„Királyok voltunk! (Postakürt, Kis Olimpia) Pár évvel később hozzánk vágták a „koszos” gitárjainkat ezeken a helyeken. Ragyogó idő!!! Mirtusz és unikum, a bokrok alján, ha betépve elheversz. És nagy-nagy felelősség, hogy te vagy az örököse valaminek, ami úgyis te magad vagy.”
Másik János

„Így ezúton a róla szóló életrajzi könyvön keresztül kérnék tőle valamit. Háló?! Tamás Hallasz? Kérlek, írj nekem, s hívjál meg egy hétre. Sokszor!”
Baksa-Soós János

„Szeretném leszögezni, hogy én egyáltalán nem büszkélkedhetem azzal, hogy nagyon közeli barátja lettem volna Tamásnak. „Öcsi” voltam. Egy ismerős. Mégis tudta a nevemet, és azt hiszem, nem voltam neki ellenszenves, ami elég nagy szónak számított, hiszen, bár sok barátja volt, nem barátkozott bárkivel. Én felnéztem rá. Járt ide meg oda, és amikor történetesen én is ott voltam, akkor mondtuk, hogy szevasz, szevasz. Például többször volt látható a Városkapuban, ki emlékszik már rá, hogy hol volt az hely egyáltalán? A Fiatal Művészek Klubja mondjuk közös törzshelynek számított.”
Víg Mihály

„Az egészen világos, hogy a Cseh Tamás-i életmű jelentősen túlmutat a tényleges dalokon, előadásokon, elég, ha arra gondolsz, hogy az emberek nem azt mondják: „Énekelsz valami Cseh Tamás-dalt?”, hanem csak annyit, hogy „Énekelsz Csehtamást?” Mindenesetre szeretek hinni egyfajta folytonosságban, hogy viszonyban vannak az alkotói világok, hatnak és reflektálnak egymásra.”
Beck Zoltán (30Y)