A fekete ikerlányok, Desiree és Stella tizenhat évesen elszöknek az isten háta mögötti otthonukból, de hamarosan megszakad köztük a kapcsolat. Sok évvel később Desiree bántalmazó férje elől menekülve visszaköltözik kislányával a szülővárosukba, miközben a világosabb bőrű Stella fehérként éli az életét, és még férje sem tud semmit a múltjáról. Hiába ékelődik azonban az ikerlányok közé sok kilométer és hazugság, sorsuk újra összefonódik. És mi történik vajon, amikor lányaik útjai is keresztezik egymást?
Brit Bennett az amerikai Déltől egészen Kaliforniáig ívelő, több generációt felvonultató családregényében egyszerre mesél érzelmekben gazdag történetet, és nyújt betekintést az amerikai történelem egyik meghatározó időszakába. A faji kérdéseken jócskán túlmutató könyvéből kiderül, hogy milyen hosszú árnyékot vethet a múlt egy ember döntéseire, vágyaira és elvárásaira, és hogy milyen okai lehetnek annak, ha valaki a gyökereitől elszakadva kénytelen élni. A halványuló fél 2020 egyik legnagyobb könyvszenzációja volt, megjelenését követően az HBO szinte azonnal lecsapott a megfilmesítési jogaira.
A Dél-Kaliforniában született és nevelkedett Brit Bennett a Stanfordon és a University of Michiganen végzett. A National Book Foundation jelölte a „Harmincöt év alatti tehetségek” elismerésre, esszéi olyan rangos lapokban jelentek meg, mint a The New Yorker, a The New York Times Magazine, a The Paris Review és a Jezebel. Az anyák után ez a második regénye.
„Azzal kezdődött, hogy Simon leveleket kapott. Elég sokat megtudott arról, ami a rokonaival történt a háború alatt. Szinte mindegyiküket lágerbe vitték és megölték, kivéve az anyját, az apját és az öccsét. Ők, a szülei, az öccse és ő maga a gyűlölt búvóhelynek köszönhetően menekültek meg. A többiek kitöröltettek a történelemből. A barátai, akikkel játszott, a lányok, akik tetszettek neki, a szomszédok, a sarki boltos, a tanárai, az osztálytársai, az anyja és az apja teljes családja, mindenki odaveszett. Bűntudata volt, azt hiszem bűntudata volt, mert ő életben maradt, talán mindenkinek bűntudata volna ilyen helyzetben.” Merethe Lindstrøm norvég író, 1963-ban született Bergenben, jelenleg Oslóban él. Főként novellásköteteket és regényeket ír, de gyerekkönyve is jelent már meg. A Csenddé vált napok című könyve 2012-ben elnyerte a legjobb, skandináv nyelven írott irodalmi műnek kijáró Északi Tanács Irodalmi Díjat.
„Az itt egybegyűjtött történetek ismerősök elbeszéléseiből, kávéházbeli pletykákból és szomorú vagy éppen mulatságos városi legendákból származnak. Mint ilyenek, akár igazak is lehetnének. Ami azt illeti, jelentősen átalakítottam őket és ahhoz igazítottam, amit én igazságnak gondolok. Igazság és valóság: nehéz páros, de egy kis odafigyeléssel ki lehet belőle szerelni a gyutacsot, úgyhogy ez a gyűjtemény teljes egészében a fantázia művének tekinthető. Számos történetet hallottam életemben, és azok közül, melyeket itt olvashatnak, többnek művészi hajlamú szereplői vannak. Ez nem ritkaság a mi városunkban. A kereskedői rátermettség gyakran párosul műkedvelői ihlettel. Van, aki verset ír, van, aki fest, van, aki képeket gyűjt, énekórákat vesz. (…) Valójában sorsunkkal szemben mindannyian dilettánsok vagyunk. És sokszor ez ment meg bennünket – olykor meg éppenséggel kárhoztat.”
