Kr. u. 921 júniusában a kalifa egyik udvaroncát, Ahmad ibn Fadlánt követségbe küldi a bolgár királyhoz. Ibn Fadlán három évet tölt távol, mégsem tudja teljesíteni megbízatását, mert utazása elején, a Volga folyó mentén összetalálkozik egy csapat vikinggel, akiknek északi honát félelmetes kannibál törzs tartja rettegésben. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a „ködszörnyeket”, ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll. Ibn Fadlán számára nincs más választás, mint velük tartani. A zabolátlan, vad hajósok társaként útnak indul Északra, hogy szembenézzen a rejtélyes, ősi ellenséggel, amelytől még ezek a rettenthetetlen harcosok is félnek.
A Jurassic Park, Az Androméda-törzs, A gömb és a Zaklatás szerzőjének hátborzongató regényéből 1999-ben Antonio Banderas főszereplésével készült film azonos címmel.
65 pont
Hidegháború! A két szuperhatalom versengve küldi Föld körüli pályára kutató és kémműholdjait, melyek közül az egyik letér pályájáról, és maradványai egy poros Új-mexikói kisváros mellett érnek földet. A városka lakói a NASA-t megelőzve begyűjtik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott – egy csecsemőt és egy vén alkolholistát kivéve. A hadsereg titkos laboratóriumában az USA legkiválóbb tudósai próbálják kitalálni, hogyan fékezhetnék meg az űrből érkezett agresszív vírust, amely az emberi vért száraz porrá változtatja, és amely a kísérleteknek ellenállva, újabb és újabb mutációkkal cselezi ki a kutatókat. Michael Crichton regénye új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajós kalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét. Akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták Az Androméda-törzset. A regény hatása már régen túlhaladta, hogy olvasóját tanítva szórakoztassa: a hetvenes évek óta az újonnan felfedezett biológiai ágenseket többnyire Androméda-törzsnek hívják. Ez a címke került az ebola, a madárinfluenza és az AIDS vírusára is, mielőtt saját nevet kapott. Az emberi fajt fenyegető veszedelmek közül talán a legkézzelfoghatóbb az ismeretlenségből felbukkanó újabb és újabb vírusok elterjedése. Nem vagyunk védtelenek. Erről szól Az Androméda-törzs.
A Csendes-óceán déli részén, 300 méterrel a felszín alatt az amerikai haditengerészet egy űrhajóra bukkan – egy legalább háromszázéves űrhajóra… Négy tudós siet a helyszínre: egy biológus, egy asztrofizikus, egy matematikus és egy pszichológus. Együtt szállnak le a tenger mélyére, hogy felderítsék a megdöbbentő leletet, s hogy választ kapjanak a miértekre és hogyanokra. Idegen világ küldötte? Egy másik univerzumból érkezett? Netán a jövőből? Mi történt a legénységgel, és a mi az a hatalmas ezüstgömb, amit a belsejében találtak? Megoldhatatlannak látszó rejtélyek. Aztán egyszer csak különös üzenetek jelennek meg a számítógép képernyőjén. Egyre fenyegetőbb hangú üzenetek… A sci-fiként induló regény az emberi lélek és képzelet mélységeit boncolgató pszichothrillerré válik.
Ötven év telt el azóta, hogy egy műholdszonda által a Földre hozott titokzatos, földön kívüli anyag néhány óra leforgása alatt kiirtotta egy arizonai városka majdnem teljes lakosságát, és kirobbantotta minden idők legnagyobb tudományos válságát. Az emberiség pusztulását csak egy maroknyi kutató önfeláldozó munkája akadályozta meg. Az azóta elmúlt fél évszázadban az egymással vetélkedő nagyhatalmak mind a Földön, mind a világűrben szigorúan titkos laboratóriumokban dolgoztak az Androméda-törzs megfejtésén és felhasználásán, miközben az Őrszem projekt fáradhatatlanul kutat egy esetleges új kitörés után. Amikor a brazil esőerdő mélyén egy furcsa anomália jelenik meg, hamar egyértelmű lesz: az Androméda-törzs új, minden korábbinál virulensebb mutációja szabadult el. Egy csapat tudósnak kell az idővel versenyezve a karanténzóna mélyére jutni, mielőtt túl késő lesz - mindenkinek. Az Androméda-törzs folytatásában Daniel H. Wilson bebizonyítja, hogy Michael Crichton méltó örököse, és Az Androméda evolúció éppúgy ébren tart minket, mint többek között a Jurassic Parkot és a Westworldot megalkotó Crichton feledhetetlen klasszikusa.
