Az emlékező, az egykori színésznő, Harmos Ilona nem férje révén ismerte meg Karinthyt, éppen ellenkezőleg, Karinthy „szólította le” egyszer az utcán, s mutatta be később barátjának, Kosztolányinak. A kötetben többé-kevésbé megtaláljuk Karinthy életének főbb állomásait. A szerző igyekezett felderíteni gyermekkorának legfontosabb eseményeit, bemutatni a népes Karinthy-családot, majd ezután első és második házasságának történetéről, a svédországi agyműtétről, s végül halálának körülményeiről olvashatunk. A közbeeső részeket anekdoták, ugratások, emlékfoszlányok (néha csak egy-egy mondat, jó bemondás) töltik ki, Karinthy megjelent műveiből vett idézetekkel tűzdelve. Az előforduló kisebb tévedéseket a szerkesztők a jegyzetekben korrigálták.
Bár néhány új történettel kiegészíthetjük a kötet nyomán a Karinthy-sztorik hadát, lényegesen újat nem tudunk meg a szereplőkről. Meglehetősen félrevezető a szerző szélsőségesen elfogult ellenszenve Karinthy feleségei, de főként Bőhm Aranka iránt, melyet visszaemlékezéseiben egyáltalán nem rejt véka alá. Élhetünk a gyanúperrel, hogy életében, szemtől szembe sokkal kedvesebb volt az asszonnyal.
Kellemes, könnyű olvasmány, ha eltekintünk attól, hogy az írónő nem kifejezetten stílusművész, s így előadásmódja kissé száraz, mondatai monotonon koppannak, éles kontrasztban a Karinthytól vagy Kosztolányitól származó idézetekkel. Az viszont dicséretére válik, hogy mindvégig mértéktartóan a háttérben marad, sőt még a férjét sem emlegeti a kelleténél többször, így a kötet csakugyan Karinthyről szól.
Költő, az innenső parton – üzenetnek szánom a kötet címét. Simonyi Imre, a költő ott, mi itt. Ahogy egyik interjújában fogalmazott: a lét folyó, amelynek egyik oldalán áll ő, Máraival, Sinkával, Tímár Józseffel, Németh Lászlóval, Bartókkal, Krúdy Gyulával, Dayka Margittal, Kiss Manyival, Göröcs Titivel, a békéscsabai labdarúgó Pásztor Józseffel és számos Naggyal, Kissel, valamint számtalan Szabóval meg Kováccsal. A másik oldalon a több milliárd földlakó. Az innenső parti néhány tucat, száz vagy ezer ember kisebbség a túlparti milliárdokkal szemben. Ámde szerinte ennek a túlpartiak létszámához mért elenyészõ kisebbségnek (az innensõ partiaknak) megkülönböztető sajátossága a többlet. Amit a túlpartiak képtelenek elviselni. Simonyi ebből az elviselhetetlenségből kapott eleget Gyulán, mert többletét kevesen tudták elviselni, azok zöme is csak ideig-óráig.
Marco Lupis a legnagyobb olasz újságok és az állami RAI televízió külföldi különtudósítójaként eltöltött hosszú pályafutása során számos olyan emberrel került közeli, személyes kapcsolatba, akik szerepet játszottak jelenleg ismert világunk alakításában. Ebben a könyvben Lupis felidézi pályafutása legfontosabb interjúit, nemcsak azokkal a bátor férfiakkal és nőkkel, akik az igazságtalanság és a hatalommal való visszaélés elleni küzdelemnek szentelték életüket, hanem a modern kor néhány legjelentősebb személyiségével is: Nobel-díjasokkal, államfőkkel, rocksztárokkal és szupermodellekkel, hogy csak néhányat említsünk.
