„A Görögtûz nem regény-, hanem cikluscím, amely alá Jókai „mindenféle igaz hívõ népek történetébõl” merített elbeszéléseit rendezte. A Görögtûz szövege csak a Nemzeti Kiadás (1897) keretében nyerte el mai formáját” – írja az Utószóban Gángó Gábor. , Két kisregényt fûz egybe a kötet: mindkettõ a 19. század elsõ felében, Oroszországban játszódik. Történelmi hátterük a cári birodalom és a kaukázusi, illetve szibériai népek közötti háborúk. Ezek okára, eseményeire az író azonban csak bevezetésként utal, fõként fordulatos mesét, vadregényes tájakon zajló kalandokat akar nyújtani. , Riumin a cári hadsereg ezredese volt, mielõtt álruhában nekivágott a Kaukázus szorosainak, hogy a leigázatlan hegyi törzsek között megkeresse a hegyvidék titkos aranybányáit. Csak így mentheti meg magát és családját a számûzetésbõl: felségárulással vádolják. A világtól elzárt udi tartományban nemcsak az aranytitkot, hanem az „amazon királynõ” szerelmét is megszerzi. Mikor aztán útrakel Izméné nevû kísérõjével, a menekülõket a szerelmes uralkodóasszony vízárral pusztítja el. A második írás novellisztikus füzér: Samyl fiai – cserkesz hercegek – hallgatják feleségeik elbeszéléseit Irzambekrõl, a „kalmuk” nemzet Szentpétervárra került trónörökösérõl. A házassági história, mely a szibériai néptörzs teljes leigázásához vezet, a korabeli orosz politika fortélyos eszközeit példázza. (A Hon címû lapban folytatásokban megjelent írás – érezhetõen – befejezetlen maradt.) Jókainak ez a mûve régen jelent meg, minden bizonnyal sok olvasó fogja újra felfedezni.