Az én életem ugyanúgy kezdődött, mint bárki másé. Egy szép házban laktunk, és mindenünk meg volt. Nyaralni mentünk a Balatonra... Nyolcéves voltam, amikor néhány hónap leforgása alatt elveszítettem a szüleimet. A folytatás sem volt tündérmese... de én nem vagyok egy panaszkodós fajta. 2017-ben egy felelőtlen autós vétlen áldozataként hosszú időt töltöttem ágyhoz kötve, és ekkor írtam meg életem első regényét. Miközben ez a könyv készült, sok-sok éjszakát töltöttem álmatlanul, és közben azon gondolkodtam, szabad-e ennyi titkot feltárni... Aztán úgy döntöttem, ha a Jóisten megengedte, hogy mindez egy ártatlan kislánnyal megtörténjen, akkor képmutatás lenne elhallgatni.
