Kiadó
Válogass az e-könyvek és hangoskönyvek között, böngészd az újdonságokat, jegyezd elő a várva várt könyveket, csapj le a legjobb akciókra!
A Helikon a legrangosabb magyar kiadók egyike, mely alapítása óta elkötelezetten képviseli a minőségi irodalmat. Széleskörű kínálatában klasszikus és kortárs szerzők művei egyaránt szerepelnek, így mindenki megtalálhatja a számára legkedvesebb olvasmányt. A színvonalas filozófiai, történelmi, szociológiai, pszichológiai, esztétikai és irodalomtörténeti munkák mellett szépirodalmi, művelődéstörténeti művek is szerepelnek a kiadó repertoárjában, melyek már hangoskönyvek és e-book formájában is hozzáférhetőek!
A kiadóról:
A Magyar Helikon Könyvkiadót 1957-ben alapították, majd 1965-ben beolvadt az Európa Könyvkiadóba. 1982-től ismét önálló formában működik a ma ismert néven, a Libri Kiadói Csoport tagjaként.
A Helikon alapításától kezdve célul tűzte ki, hogy az olcsó, alacsony minőségű könyvek helyett igényesen megmunkált, minőségi papírra nyomott kötetek kerüljenek ki a kezéből, és ehhez az elvhez a mai napig tartja magát.
A kiadó gondozásában magyar és külföldi szépirodalmi művek, filozófiai, történelmi, pszichológiai és irodalomtörténeti munkák jelennek meg, melyek között bárki megtalálhatja az őt érdeklő olvasmányokat. A Helikon rendszeresen részt vesz mind a magyar, mind a nemzetközi könyvfesztiválokon és könyvművészeti versenyeken, az általa kiadott kötetek pedig a mai modern elvárásoknak megfelelve már elektronikus formában és hangoskönyvként is elérhetőek.
A kiadó gondos munkájának köszönhetően számos ismert – és elismert – magyar és külföldi szerző köteteit vehetjük a kezünkbe.
Az angol írót egy krimirajongónak sem kell bemutatni: Agatha Christie olyan feledhetetlen karaktereket adott az olvasóknak, mint Hercule Poirot, az egoista, de zseniális nyomozó vagy a részben Christie nagymamájáról mintázott vénkisasszony, Miss Marple.
Az írónő könyvei általában a jól bevált sémát követik: a főhőst jellemzően egy régi ismerős keresi fel a rejtélyes ügy felgöngyölítése érdekében, máskor pedig a nyomozó egyszerűen belebotlik az aktuális gyilkosságba. A regények népszerűségüket a zseniális szereplőkön kívül annak is köszönhetik, hogy az olvasó együtt nyomoz a detektívvel: mi is meghallgatjuk a vallomásokat, megvizsgáljuk a nyomokat, így esélyt kapunk arra, hogy felderítsuk az esetet. Végül persze megkapjuk a részletes, minden titokra kitérő magyarázatot, de előfordul, hogy az író a gyilkost futni hagyja, ahogy az is, hogy kiderül: maga a narrátor a bűnös.
A Gyilkosság az Orient expresszen nem egyszerűen Agatha Christie leghíresebb regénye: ez a világ egyik legolvasottabb bűnügyi regénye, melynek különlegessége, hogy a hátteret egy igaz történet, Charles Lindbergh 20 hónapos gyermekének elrablása és meggyilkolása adja. Hercule Poirot a hóviharban veszteglő Orient expresszen utazik, ahol az egyik utast holtan találják a kabinjában: az ajtó belülről van zárva, a testen tizenkét késszúrás található, a vonaton pedig ugyanennyi utas maradt, akik egyre gyanúsabban viselkednek…
A Holttest a könyvtárszobában Miss Marple kalandjait meséli el: a Bantry család könytárszobájában egy fiatal lány holtteste fekszik a kandalló előtt. A ház asszonya azonnal értesíti barátnőjét, Miss Marple-t, az amatőr nyomozó pedig a tapasztalt nyomozókat megszégyenítő módon kezd bele a rejtély kibogozásába.
Bödőcs Tibort Magyarországon senkinek nem kell bemutatni: a humoristát láthattuk az Esti Showder és a Dumaszínház előadásain, manapság pedig leggyakrabban országos turnéja valamely állomásán találkozhatunk vele. Sokrétű tehetségét mutatja, hogy 2017 óta négy könyve is megjelent, melyek óriási sikernek örvendenek országszerte.
A Meg se kínáltak című regénye tulajdonképpen egy monológ, melynek elbeszélője Oszi, az alkoholista szobafestő, aki a kocsma pultosának, Gyöngyinek mesél az életéről, a munkájáról, a politikáról, eközben pedig meglehetősen nyomorúságos képet fest a magyar (vidéki) társadalomról. Aki rajong a stand-up comedy–ért, az ezt az egyszerre gyönyörű és mégis tragikus történetet is imádni fogja.