Ez a könyv egyedülálló betekintést nyújt ötven olyan személyiség életébe, akik valamilyen módon formálták a 20. század második felét (az ún „rövid 20. századot”). A könyv exkluzív interjúkat tartalmaz, amelyeket Marco Lupis készített több évtizedes pályafutása során, amikor külföldi különtudósítóként Latin-Amerikából és a Távol-Keletről tudósította a legnagyobb olasz médiumokat, többek között a Corriere della Serát, a Panoramát, a L'Espressót, a La Repubblicát és a RAI tévécsatornát. A politika, a kultúra és a művészet meghatározó személyiségeit ismerhetjük meg, többek között a rocksztár Peter Gabrielt, az énekes-dalszerző Franco Battiatót, a szupermodell Claudia Schiffert, a mexikói forradalmár Subcomandante Marcost, a Nobel-díjas burmai vezetőt, Aung San Suu Kyit, Ingrid Betancourt kolumbiai politikust, Carlos Menem argentin elnököt, Kenzaburō Ōe és Gao Xingjian japán és kínai Nobel-díjas írókat, valamint José Ramos-Horta kelet-timori elnököt és Nobel-díjas írót. Lupis interjúi olykor drámai, olykor könnyed hangvételűek, de mindig alaposak, tele vannak ámulatba ejtő felismerésekkel, és a modern kor nagy kérdéseit boncolgatják: háborút, szabadságot, az igazságtalanság elleni harcot és az igazságkeresést, legyen szó politikáról, irodalomról, művészetről avagy filmről.
Tolnai legjobb műve A sötét világ című önéletrajza. A műfaj indokolja az indulatok líraiságát, a magyarázkodást. Magamagáról beszél, de úgy, hogy sok érdekeset mond el azokról az évtizedekről, amelyeknek nemcsak tanúja, hanem indulatos harcosa is volt.
Vajda János felesége, Bartos Róza élete végén – a húszas években – öntötte végleges formába Emlékiratai-t. Bartos Róza valóságos adatokat, megtörtént eseményeket rögzít izgalmas, érdekes írásában, de a tények közé minduntalan beilleszt olyan mozzanatokat is, amelyek képzeletének szüleményei. Vajda Jánossal kötött sikertelen házassága, majd a botrányos válóperük nyomán kialakult híresztelések miatt Róza könyvével kívánja igazolni önmagát – nemegyszer mások és Vajda életének, jellemének támadásával. Amit Róza saját életéről és a költővel való házasságáról elmond, számtalan ponton korrigálást kíván.
Ezt a sok figyelmet, türelmet igénylő munkát végezte el Szemző Piroska. Részletes bevezető tanulmánya és körültekintő jegyzetei mindazt a homályt és kétkedést eloszlatják, amely eddig Bartos Róza írását övezte. Róza írását és párhuzamosan a jegyzeteket olvasva egy szerencsétlen sorsú asszony életútja bontakozik ki előttünk: elhúzódó szakítás, körülményes válóper, s mindez a nyilvánosság előtt. Róza – önigazoló szándékában – Vajda jellemét is a maga igényei szerint kívánja megformálni, s ezért Vajda előéletét is föl akarja tárni. Emlékiratai-nak a Gina-szerelem éppúgy tárgya, mint Vajda mindennapjai, vendéglői látogatásai, vadászati kiruccanásai, a házi torzsalkodások és az idillikus pillanatok.
„Itt-ott legendákban, szájról-szájra adott történetekben még sokáig felbukkan. Esküdtek is, hogy látták.Ha a csillag villámgyors útja végighasít az emberiség felett a mennybolton, a vakító fényesség után behunyt szem egy darabig még látja a csodálatos csillag vonalát."
A magyar irodalom legnagyobb hatású költõjének lélekrajzát olvashatja ebben a regényben a kedves olvasó. Petõfi neve nem egyszerûen a népköltõ vagy a forradalmár neve a magyar kultúrában, hanem a reményé: lehetséges felemelkedni a legalacsonyabb sorból is, lehetséges átalakítani a világot. Harsányi Zsolt klasszikus regényének fõhõse a tehetségében bízó, és minden akadályt leküzdõ ember megtestesülése, aki heroikus küzdelmet folytat önmagával és az õt körülvevõ világgal. A regénybõl megismert Petõi mitikus alak ugyan, de nagyon is emberi, messze túlnõve az irodalomtörténetbõl ismert merev figurán. Szerelmein, családi kötõdésein keresztül megismerhetjük esendõ emberi arcát, ám a Sors nagyobb célokra szemelte ki: épp magánemberi esendõségeit levetkõzve volt képes megváltoztatni a hozzá nem túl kegyes Magyarországot.Petõfi legendája máig nem vesztett erejébõl. Olyan sikertörténet, amelynek még a korai vég sem szabhatott gátat, hanem a közösségi megváltás lehetõségét hozta a magyarok számára. Ez Harsányi Petõfijének titka, és ez adja a 90 esztendõ után újra kiadott könyvének újdonságát, amely a mai olvasók számára is árnyalhatja és új életre keltheti a nagy nemzeti költõrõl kialakult kultikus képet.
© 2022 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
