnök számára azonban az Amalthea nem a végállomás. Űrkalandjaiból hazatérve a Földön is rendet akar teremteni. A Földön, ahol lezajlottak az utolsó háborúk, és immár küszöbön áll a világbéke, a teljes leszerelés. Zsilin íróként érkezik egy tengerparti üdülőhelyre, ahol sorozatos halálesetek borzolják a kedélyeket. A kulcs egy titokzatos, újfajta narkotikum lehet. Zsilin akarva-akaratlan egyre mélyebbre merül a bűnök és félrevezetések ingoványába, mert megszállottan keresi az igazságot a megosztott világ utolsó utáni háborújáról. A Sztrugackij fivérek kötetünkben szereplő két írása a Delelő-univerzum előtti korokba repíti el olvasóit, ahol a szkafanderes lovagok űrhajóik nyergébe pattanva járják a határvidéket, miközben a Földön könyörtelen eszmerendszerek vívják elkeseredett harcukat a kisemberek lelkéért. Az utolsó utáni háború tétje ugyanis a megváltás… vagy az elkárhozás.
"Cory Doctorow az egyik legfontosabb sci-fi-író, korunk nagy gondolkodója. Nem csak megmutatja a közeljövőt, hanem meg is érteti az olvasóval." – Kim Stanley Robinson
Cory Doctorow az amerikai sci-fi-közösség egyik legnevesebb tagja, legfontosabb aktivistája és technológiai látnoka. Közel húszéves írói pályája számos felejthetetlen és elgondolkodtató történetet eredményezett, és ezekért több irodalmi díjjal is kitüntették. A legújabb, Radikálisok című kötetében négy kisregényt olvashatunk tőle, melyekben mesterien játszik a sci-fi eszköztárával, és tűéles képet fest napjaink Amerikájáról.
Az Engedélyezetlen kenyér a bevándorlásról és a mérgező társadalmi-gazdasági rétegződésről szól, valamint egy fiatal nő veszélyesen törvényellenes elhatározásáról, hogy megjavítsa az elromlott kenyérpirítóját. A Mintaszerű kisebbségben egy szuperhős a saját súlycsoportján túl találja magát, amikor szembenéz a rendőrséget és az igazságszolgáltatást behálózó korrupcióval. A kötet címadó története egy elkeseredett férj, egy darknetfórum és az USA egészségügyi rendszere ellen való erőszakos felkelés krónikája. S végül, A Vörös Halál Álarcában egy milliárdos túlélő és a követői megpróbálnak elrejtőzni a világ elől, miközben a társadalmi rend mindenhol összeomlik.
A legtöbben úgy tudják, hogy csak az első időgép működésbe lépésének pillanatáig lehet visszautazni az időben: ez a nap az időutazás napja. Csakhogy létezik egy másik időtechnológia is, amely ennél a napnál jóval korábban került a Földre egy fejlett, idegen civilizáció jóvoltából, akiknek sikerült kijutni a saját időfolyamuk összeomlásából, de ezért súlyos árat fizettek. Az időutazás napja eseményei után másfél évtizeddel Rebeca Szatosi ennek a technológiának a segítségével elindul a múltba, hogy találkozzon édesapjával, az időben eltűnt fizikussal, és ezzel akaratlanul is olyan események láncolatát indítja el, amelyek az emberi civilizáció jelenének, jövőjének és múltjának megsemmisüléséhez vezethetnek. Beregi Bálint, az időutazás feltalálója fiatal önmagával együtt dolgozik az időutazás természetének megértésén és az időfolyam összeomlásának megállításán, de még úgy sincs nagy reményük a sikerre, hogy összefognak egy 20. századból kiemelt tudóscsapattal, köztük Albert Einsteinnel és Neumann Jánossal. Az idő túl gyorsan fogy, ráadásul a Maxwell-démonoknak nevezett idegen civilizáció, valamint a Haugen-dimenzió mikrouniverzumában, egy paradoxon-technológia révén létrejött poszthumán szervezet is útjukat állja. A Brandon Hackett néven író Markovics Botond időutazás-duológiájának záró kötetében az idő csapdájába került emberi civilizáció létezése a tét.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.