A serdülő Gerry Durrell életében először munkába áll: ápolóként a whipsnade-i állatkertben. Játékos jegesmedvék, gézengúz gnúk, púpos pöffeszkedők és egyéb állatfajták kószálnak itt, olykor halálra rémítve az állatkert gyanútlan látogatóit. Gerry pedig vigyorogva áll a forgatag közepén, és összekacsint az olvasóval: Lám, mi tudjuk, hogyan kell az állatokkal bánni, nem úgy, mint sok látogató. És ez az örökifjú állat- és emberbarát hamarosan megtalálta élete értelmét, a kihalással fenyegetett állatfajták megóvását. És megtalálta a módját annak is, hogy mindezt a lehető legélvezetesebb formában közvetítse az olvasók és hallgatók millióinak.

Azt hiszem, a kutya az egyike az ember legsikeresebb háziasítási kísérleteinek. Amióta szolgálatunkba léptek, a legsokoldalúbb barátaink. Társaságot nyújtanak, mikor erre van szükségünk vigasztalnak. Rendőrkutyaként kiszimatolják a bűnt, és szemévé lesznek azoknak, akik nem látnak. Őrzik tulajdonunkat, százféle módon vigyáznak ránk. Ezek a történetek ékesen bizonyítják, milyen hihetetlenül sokoldalú és elbűvölő állatok. - Gerald Durrell

Gerald Durrell hazánkban a kortárs brit irodalom legnépszerűbb szerzői közé tartozik. Természettudományos ismeretekben gazdag, humoros történetei kedves és kedélyes világot ábrázolnak, amelyben az állatok legalább olyan fontos szerephez jutnak, mint az emberek. E két története is emberi és állati csudabogarak nem mindennapi kalandjairól szól. „Történeteim mind igazak, van köztük saját élményen alapuló és van, amit nekem is csak meséltek. Ha mereven ragaszkodunk a tényekhez, akkor csak egy részük igaz, másik részüket kicsit kiszíneztem. Ami a régi mondást igazolja; Aki nem akarja a szavait nyomtatásban látni, ne álljon szóba írókkal.” (Gerald Durell)

Gerry bácsi különös időutazásra hívja gyerek-barátait, 66-245 millió évvel ezelőttre, amikor a Földön még a hatalmas - és néha félelmetes - dinoszauruszok éltek. Azért vezeti Emmát, Konrádot és Ivánt ebbe a korba, mert a dinoszauruszokat komoly veszély fenyegeti: a 20. századból megérkezett hozzájuk Lord Irtó Artúr, a vandál vadász, és fegyverhordozója, a rovott múltú Betonkéz. Hőseink a dinoszauruszok segítségével szeretnék megfékezni őket, hogy nyugodt lelkiismerettel térhessenek vissza a jelenbe...

Gerald Durrell – a Családom és egyéb állatfajták és sok más vidám és megható könyv szerzője – kétéves kora óta gyűjtögette gyufaskatulyákba és a zsebébe a legkülönfélébb állatokat. Hatévesen kijelentette az anyjának, hogy saját állatkertje lesz – ahová majd őt is odaköltözteti... Felnőttként pedig minden álmát és ígéretét valóra váltotta. Temérdek anyagi, erkölcsi és technikai nehézséget legyőzve Jersey szigetén felépítette a „Bárkát”, ahol a veszélyeztetett állatfajok szaporítása, majd természetes élőhelyükre való visszatelepítése érdekében tenyészkolóniákat hozott össze igen kalandos és sokszor finom diplomáciát igénylő körülmények közepette. Az állatkertet 1959 húsvétján avatták fel. Könyvében Durrell ennek a modern Noé bárkájának a történetét írta meg az állatkert fennállásának huszonötödik évfordulójára.