A Mulat a Manézs a valóság helyett egy fantáziavilágot mutat be: a történet Hettikánia cirkuszbirodalmában játszódik, ahol az igazgató, Luigi King – akit munkájában Szurkovics, az elmélet- és propagandaalkotó segít – hatalomra kerülésének évfordulóját ünneplik. Ebben az utópiában (vagy disztópiában?) könnyű felfedezni a párhuzamot a valósággal, ahhoz azonban, hogy minden apró részletet valóban megértsünk, érdemes a regényt többször újraolvasni – ha másért nem, hát a bravúros szóhasználatért és lenyűgöző nyelvi megoldásokért.
A Nobel-díjas török szerző a posztmodern irodalom jeles képviselője, aki Magyarországon is nagy népszerűségnek örvend. Az Isztambuli Egyetemen újságírónak tanult, első regénye pedig 1982-ben jelent meg. Egyebek mellett elnyerte a Madarali-díjat, a francia Prix de la Découverte Européenne-t, a Független Díj Külföldi Prózának elismerést, 2006-ban pedig irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták.
Regényeiben gyakran fontos szerepet játszanak a felkavaró konfliktusok, az identitászavar, a keleti és nyugati, a tradicionális és a modern világ közötti különbségek.
A pestis éjszakái című könyve 1901 tavaszán játszódik, amikor pestisjárvány tör ki az Oszmán Birodalom egyik tartományában, Mingeren. A narrátor egy, a török hatóságok által megfigyelt helyi történésznő, aki leveleiben számol be az eseményekről olyan hitelesen, hogy olvasás közben nagyon könnyű megfeledkezni arról, hogy a helyszín soha nem létezett. A járvány kitörésekor a szultán ugyan orvosokat küld a szigetre, a betegséghullám azonban az addig békében élő muszlim és keresztény lakosság köreiben olyan sérelmeket hoz a felszínre, amik végül a védekezést is megnehezítik. Ennek következtében Minger magára marad a pestis elleni küzdelemben, a sziget sorsa pedig örökre megváltozik.
Az ártatlanság múzeuma az 1970-es évek Törökországában játszódik, ahol megkezdődik a modernizáció, a nyugatosodás, a főhős, Kemal azonban nehezen lép túl a konvenciókon: megnősül, ezáltal azonban elveszíti szerelmét, Füsunt, aki nem hajlandó alárendelt, szeretői szerepbe kényszeríteni magát. Kemal mániákusan ragaszkodik a szerelem emlékéhez, és a lányhoz köthető hétköznapi tárgyakhoz: ezekből áll össze végül az Ártatlanság Múzeuma.
A József Attila-díjas magyar költő igazi polihisztor: költészettel, írással, műfordítással és fotózással is foglalkozik, emellett pedig tanárként dolgozik. Első publikációja gimnáziumi évei alatt jelent meg, munkájában pedig a mai napig megállíthatatlan: több tucatnyi verseskötet és prózai mű szerzője.
Száll a kakukk a fészre című könyvében egyebek mellett azt kutatja, milyen posztok születtek volna, ha a történelem egyes pontjain – például Jézus idejében vagy a francia forradalom alatt – létezett volna Facebook. A kötetből megtudhatjuk azt is, mi történik akkor, amikor a magyar irodalom nagyjai a földhözragadt valósággal szembesülnek.
A Szilágyi Örzsébet e-mailjét megírta című kötetben a magyar költészet legismertebb verseit és azok modern átiratait olvashatjuk, melyek első hallásra talán paródiának tűnnek, ha azonban egy kicsit belegondolunk rájövünk, hogy a könyv valójában a mai modern világ problémáira hívja fel a figyelmet.
A DiBooknál értékeljük és sokra tartjuk az olvasás élményét, azonban odafigyelünk az olyan problémákra is, mint a felhalmozott könyvek miatti helyhiány és a környezetvédelem. Úgy véljük, hogy az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért a digitális könyvek olvasásával is sokat tehetünk, ezért kínálatunkban gyakorlatilag minden témában találhatsz köteteket.
A Helikon kiadó évtizedek óta a magyar könyvárusítás egyik tartóoszlopa: az itt megjelent kötetek között válogatva valóban minőségi tartalomra, magas színvonalra számíthat az olvasó. Kínálatunkban megtalálhatjátok a kiadónál megjelent számos kötetet, emellett folyamatos akciókat kínálunk, csomagajánlatainkban pedig témák szerint csoportosítva találhatod meg az egyes könyveket. Nézz szét kínálatunkban, ahol biztosan megtalálod a számodra tökéletes olvasmányt!