„Fehér alapon vörös betûk. Sokáig úgy éreztem, hogy a kíváncsiságom vezérel, ma már tudom, hogy az csupán eszköz volt. A fehér számomra a tisztaság, a belsõ béke jelképe. A tisztaságot és a belsõ békét azonban csak harccal és fájdalommal lehet elérni: ezt szimbolizálják a vörös betûk. Ez a könyv a lángolásról, a szenvedélyrõl, a hitrõl és a belsõ békérõl szól. Korábbi változata – amelyet 8 évvel ezelõtt írtam – az életrõl vallott gondolataim durva megfogalmazása volt. Ez a bõvített és átdolgozott új Drogma egy önkritikus, öniróniával teli könyv, sokkal érettebb írás, amelyben az is benne van, hogy hogyan lehet mindezeket megszerezni. Mindannyian függõk vagyunk, mégpedig a félelmeinktõl. Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik mindezt már megfogalmazták maguknak…” A DROGMA nem csak a szenvedélyrõl és a szenvedésrõl szól, hanem magáról a függésrõl. A „Narkósról”, aki lehet drog-, gyógyszer-, alkohol-, játék-, társ-, vagy akár Csernus-függõ is… Arról, hogy mit lehet tenni, ha valaki végképp elveszítette a kontrollt, és zsákutcába kormányozta magát. A DROGMA hét nap története. DR. CSERNUS IMRE hét napjáé, amelyeken különös sorsok bontakoznak ki az olvasók elõtt. Hét nap, amelynek eseményeihez Dr. Csernus két egykori betege fûz megjegyzéseket – hol õszinte szeretettel, hol metszõ cinizmussal. Hét nap, amelyeknek sikeréért újra és újra meg kell küzdeni. A DROGMA ma már kultuszkönyv. Nyolc évvel ezelõtt született, mégis aktuálisabb, mint valaha. A szerzõ ezúttal tükröt tart önmaga elé, és a szöveghez fûzött kommentárjaiban kegyetlen õszinteséggel néz szembe egykori önmagával.