Falmar ​városa Corrientes tartományban fekszik, az argentin Mezopotámiában, a tartomány nevét viselő folyó mellett. Nem nagy település az itteni körülményekhez képest. Árukivitele erdőgazdálkodásán és állattenyésztésén alapul, mert a földművelés csk a helyi igényeket elégíti ki, s gyáripara sem jelentős. Az idő tájt, amikor a foglyokkal déli irányból a városka felé közeledtünk, Falmarból indult ki minden Lopez Jordan ellen irányuló katonai vállalkozás. Katonák jöttek-mentek mindenfelé: fehérek, indiánok, szedett-vedett ruházatban, hiányos fegyverzettel. Bármely német hivatásos katonatiszt ugyancsak csóválta volna a fejét, ha parancsnoksága alá rendelnék őket. Mindazonáltal még mindig jobban festettek, mint a Jordan főhadiszállásán nyüzsgő siserehad. Lépten-nyomon gyakorlatozó csapatok mellett haladtunk el. A város nem közvetlenül a folyó partján épült, hanem attól széles, ingoványos sáv választja el. A láp település felőli részén sűrű, tömött nádmező húzódik, és eltakarja a mocsaras területet.t Az ezredes nem lassított, ahogy beértünk az első házak közé, hanem galoppban vágtattunk a főtérre a Casa de Ayuntamiento, vagyis a városháza felé, és ott végre megtorpantunk. Az épület, úgy első pillantásra, inkább valami útszéli, bagolyrúgta fogadónak rémlett, sem mint a városi elöljáróság székhelyének. Az ezredes mindenekelőtt jelentést tett a városparancsnoknak, akihez a baráttal együtt elkísértük. A beszámolót követően az elfogadott tiszteket fogdába zárták a városházán, a katonákat pedig karámokba csukták, amit nem döntenek sorsuk felől. Mondanunk sem kell, hogy ez a harci cselekmény – négyszáz katona foglyul ejtése, tisztekkel együtt, teljes fegyverzettel, a töméntelen sok rendkívül szükséges ló, egyetlen lövés, kardvágás nélkül – az ezredes előmenetele szempontjából igencsak kedvező hatást tett.

A főhős, Robin eleinte - a maga számára is érthetetlenül - nagyon gyáván viselkedik, de amikor nevelőapja felvilágosítja, hogy ő az Államok-szerte rettegett rablóvezér, a "Tigris" fia, hirtelen sosem tapasztalt merészség költözik belé. Ezzel aztán működni kezd a kliséhalmozó gépezet; menetrendszerű vonattámadás és túszszedés, ököl- és pisztolycsaták, melyek Robin furfangjai révén végül meghozzák a civilizáció bajnokainak győzelmét a vadnyugaton.

A két világháború közti időszakot méltán tarthatjuk a magyar ponyva aranykorának, amikor is több tucat kiadó százával, ezrével jelentette meg azon műveket, melyeknek az egyszerű szórakoztatáson túl nem igen voltak magasabb rangú célkitűzései. A zömében nyugati mintára íródott kalandregények között azonban időről-időre felbukkant jó néhány gyöngyszem, akik nélkül valljuk be, a magyar nyelvű irodalom szegényebb volna. A műfaj vitathatatlanul legnagyobb zsenije természetesen Rejtő Jenő volt, azonban az ő kortársai között nem kevesen vannak olyanok, akik e műfaj keretein belül a legmagasabb szakértelemmel „termelték” a western, idegenlégiós, detektív vagy épp szerelmes történeteket. E mindig is népszerű műfaj, mára klasszikussá vált darabjaiból állítottuk össze sorozatunkat.

Edgar Wallace angol krimi-, újság- és színműíró. 175 regényt, 24 színdarabot és számos újságcikket írt. Regényeit több mint 160 esetben filmesítették meg.
"Erdei út vezet Alebiországba. Erdőkön és mocsarakon át kanyarog, sűrű csaliton és buján zöldellő lombokon visz keresztül alig észrevehető ösvény.
A nagy folyamnak nincsen olyan mellékfolyója, amely megmutatná az utat Alebiországba, ahol – mint ahogy a híre járja – vad és ismeretlen törzsek laknak, s ahol furcsa varázslatokkal és különös szokásokkal találkozik az ember.
Itt, ezen a földön folyik a Gyémántfolyam…"

Rotonder őrmester idegesen dobolt az íróasztalon és időnként futó pillantást vetett kedvencére.
– Ne vigyorogjon folyton, maga disznó! – szólalt meg végre hirtelen. – Ne vigyorogjon, mert a belébe gázolok! Mondja csak! Mit hallottam magáról megint?
– Mit hallott? – kérdezte ijedten Bayanne. -Megöltem valakit anélkül, hogy észrevettem volna?
– Hagyja csak! Ezeket a pimasz viccelődéseket már ismerem! Épp ez a baj, hogy nem ölt meg senkit!

Az első világháború vége felé, 1918 tavaszán a Piave-front poklából öt magyar katona megszökik és elindul hazafelé. Egy hamis parancsuk van és állítólag egy tábornok testét tartalmazó koporsó - ezekkel törtetnek Magyarország felé ők, a "halottszállító különleges alakulat". Hosszú az út hazáig, ezernyi vidám és kevésbé vidám kaland és kelepce vár rájuk vasúton, bordélyban, kaszárnyában - hogy aztán a cél előtt egy izgalmas ármány halójába bonyolódjanak...