Az 1862-es Zord idõben Kemény Zsigmond ,a valóságos Mohácsot követõ évtizedekbe vezeti olvasóját. A regényben Kemény visszatért Martinuzzi György korához, s az eseményeket Buda eleste köré sûrítve állítja szembe egymással. Komjáthi Elemér poétikus és Barnabás diák egyidõsek és árvák. Mindkettejüket ugyanaz az idõs testvérpár, Deák István és Dániel fogadta örökbe valaha, és mindketten az egyik öreg úr lányát, Dorát szeretik, aki Elemért választja. Barnabás viselkedésébe, paranoiájába belejátszik a tudat, hogy valaha vagyonos apját árulás miatt ölték meg, és anyja beleõrült az elvesztésébe. A két fiatalember Budára indul katonának, hogy harcoljanak a török ellen, de Barnabás váratlan fordulattal beáll török szpáhinak, csak hogy megölhesse vetélytársát...