Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.), költő, színigazgató, kritikus.
Bajza művelt kisnemesi családban született 1804-ben. Bölcsészetet és jogot hallgatott, ám jobban érdekelte az esztétika, filozófia, irodalom, mint a törvénykönyvek. Nem lett ügyvéd; egyetemi évei alatt kötött barátságot Toldy Ferenccel, aki felfedezte benne a költőt. Toldyval és Vörösmarty Mihállyal együtt hozták létre előbb a Kritikai Lapokat, majd 1837-től kezdve az Athenaeum folyóiratot, ahol már rendszeresen jelennek meg kritikái. Ő lett a reformkor legjelentékenyebb kritikusa.
1837-ben a Pesti Magyar Színház igazgatója, a színházi élet aktív szereplője volt. A politikában is részt vett, Kossuth lelkes híveként publikált. A szabadságharc bukása után ezért bujkálni kényszerült, elméje elborult. 1858-ban halt meg.