Cyrano de Bergerac regényes alakját a magyar olvasó elsõsorban Rostand népszerû tragikomédiájából ismeri: a kötekedõ, nagyszájú s sziporkázón szellemes párbajhõst és költõt, akinek harciassága gyengéd és érzelmes szívet, és önfeláldozó jóságot leplez. Valóban ilyen volt a történelmi Cyrano is, de még sokkal gazdagabb egyéniség: nemcsak félelmes kardforgató, hanem ismeretekre szomjazó szellem, a hagyományok ellen lázadó materialista gondolkodó, a 17. század elsõ felének egyik legtehetségesebb írója. Igazi halhatatlanságát Cyrano regényeinek, elsõsorban a Holdbéli utazásnak köszönheti. Ez a mû nemcsak úti-, hanem filozófiai regény is, amelynek minden lapján játék és találékonyság, bizarr furcsaság és felvilágosult gondolkodás találkozik. A mindvégig szórakoztató és izgalmas regény engesztelhetetlenül állást foglal az egyházi hatalommal és a skolasztikus világfelfogással szemben. A mû a felvilágosodás egyik igen jelentõs elõkészítõje – így kapcsolódik az emberi haladás állandó áramlatába –, ez adja meg idõszerûségét a mai olvasó számára is.