Illés Endre esszékötete három nagy egységre tagolódik: Szerelmeim, évek múlva, Tussal, krétával, Mozaik. „Mennyi egy pillanat élettartama? Pontosan a pillanat. S ha továbbrezgésével, az emlékével is meghosszabbítjuk: megnyúlhatik néhány percre, ritkán egy-két órára. Nagyon kínos az a pillanat, amelyik napokig belénk szúrt tüske. Ki fejthetné meg, hogy miért vannak mégis pillanatok, melyek bennünk maradnak, a sejtjeink mélyén, nem fakulnak a színeik, nem változik az ízük, nem zsugorodnak, s nem is szépülnek – hitelesen maradnak meg. A múltunk voltaképpen ezeknek a ritka pillanatoknak mozaikjából összeilleszkedõ kép. De azt már csak évek távolából tudjuk meg, hogy életünkbõl melyik az a pillanat, amelyiknek a sok ezer, százezer és millió közül hosszabb, megnyújtott lét adatott, romolhatatlanul.”