„Byron Katie Munkája olyan, mint egy borotvaéles penge, amely kettéhasítja az illúzióinkat, és lehetővé teszi számunkra, hogy megismerjük önmagunkat, a lényünk időtlen lényegét.” – Eckhart Tolle

Első két könyvében (Négy kérdés, Szükségem van a szeretetedre, vagy mégsem?) Byron Katie megmutatta, hogy az általa Munkának hívott önvizsgálati módszer segítségével, miként vethetünk véget a szenvedésnek azáltal, hogy megkérdőjelezzük az azt létrehozó gyötrő gondolatokat.

Az elme ragyogó otthona című könyvében a Gyémánt szútra bölcsességének esszenciáját ragadta meg. Az öröm ezer neve a felébredt elmét kívánja bemutatni működés közben. Egy rendkívül érdekes beszélgetés ez, amelyben Byron Katie egyedi és elgondolkodtató véleményét és kommentárjait ismerhetjük meg a Tao Te Kingről, a kínai klasszikusról, amelyet az emberi történelem egyik legbölcsebb könyveként tartanak számon. Ezen ősi szöveg válogatott részleteire reagálva fejti ki gondolatait azokról a kérdésekről, amelyekkel mindnyájunknak szembe kell néznünk: élet és halál, jó és rossz, szeretet, munka és kiteljesedés. Katie mélyenszántó, ámde közvetlen bölcsességével arra buzdít bennünket, hogy fedezzük fel az önvizsgálaton túl lakozó szabadságot.

Az öröm ezer neve feltárja előttünk a belső békéhez vezető utat. Rávilágít arra, hogy mélyen legbelül az öröm mi magunk vagyunk, mindannyian.

„Nem osztogatok tanácsokat. Hiszek benne, hogy amit én tudok, azt mindenki más is tudja a maga módján. Negyvenhárom éven át tudatlanságban éltem, de aztán ráleltem az útra, vagyis kellően nyitottá váltam ahhoz, hogy az út találjon rám. Ezért hiszek benne, hogy te is megtalálhatod az utat.” – Byron Katie