Fatima Melek származása révén kiválóan ismeri a magyar és a török történelmet is. Így hiteles képet fest a magyar történelem eddig homályba burkolózó korszakáról. Fatima egyforma otthonossággal mozog az erdei boszorkány otthonában, a fényes vármegyei bálokon és a török hárem fülledten erotikus börtönében. A főhősnő édesanyját a háborút követő járvány vitte el. Apja 1552-ben Eger várát védve halt hősi halált. A kislány megpróbáltatásai ezzel azonban nem értek véget. A kapzsi rokonok elorozták az örökségét és boszorkánysággal vádolták meg öreg dajkáját. A nemes kisasszony azonban nem adja fel, megpróbálja kivívni az igazságot. A csatatéren megismerkedik egy elszánt török fiatalemberrel. Mindent megtesz azért, hogy ne szeressen bele, hiszen az a fiú ellenség, török! Közben a Fényességes Portán titokzatos események történnek. Hürrem szultána életének utolsó éveiben könyörtelen viperafészekké változott a hárem, és halála után a színfalak mögött még élesebb harc tört ki a szultán trónjáért és a válide szultána címért.

Magyarországon Arszlán, a budai pasa képviseli Szulejmán akaratát, lenyűgöző férfi, csodálatos szerető. Háremhölgyei rajonganak érte. A főhős Gyöngyi közöttük válik dacos nagylányból szemkápráztatóan szép, fiatal nővé. Új barátokra és ellenségekre tesz szert a hárem buja, titkokkal és cselszövésekkel teli világában. Egyre nehezebben tud parancsolni a vágyainak. Ám a pasa valamiért egy ujjal sem nyúl hozzá! Vajon miért tartogatja? A történetben összecsapnak egymással a Szulejmán című tévésorozatból megismert szultánák, haszekik és ágyasok. Harcuk örvénye magába szippantja a regény hősnőjét is. A magyar lány azonban az isztambuli úrnők méltó ellenfele lesz!