Köszönet illeti mindazokat, akik segítettek abban, hogy ez a könyv elkészülhessen:

- - - - -

Dorothyt és Zsoltot, akik szerkesztettek és megálmodták a tényleges kinézetet az inspiráló beszélgetésekért Nikit, Csaba barátomat, aki velem olvasgatott
Zámbori Somát, akinek szavalata okán megfogalmazódott bennem a kiadás gondolata és életem minden szereplőjét, aki a sorok között bújik meg.

Ez az egész, valamikor tizenhárom évesen kezdődött. Hétévesen már írtam, de lévén, hogy pontírásban voltak ezek a próbálkozásaim, az idő és az önkritika gyakorlása elpusztította mindet.

1999-ben megkaptam első számítógépemet, DOS rendszert használva elkezdődhettek a többé-kevésbé fennmaradó versek megírásai. Persze olyankor is sokszor önpusztító és vers- irtó voltam.

1986-ban születtem, március 8-án. Nőnapi gyerek vagyok. A technika fejletlensége okán va- kultam meg. Volt egy ikertestvérem is, aki négynaposan elhunyt. Mára felnőttként úgy érzem, hogy mindig áll mellettem valaki. Vagy egy vezérelv, vagy a Sors, vagy Isten, egy Angyal, eset- leg Krisztián is bennem él és vezet, fogja a kezem.