Emmának és ikeröccseinek az a szerencséjük, hogy Gerry nagybácsikájuk kísértetiesen hasonlít Gerald Durrellre. Elég az hozzá, hogy Gerry bácsi a kertjükben landol Belladonna nevű léghajójával, és magával viszi a három gyereket, hogy felkutassák Gerry bátyját, aki két éve indult el afrikai tanulmányútra, de azóta nem adott hírt magáról. A keresésből aztán világ körüli utazás lesz. Gerald Durrell, a biológus szépíró rengeteg érdekes tudnivalót lop az izgalmas és humoros történetbe. Akad egyáltalán gyerek, aki az ismeretszerzésnek ne ezt a Durrell-módszerét választaná? Tartalom: Első fejezet: Egy váratlan vendég; Gerry bácsi lenyűgöző ajánlatot tesz - Második fejezet: Repülőrajt; Utazás a Szaharán át a nyugat-afrikai őserdőkbe - Harmadik fejezet: Forró nyomon; Kelet-Afrika síkságain - Negyedik fejezet: Az Isten háta mögött; Az Indiai-óceánon át az ausztrál sivatagba - Ötödik fejezet: A forró nyom kihűl; Az Északi-sarkvidéken - Hatodik fejezet: Járatlan utakon; Az észak-amerikai tóvidék és a préri - Hetedik fejezet: Veszedelmes vargabetűk; Mexikón keresztül az Amazonas-medencébe - Nyolcadik fejezet: Hátra arc! Az Andok fölött Patagóniába

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Egy elrabolt hercegnő, akitől egy ország jövője függ – és egy zsiványfiú, akitől az elrabolt hercegnő függ.

Johanna az egyik pillanatban a főváros felé tartó postakocsin ül, a másik pillanatban pedig szolgálói holttestén taposva rángatják ki onnan. Timar az egyik pillanatban a haramiák nem túl fényes, de kiszámítható életét éli, a következőben pedig olyan döntés elé állítja a sors, amelyért azt a keveset is el kéne dobnia, amije van. És mert a sors komisz – ha ő nem akarja eldobni, is elveszik tőle.
Ahogy Johanna és Timar valós és képzelt üldözőik elől menekülve egyre messzebb jutnak, világossá válik számukra: csak egymásra számíthatnak.

De vajon hogy végződik az út két kiszolgáltatott gyerek számára egy olyan világban, ahol csak az erősnek van szava, és ahol nem lehet tudni, mi igaz és mi hamis?

Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is.

Vidékről érkezett, pipázik, hatalmas bajusza van, és imádja a pacalpörköltet. Ő Szalai tata, Jenci és Barnabás nagyapja, aki úgy dönt, felcsap nyomozónak, és megkeresi unokáival az állatkertből ellopott zsiráfot. Remek csapat segít nekik: Király Tibi, a pesti vagány, Dezsi, aki szeretne rettentő bátor lenni, és Beniczky Péter, a peches magándetektív. Velük tart egy nem teljesen szobatiszta törpenyúl és gazdája, Zsuzsi, aki nagyon csinos lány. Főleg, ha leveszi a szemüvegét. Csak olyankor orra esik. Hogyan lesznek hőseinkből tévésztárok, miért eszik mindig parizert a kétbalkezes nyomozó, és kik a rejtélyes zsiráftolvajok? Egyáltalán mi a csudának lopnak el egy zsiráfot? Minden kiderül ebből a vidám, kalandos könyvből, melynek hőseit végül annyira megszeretjük, mintha személyesen ismernénk őket. Az új kiadás felújított formában, Oravecz Gergely rajzaival jelent meg.

– Háború! végre! – mondja a Mesterpolgár.

Három hadsereg masírozik Új Prentissvárosban.
A céljuk ugyanaz, megsemmisíteni a másikat.

Todd és Viola az egész borzalom sűrűjében, nincs esély a menekülésre.

Hogy lehet véget vetni a pusztításnak?
Mikor lesz béke?
És milyen lesz az a béke?

Enola a lehetõ legváratlanabb helyen - egy londoni nyilvános mosdóban talál rá legújabb küldetésére. Itt fut össze régi ismerõsével, Lady Cecilyvel, akivel kölcsönösen felismerik egymást. A balkezes kisasszony rózsaszín papírlegyezõjével feltûnés nélkül jelzi korábbi megmentõjének, hogy bajban van - apja szörnyû házasságba akarja kényszeríteni. Enola nagyon jól megvan egymaga is - ahogy édesanyja mindig is mondta -, de ezúttal úgy érzi, akár saját szabadsága árán is össze kell fognia az õt mindeddig üldözõ bátyjával, Sherlockkal, hogy megmenthessék a balkezes kisasszonyt az apja által ráerõltetett házasságtól.

Az Edgar-díjas Nancy Springer mesteri módon eleveníti meg a viktoriánus kori Londont az eszes és rettenthetetlen Enola Holmes újabb kalandjaiban.