A tizennégy éves Mia Thermopolis még mindig nem barátkozott meg azzal a ténnyel, hogy igaziból hercegnő és Genovia trónörököse. Amikor egy országos tévéadásban bejelenti, hogy a mamája terhes a matektanárától és hozzá akar menni feleségül, nemcsak a médiában, de a hercegi udvarban is óriási cirkusz kerekedik.

Mia Thermopolis az egyik percben még teljesen átlagos, tizennégy éves manhattani kamaszlány, a következőben pedig már Genovia trónörököse, akinek minden lépését egy állig felfegyverzett testőr követi, hercegnői illemtanleckéket kap igencsak nehéz természetű nagyanyjától, akit Grandmère-nek kell szólítania, és külsejének megváltoztatásán egy Paolo nevű stylist fáradozik.

Mia Thermopolis az egyik percben még teljesen átlagos, tizennégy éves manhattani kamaszlány, a következőben pedig már Genovia trónörököse, akinek minden lépését egy állig felfegyverzett testőr követi, hercegnői illemtanleckéket kap igencsak nehéz természetű nagyanyjától, akit Grandmère-nek kell szólítania, és külsejének megváltoztatásán egy Paolo nevű stylist fáradozik.

A tizennégy éves Mia Thermopolis még mindig nem barátkozott meg azzal a ténnyel, hogy igaziból hercegnő és Genovia trónörököse. Amikor egy országos tévéadásban bejelenti, hogy a mamája terhes a matektanárától és hozzá akar menni feleségül, nemcsak a médiában, de a hercegi udvarban is óriási cirkusz kerekedik.

"A fenti megállapításnak, amit - szíves beleegyezésével - ötéves unokámtól, Verustól vettem kölcsön, az ő hangszerelésében egyértelműen lelkes, ujjongó csengése volt. Ám, mint tudjuk, ugyanez a kijelentés más hanglejtéssel talán gyakrabban hangzik el, elsősorban a felnőttek, a nyugdíjas korúak ajkáról, s így éppen ellenkező értelmet nyer. Úgy lefelé konyul. Hogy kinek van igaza? Szerintem mindkét nézet jogos, az élet ugyanis hol derűs, hol meg borús. S korunk előrehaladtával az utóbbi néha túlsúlyba jut. Egy biztos: egyetlen életünk van, ne hagyjuk hát, hogy eluralkodjék rajtunk a rosszkedv. Tessék elhinni, hogy mindennek van humoros oldala is. Csak meg kell találni. Erre tettem kísérletet a kötetbe gyűjtött, rövid írásaimmal. Önök majd eldöntik, milyen sikerrel." Janikovszky Éva

Frankie Landau-Banks 14 évesen:
Vitaklub.
Apukájának Nyuszifül.
Egy mérsékelten kocka-hajlamú lány egy nagyon elit bentlakásos iskolában.

Frankie Landau-Banks 15 évesen:
Az alakja észbontó.
A nyelve felvágva.
A harci kedve feltüzelve.
És az új fiúja a végzős, lenyűgözően lökött, szavakért bolonduló Matthew Livingston.

Frankie Landau-Banks 16 évesen:
Már nem olyan lány, akinek nemet lehet mondani.
Különösen nem akkor, ha ez a nem azt jelenti, hogy kizárják a barátja szigorúan fiúknak fenntartott titkos társaságából.
Nem akkor, ha a volt pasija itt is, ott is váratlanul felbukkan.
Nem akkor, ha tudja, mindegyiküknél okosabb.
Nem akkor, ha tudja, hogy Matthew hazudik neki.
És nem akkor, amikor annyi akciót végre lehet hajtani.
Frankie Landau-Banks valószínűleg egy bűnöző lángelme.
Ez a történet azt meséli el, hogyan vált azzá.

Fülöp Hollósi Erika nagymamája hetvenhét évesen, gyönyörű betűkkel vetette papírra rendkívül színes, örömökben és bánatban egyaránt bővelkedő élettörténetét. Ezen a naplón alapszik ez a könyv, amelynek segítségével időutazást tehetünk egy rég letűnt korba. Megismerhetjük belőle a 19. század végi és a 20. század eleji bécsi és budapesti polgári életet.A sárvári cipészmester családjában született kislány hétéves korától Bécsben nevelkedett gyermektelen nagynénjénél, illetve annak férjénél. Megadtak neki mindent ahhoz, hogy sokoldalú, becsületes emberré válhasson. Itt végezte iskoláit, itt eszmélt a világra, itt élte meg a szeretet, a szerelem érzését, itt kötött életre szóló barátságokat. És bár a felhőtlen gyermekkor után nehéz sors várt rá, mindig igyekezett leküzdeni az életében felmerülő akadályokat. A nagymama a magánéleti történéseken túl a történelmi eseményeket is láttatja velünk szubjektív szűrőjén keresztül, véleményezi azokat, megmutatja, hogyan hatottak az egyszerű emberek életére. Életének legfőbb mottója nem véletlenül sűrűsödött össze éppen ebben a mondatban: „Van, akinek egy élet is kevés arra, hogy rájöjjön, mi az élet, és van, akinek elég egy óra, hogy mindent megértsen belőle.”

,,A választás nagyon meghatott, megköszöntem a fiúk bizalmát, de kijelentettem, hogy megkoronázásomat akkorra halasztom, ha majd ellenfeleimet legyőztem. Kijelentettem továbbá, hogy uralkodói nevem első György Tibor lesz. Felálltam egy sziklára s éljent kiáltottam a Sasokra. Ezzel aztán véget is ért a nevezetes gyűlés és hazamentünk. Ezt a rettentő nagy eseményt a 4/a osztálynak a Sas ünnepi száma adta hírül; hogy engem elnöknek választottak, nagy forrongást keltett az egylet tagjai között. Megint mindenki kiabált, én meg a katedrára léptem s ezt hirdettem ki: - Az uralkodó elnök én vagyok, mert többen vagyunk, ha nem tetszik, szavazzunk.- Ne hallgassatok rá! - kiabált Kosár. - Kaaly egy hencegő fráter, és majd mindjárt megmutatom neki, hogy én vagyok az elnök.Kosár verekedni akart, hanem mikor látta, hogy sok hívem van, még se mert.- Nem félek tőled - mondtam, s ezzel odafutottam a szekrényhez, s fejemre tettem a nagy kúppalástot s megkoronáztam magamat."