Petronius Arbiter, a római nagyúr. Nero császár (54-68) fõudvarmestere, a finom ízlés igazi mûvésze, – elegantiarum arbiter", amint korában szellemes szójátékkal nevezték, – hatalmas és változatos korképben örökítette meg kora társadalmának félszegségeit. Ez a mûve, a Satiricon, csak töredékesen maradt ránk, de szerencsére, egy nagyobb összefüggõ töredék, a Trimalchio lakomája, fogalmat ad az egész egykori elevenségérõl és tarkaságáról. Trimalchio a megtollasodott kereskedõ mûveletlen típusa, kissé a nagyzoló Nero torzképe is, – vendégei a kisváros jellegzetes alakjai, beszélgetéseik, babonáik, durvaságaik. kedélyes tréfáik örök emberi ízeket idéznek. A lakoma ételsora az ókori szakácsmûvészet káprázatos fogásait és finomságait tornyozza a mai olvasó elé, aki bizonyára visszafojtott lélegzettel mohó izgalommal szürcsöli majd az ókori írói mûvészetnek ezeket az õseredeti ízeit és múlhatatlan zamatait. Révay József fordítása.