A Bletchley Parkban feltört Enigma-kódok jelentik a háború legnagyobb teljesítményét. Most először, ebben a könyvben olvashatjuk el azoknak az embereknek a történetét, akik ezt lehetővé tették…
Bletchley Park titkos kódfejtő központjában Nagy-Britannia legragyogóbb koponyái mellett úrilányok, gyári munkások, diákok, segédszolgálatosok végezték hihetetlenül idegtépő és annál is fontosabb munkájukat. Ám Bletchleyben nem csak az ellenséges üzenetek hosszú órákig tartó megfejtésével teltek a napok (és éjszakák).
Egy újabb lebilincselő alkotás a történelmi regények nagymesterétől. Egy angolszász sírdomb, melyet ősi átok véd. Egy tiltott szerelem rémregénybe illő tragédiája. Az eredendő gonosz, mely minden nappal egyre erősebb lesz... Zoë és Ken - menekülve a nagyváros zajától és forgatagától - a suffolki Deben folyó partján kezd új életet egy kényelmes családi házzá alakított egykori pajtában, melynek alapjait még az angolszász időkben vetették meg. A ház falai közt azonban évszázados titkok kísértenek. A fiatalok a külvilág szemében tökéletes párnak tűnnek, ám valójában minden nappal távolabb kerülnek egymástól. Ráadásul Zoë furcsa jelenlétet érez otthonában, miközben a folyón gomolygó ködből kísérteties alakok rajzolódnak ki, amelyekről egyre nehezebb nem tudomást venni. Ha mindez nem lenne elég, a közeli földek mélyéről emberi csontok kerülnek elő, és azonnal találgatás kezdődik: vajon kapcsolódnak ahhoz a viktoriánus kori szerelmi tragédiához, amelyről a helyiek még ma is suttogva beszélnek? Mi lehet a titka annak az ősi sírhalomnak, mely évszázadokon át érintetlenül áll? Milyen pusztító erők szabadulhattak fel, amikor megbolygatták? A folyó kész felfedni sötét titkát... Barbara Erskine a történelmi fantáziaregény egyik legjelentősebb mai művelője. Könyveiben saját korunkat a kelta idők Britanniájának eseményeivel szövi egybe, sajátos átmenetet alkotva a történelmi regény és a fikció között. Kötetei világszerte az eladási listák élén szerepelnek.
„...egy amerikai ezredes próbálja felfedezni Velence szépségeit, ahogy annak idején, az első világháborúban látta, miközben tudatában van, hogy életéből már csak kevés van hátra...”
(Kirkus)
Egy későn érkezett szerelem története, amelytől a sebesült amerikai ezredes új erőre kap, szíve reménnyel és fénnyel telik meg, de a jövő már csak sötétséget tartogat.
1948 őszén Ernest Hemingway visszatért Olaszországba, és hosszú időn át maradt. Akkor már harminc éve nem járt az országban. Imádott Velencéjének újrafelfedezését örökíti meg ez a regény, amely kevéssel a második világháború lezárulta előtt játszódik. Richard Cantwell Olaszországban állomásozó amerikai ezredes, aki beleszeret egy fiatal olasz grófnőbe.
Keserédes, nosztalgikus történet a szerelemről, amely erősebb, mint az észérvek, az emberi szellem állhatatosságáról, Velence magasztos, mégis bornírt szépségéről. A folyón át a fák közé Hemingway ellenreakciója a második világháború embertelen, szörnyű pusztítására.
„...Másnap az állomás bougainvillea-bokra mellett vártam a tízórai Micheline-re, ami Tillie-t is elvitte. Hajadonfőtt, a legviseltesebb öltönyömben, kezemben a kis fekete bőrönddel egy voltam a mozgósítottak közül. A világos vonatfülkében halálos csendben ült a sok barnára sült, fényes, fekete hajú fiatalember. Nekem is szorítottak helyet. Lenyújtottam a kezem, Louve a peronon állva megcsókolta, gyönyörű szemében könnyek csillogtak. Elindultunk. Louve a kezemet szorongatva futott még pár lépésnyit. Aztán felharsant a Micheline furán vidám kürthangja, és eltűnt a bougainvillea lila virága.Beléptem hát a történelem sűrűjébe” – ér véget (szakad félbe?) a szöveg, melyet Robert Merle több mint fél évszázadon keresztül titokban tartott, s amelyről, Merle legelső irodalmi alkotásáról tehát, sokmilliós olvasótábora így 2004-ben bekövetkezett haláláig mit sem tudhatott.A megkapó atmoszférájú kisregény a háború, a német hadifogság poklából visszatekintő, irodalmi igényű visszaemlékezés a máris messzi múltba hulló utolsó békeév, 1939 baljóslatúságában is nagyszerű nyarára. A későbbi nagy Merle-regények alaphelyzete ez: a személyt pusztán eszközévé tárgyiasítani akaró történelem, és a vele való egyenlőtlen küzdelemben őrlődő - edződő? - ember meséje.
