Csáth Géza 1910 tavaszán kezdte használni a morfiumot, amire ettõl
kezdve tudatosan rászokott, mert érdekelte annak tudatmódosító
hatása. Elõször azért nyúlt a szerhez, mert - tévesen - tüdõbajt
diagnosztizáltak nála. Morfinista szenvedélyét azonban csak rövid
ideig sikerült kordában tartania. A morfium hatása alatt szerzett élményei
irodalmi mûvein erõsen érzõdnek, melyekben az ideggyógyászat
akkori eredményeit is felhasználta, orvosi megfigyeléseinek
irodalmi keretet adott.
A Napló azokból az évekbõl származik, amikor a pszichoanalízissel
elkezdett foglalkozni, és a sok önelemzéstõl elment a kedve
az írástól. A születõ gondolatot mintegy csírájában megöli a kritika.
Egy fürdõhelyen kezdett el dolgozni orvosként. Unatkozó hölgyek
álltak sorban a kegyeiért. Rákapott a szerekre. Egyre durvábban
nyúlt hozzájuk. És próbált leszokni. Belsõ vívódások, hátrahagyott
gondolatok sora ez a mû.