"Az eastwicki boszorkányok - John Updike fordította: Göncz Árpád 21. Század Kiadó A vége felé közeledik a vietnami háború, amikor Rhode Island államban, egy eldugott tengerparti városkában Alexandra, Jane és Sukie, a három igéző, elvált nő hirtelen azt tapasztalja: boszorkányos képességek birtokába jutottak, amelyek segítenek kiteljesíteni nőiségüket, termékenységüket és különleges karakterüket. Alexandra hobbi gyanánt szobrocskákat készít, záport és zivatart idéz elő; Jane csellón játszik, felemelkedik és lebeg; Sukie pedig, a helyi lap pletykarovatának újságírója, képes tejszínné változtatni a tejet. A boszorkányok vidám kis gyülekezetének élete baljós fordulatot vesz, amikor egy sötét, gazdag férfi, Darryl Van Horne, felújítja a városka egyik – üresen álló – kúriáját. Ezzel botrányos események sorát indítja el Eastwick girbegurba, sötét utcácskáin… és persze az ott élők kollektív tudatalattijában, amely mindig kapható a piszkos fantáziákra. „A szavak zseniális varázslójának egyik legambiciózusabb műve… Igazi fekete komédia.” – The New York Times „Hihetetlenül mulatságos olvasmány . . . friss, vibráló, szórakoztató… John Updike valóságos boszorkánymester, ami a szóhasználatot és a pontos megfigyeléseket illeti.” – The Philadelphia Inquirer „Az egyik legjobb Updike, ami egyben azt is jelenti, hogy a 20. század egyik legjobb amerikai regénye.” – Newsday „Elmés, ironikus, magával ragadó. Igazán nagy formátumú próza.” - Time"
Pár hónappal azután, hogy felépült súlyos betegségből, Sidney Orr, harmincnégy éves regényíró belép egy brooklyni írószerboltba és vesz egy kék jegyzetfüzetet. A következő kilenc napot Orr az üres füzet hatása alatt tölti. Kísérteties sejtések gyötrik, melyek sorra beigazolódnak: fenyegetve a házasságát, életét és aláásva a valóságba vetett hitét... A regény egyre csak duzzad, hogy kitöltse az olvasó fejében megnyíló teret. Gyönyörűen megalkotott meditáció időről, szerelemről, történetmondásról és képzeletről. „Csodálói tisztában vannak azzal, hogy Paul Auster elbeszélői hangja éppolyan hipnotikus, mint a Vén Tengerészé, aki Coleridge regéjéből lépett elő. Az ember csak belekezd és utána nincs választása: muszáj megtudni, mi történt azután.” – New York Review of Books „Képtelenség letenni, ezzel együtt gyönyörűségesen komplex és nyugtalanító. Valóságos matrjoskababa, amelyben minden történetben találunk egy újabbat – vagy éppen irodalmi Rubik kocka, amelynek, ha ugyan van megoldása, az tökéletesen egybevág a valóság természetével.” – Boston Globe „Auster sziporkázik a mesemondó szerepében; ez egy igazi noir, amelyen ragyogó bevonatot alkot a magas-modernizmus.” – New Yorker „Élvezet olvasni.” – Economist
"Pulitzer-díj, 2017! Nemzeti Könyvdíj (USA), 2016! ,,Az Év Könyve"", Amazon.com, 2016! The New York Times-bestseller, 2016! ,,Az Év Könyve"", The New York Times, 2016! Cora rabszolga egy georgiai ültetvényen, az élete maga a pokol - a környezetében talán senki sem szenved annyira, mint ő. Anyja magára hagyta a fiatal lányt, ráadásul barátai sincsenek, hiszen a rabszolgákat nem csupán az ültetvényesek sanyargatják, hanem ők maguk is gyötrik a társaikat, kegyetlenül, brutálisan. Cora úgy látja, nincs más lehetősége, mint a szökés. Amikor először hall a föld alatti vasútról, a rabszolgák északra menekítésével foglalkozó, titkos szervezetről, elhatározza, hogy bármi történjék is, útnak indul. Nem is sejti, milyen hosszú és gyötrelmes út vár rá... Colson Whitehead fordulatos, megindító regénye, A föld alatti vasút (The Underground Railroad) az 1800-as évek Amerikájába repíti az olvasót, ahol rabszolgatartók és abolicionisták feszülnek egymásnak szóval és tettel, s ahol a szökött rabszolgák és segítőik büntetése kínhalál - a feketék élete ugyanis sokak szemében nem annyira értékes, mint fehér embertársaiké. A kötet az elmúlt év talán legnagyobb irodalmi szenzációja és egyik leghangosabb könyvsikere. A hírek szerint a történetből az Oscar-díjas Holdfény című film rendezője, Barry Jenkins készül sorozatot forgatni."
Zala, egyedülálló kismamaként, egészséges gyermeknek ad életet egy ljubljanai kórházban. Minden jól megy, csak egy aprócska probléma jelentkezik a számítógépes rendszerben: nincs meg a nő fájlja. Szoftverhiba, valószínűleg semmi komoly.
Néhány napon belül azonban a bürokrácia groteszk útvesztőjében találja magát, ami azt állítja: nincs társadalombiztosítása, állandó lakcíme, a személyi igazolványa érvénytelen. Hivatalosan sem ő, sem újszülöttje nem létezik. Tehát a gyermeke árva, az árvákat pedig örökbe adják.
Zala minden követ megmozgat, hogy megoldást találjon ebben az egyre reménytelenebb helyzetben, miközben feltárulnak az ekkori szlovén társadalmi rendszer embertelen anomáliái.
A kafkai hangulatú regény annak a 25 671 állampolgárnak állít emléket, akiket 1992. február 26-án a Szlovén Köztársaság Belügyminisztériuma kitörölt a nyilvántartásból. Olyan embereket, akik Szlovénián kívül születtek a volt Jugoszlávia tagállamaiban, ám egész életükben itt éltek. Többségük azóta sem tudta visszanyerni jogi státuszát.
A könyvből 2018-ban nagy sikerű film is készült a szerző rendezésében.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
