Mi vár ránk a Földön az elkövetkezendő harminc évben és utána? 

Aki a globális felmelegedéssel kapcsolatban elsősorban a tengerszint emelkedése miatt aggódik, az épp csak a felszínét kapargatja a lehetséges borzalmaknak. Mert a felszín alatt élelmiszerhiány, menekültválság, klímaháború és gazdasági hanyatlás rejlik. Vagyis rosszabb, sokkal rosszabb a helyzet, mint gondolnánk.
A Lakhatatlan Föld „korszakalkotó mű" (The Guardian), egyszerre vázlat a közeljövőről és elmélkedés azon, vajon milyennek látják majd ezt a jövőt azok, akik átélik: hogyan változtatja meg a felmelegedés a világpolitikát, a technológia és a természet jelentőségét, a kapitalizmus fenntarthatóságát és az emberi haladás irányát.
A Lakhatatlan Föld szenvedélyes felhívás a cselekvésre. Most ugyanis, hogy a világ egyetlen lépésre van a valódi katasztrófától, ideje cselekednünk. Mert a felelősség a miénk.

„A Lakhatatlan Föld aprólékosan dokumentált, ökölbe szorított kézzel megtett utazás a melegedő bolygónkra veselkedő veszélyek között."
The New York Times

Az emberiség a természet része, nem felette áll. A túlnépesedés és a globalizáció logikus következménye a koronavírus-járvány, nincs benne semmi meglepő. Ennek okairól, a lehetséges alkalmazkodási stratégiákról és a természethez fűződő újra gondolt viszonyunkról szól ez a könyv. Tükör, melyből tanulnunk kellene, hogy ne kelljen most már örökké otthon ülnünk. Jordán Ferenc (1973) biológus. Korábban a zürichi Society in Science alapítvány ösztöndíjasa, a Microsoft Research trentói intézetének vezető kutatója. Jelenleg a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója és a nápolyi Stazione Zoologica külső munkatársa. Leginkább a rész és az egész viszonya érdekli a természetben.

Lépésváltás eredménye a könyv.
A szerző - megelégelve, ami a politikai színtereken zajlik - hátat fordított ennek a kegyetlen világnak, és a mesék birodalmában keresett menedéket. Megírta a mesekönyvét, mielőtt azonban ki tudta volna adni, üldözőbe vette a negyedik technológiai forradalom, a mesterséges intelligencia és társai. Naponta értesült a legfrissebb fejleményekről. Gyorsan megkereste a téma hírcsatornáit, majd tudományos forrásait, és csapdába esett. Lépésváltás mellett döntött: laikusként megírta ezt a könyvet, amelynek első vázlatai meglepő elismerést váltottak ki. Volt, aki "nem tudtam letenni" felkiáltással üdvözölte, többen méltatták hiánypótlóként, rendkívül időszerűként.
Annak ellenére, hogy kifejezetten kerülte a politikai aspektusokat, nem sikerült teljesen kikerülnie: tapadnak a témakörhöz, mivel nagyhatalmak berkeiben érlelődnek, és a hatalmi harc fegyverei, mégpedig nemcsak a gazdasági harc rendkívül fontos tényezőiként, hanem tényleges fegyverekként is.
Az egész világnak figyelemmel kell kísérnie a fejlődését: az emberiségre gyakorolt számtalan jó hatása mellett ijesztő veszélyeket is hordoz magában. Az utóbbiak kivédése csak nemzetközi összefogással lehetséges.

Suzanne ​Simard felfedezése a fák egymással és más élőlényekkel ápolt kapcsolatáról megváltoztatja a természetről és a növényvilágról alkotott korábbi elképzeléseinket – ugyanis ráébreszt minket arra, hogy az erdő olyan társas élőlények összessége, amelyek föld alatti hálózatokon keresztül együttműködnek egymással, és valódi lakóközösséget alkotnak. Rejtett összeköttetésük segítségével a fák érzékelik egymást, felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre, és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket. Értesítik egymást egészségi állapotukról és sebezhetőségükről, együtt védekeznek a támadások ellen, és alkalmanként versengenek a többiekkel. Olyan közösségi életet alakítanak ki, amely számos vonását tekintve a miénkhez hasonló. E bámulatos rendszer középpontjában állnak az anyafák, akik rejtélyes erejükkel összekapcsolják és éltetik az őket körülvevő társaikat.
Suzanne Simard gondolatai a természet varázslatos világába kalauzolnak el bennünket, ahol feltárulnak előttünk az erdő titkai. Ez ihlette többek közt James Cameront is az Avatarban ábrázolt lélekfa megalkotásakor.

Ahhoz, hogy meghódítsuk a világot, nem elég létrehozni a világ leghatalmasabb kereskedelmi birodalmát, vagy a világ legütőképesebb fegyveres erejét. Az időjárás erőin is felül kell kerekednünk. Ez eddig a világtörténelem egyik birodalmának sem sikerült, ezért mindannyiukat utolérte a végzet.
- Hogyan lett Amszterdam a világ egyik legfontosabb kikötővárosa egy cunami miatt?
- Miért nem tudta elfoglalni Julius Caesar Britanniát, és a mongolok Japánt?
- Hogyan tűnt el Észak-Európa Atlantisza, a Dogger-föld?
- Mi köze az indonéz Krakatau vulkán kitörésének Munch: A sikoly c. festményhez?
A könyv számtalan példát sorol a szélsőséges időjárás okozta drámai eseményekre egészen napjainkig.

Az első és legteljesebb könyv magyarul az ayahuascáról!

Az ayahuasca-főzet egy, az Amazonas-vidéken élő indiánok körében őshonos, többféle pszichoaktív növényből főzött szent ital, amit évszázadok óta használnak gyógyításra, ám egyre nagyobb népszerűségnek örvend a mi nyugati világunkban is.

Daniel Pinchbeck bestselleríró és Sophia Rokhlin antropológus műve sok szempontból igazi felüdülést jelent a téma iránt érdeklődők számára. Ez a nagyon sokrétű könyv objektív és izgalmas módon közelíti meg a sámánizmus és a pszichedelikus kutatások témakörét, és eddig soha nem látott részletességgel mutatja be az ehhez tartozó néprajzi, kulturális antropológiai, vallástörténeti, lélektani, orvostani, történelmi és jogi kérdéseket.

Mivel az eredeti könyv tavaly jelent meg angol nyelven, ezért jelen fordítás minden felsorolt szempontból a lehető legnaprakészebb információkat tartalmazza.