Az antikapitalista érzelmű brit egyetemi hallgató, Stephen Jackley 2007-ben, a globális pénzügyi válság hajnalán úgy dönt, itt az ideje a kezébe venni a dolgokat. Mivel a kapitalizmus mérhetetlen szegénységhez és ökológiai katasztrófához vezet, a magányos és elszigetelt Stephen egy hatalmas Szervezet létrehozását tervezi, amely változtathat a dolgokon. És mivel ez rengeteg pénzbe kerül, Stephen bankrablónak áll. Modern Robin Hoodként küzd a mindent tönkretevő gazdasági rendszer és a bankok ellen: el akarja venni a gazdagok pénzét, hogy a szegényeknek adja.
Húszéves, magányos, tapasztalatlan elkövető: aligha fogadna bárki is nagy tétben vállalkozása sikerére. Stephen azonban fél év leforgása alatt tíz rablási kísérletet hajt végre, és több ezer fontot zsákmányol úgy, hogy az angol rendőrség mindvégig sötétben tapogatózik - holott még a DNS-mintáját is megszerzik rögtön az első, balul sikerült bankrablás alkalmával.
Stephen persze végül lebukik, és arra is fény derül, hogy Asperger-szindrómás. És ezzel tovább nő a megválaszolásra váró kérdések száma. Harcolhatunk-e nemtelen eszközökkel a nemes cél érdekében? Enyhítő körülmény-e az Asperger-szindróma, vagy épp ellenkezőleg? Felelőssé tehető-e Stephen működésképtelen családja a később általa elkövetett bűncselekményekért? És vajon tud-e új életet kezdeni valaki ilyen a múlttal a háta mögött?
Ben Machell dokumentumregénye a krimi izgalmát pszichológiával és társadalomkritikus gondolatokkal övező, vérbeli 21. századi olvasmány, amely után másként tekintünk a jól ismert, mindennapi dolgokra is.
A tervek szerint A Turul nemzetsége bemutatja az Árpád-házi királyok 400 évét. A nagy sikerű előző kötet, az Árpád és fiai után ebben a részben a szerző és olvasói még abban a homályos korszakban járnak, amelyről nagyon kevés forrás maradt fenn. A magyar kalandozások koráról annyit tudunk, hogy előbb Árpád fia Zolta volt a fejedelem, őt követték a „trónon” Fajsz és Taksony. Miféle emberek voltak, milyen személyes tragédiákat éltek át? A leendő magyar királyok ősei éppen úgy születtek, szerettek, harcoltak és haltak, mint oly sok más ősünk azokban az időkben. Mégis volt bennük valami több, ami a Turul nemzetség tagjaiként és Árpád leszármazottaiként arra ösztönözte őket, hogy másoknál jobbak legyenek. Mindegyik a Hon és népe javáért dolgozott, akkor is, ha olykor hibáztak, elrontottak valamit, vagy éppen ellenkezőleg, sok akadályt legyűrve törekedtek előre azokban a zűrzavaros időkben.
Ahogyan azt a szerzőtől megszoktuk, a képet sokkal szélesebbre nyitja. Nem csupán Árpád leszármazottaival találkozik az olvasó ezeken a lapokon, a német király vagy a bizánci császár is feltűnik a maga emberi valóságában. És nem csak az uralkodók, a magas rangúak történetét ismerhetjük meg. Egy korabeli magyar kovácsmester és egy révész-fogadós családja révén követhetjük az akkor élt egyszerű emberek kalandos életét is.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
