A hadtudomány tudományágként egyedülálló helyet foglal el a tudományok rendszerében. Korábban nem volt jellemző a kapcsolódó tárgyak oktatása-kutatása a civil egyetemeken, ezért a katonai intézmények feladata e témák gondozása. Attól függően, hogy egy adott államban a katonai erő milyen helyet foglal el a társadalomban, a hadtudomány is kiemelkedő vagy épp kevésbé fontos szerepet játszik. A könyv fő részében a hadtudomány szerepéről lesz szó a vizsgált államokban.

A modern fegyveres erők összetett követelményekkel szembesülnek, ami tudományos megalapozottságot igényel mind a kutatásban, mind az oktatásban, ezért heves vita övezi, mi mindent kell valójában a hadtudomány tartalma alatt érteni. Megvizsgáljuk, vannak-e alapvető tantárgyak, és melyek a már más tudományágakhoz tartozó, kiegészítő témák.

A vizsgált országok számának észszerűsége miatt azokat választottuk ki, amelyek jelentős katonai hagyománnyal rendelkeznek. A könyv így az Európai Unió egyes államait, az Egyesült Királyságot, Norvégiát, Svájcot, az Amerikai Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát, Chilét, Ausztráliát, Japánt és Indiát mutatja be a hadtudományhoz való viszonyuk szerint, kiegészítve a sort Törökországgal, Oroszországgal és Kínával. A szerző az osztrák hadsereg nyugalmazott vezérőrnagyaként a német nyelvű szakirodalomhoz való szélesebb körű hozzáférés okán a német nyelvterületre helyezte a fő hangsúlyt.