Mikor először lépett be a kocsmába és nyugodt lélekkel a söntéspulthoz ment, hogy néhány deci rumot fogyasszon, a törzsvendégek azonnal komoly vizsgálat alá vetették… Ragyás, a kétméteres gengszter vette először észre a mélyen kivágott lakkcipőket és azonnal elhatározta, hogy beleköt a feltűnően öltözködő fiatalemberbe…
… Később, mikor Ragyást már elvitték a mentők, a „Kutyapecér" törzsvendégei megegyeztek abban, hogy az előkelő idegen elég rendes ember, ahhoz képest, hogy úgy öltözködik, mint egy nagyherceg. Kenguru Joe, aki a Ragyással való nézeteltérés alatt higgadtan számolt a háttérben, esküvel bizonyította később, hogy Ragyás mintegy tíz másodperc alatt pontosan huszonhárom őrületes pofont kapott. Mindenesetre gyönyörű teljesítmény egy nagyhercegi külsejű és lakk báli cipőben járó férfiútól.
A Bletchley Parkban feltört Enigma-kódok jelentik a háború legnagyobb teljesítményét. Most először, ebben a könyvben olvashatjuk el azoknak az embereknek a történetét, akik ezt lehetővé tették…
Bletchley Park titkos kódfejtő központjában Nagy-Britannia legragyogóbb koponyái mellett úrilányok, gyári munkások, diákok, segédszolgálatosok végezték hihetetlenül idegtépő és annál is fontosabb munkájukat. Ám Bletchleyben nem csak az ellenséges üzenetek hosszú órákig tartó megfejtésével teltek a napok (és éjszakák).
Az álmodozás helye és ideje vett körül. Végigpergett előttem az életem, mindazon nagy tettekre gondoltam, melyek részese lehettem, a lovakra, melyeket kedveltem s a hölgyekre, kiket szerettem. Aztán drága jó anyám jutott az eszembe, és elképzeltem örömét, amikor meghallja, hogy a falu népe a fia hírnevéről beszél. Aztán a Császárra gondoltam és Franciaországra, drága szülőhazámra, a napsugaras Franciaországra, a gyönyörű lányok és daliás ifjak anyaföldjére. Szívemet még most is elárasztja a boldogság, ha arra gondolok, mint vittük el trikolorját oly sok száz mérföldnyire a határain túlra. Életem bármikor felajánlom a nagyságáért. Kezemet szívemre téve éppen megesküdtem erre, amikor hátulról váratlanul nekem ugrott a gondolás…”
Az egyik legfontosabb koreai klasszikus új fordítása. Az útonállóból királlyá váló káprázatos fiú Robin Hood-története. A Hong Gildong kalandjai vitathatatlanul a klasszikus koreai irodalom egyik legfontosabb és legszélesebb körben ismert darabja. A Ho Gjunnak tulajdonított mű valahol a 16. század végén vagy a 17. század elején keletkezhetett és az első hangüllel (koreai abc) írt regényként tartják számon. Nem pusztán irodalmi értéke, hanem a kultúra további ágaira gyakorolt hatása miatt is kiemelkedő, hiszen a főszereplő fantasztikus kalandjait számos alkalommal adaptálták vászonra, de televíziós sorozat, musical, animációs film, videojáték és képregény is született már többször belőle. Hong Gildong egy magas rangú miniszter fölöttébb okos, ám törvénytelen fia. Születése miatt nem képes előre haladni életében, ezért banditának áll, és miközben saját birodalmának utópiáját építi, igazi hős válik belőle, megküzdve szörnyekkel és gonosztevőkkel, kiérdemelve a nép és végül saját családja elismerését is. A mű egyszerre kritizálja a korabeli társadalmat, amely szétszakít családokat, és az államot, mely rablósorsba kényszeríti a parasztokat. Struktúráját tekintve a történet a koreai mítoszokhoz hasonló, de hétköznapi, nem emberfeletti képességekkel rendelkező hősöket mutat be. A Hong Gildong kalandjai értelemszerűen nagy sikert aratott a nép körében, olyannyira, hogy manapság szinte nem találhatunk olyan koreai embert, aki nem ismerné. Az eredeti angol fordítást és a bevezetést készítette Minsoo Kang.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.