175 pont
Milyen embert hozott létre a "szocialista" társadalom? Milyen, akár pozitív, akár negatív ösztönöket épített belénk a szabadság elementáris hiánya évtizedeken keresztül? Meg tudtunk, meg akartunk-e változni a bukása óta, vagy továbbra is makacsul magunkban hordozzuk az akkor kialakult reflexeinket? És milyen emberi tragédiák rejtőznek az egyszerű szókapcsolat, "a kommunizmus bukása" mögött? Szvetlana Alekszijevics efféle kérdésekre keres választ könyvében, de nem száraz fejtegetésekben, hanem számtalan emberi sorson keresztül. Évtizedek óta gyűjti ezeket a történeteket, a közelmúlt fáradhatatlan krónikásaként, és az emberek megnyílnak neki, mert látják, hogy igazi empátiával találkoznak. Ez a könyve immár az ötödik darabja "Az utópia hangjai" című ciklusának: ezekben a "polifonikus regény-vallomásokban" emberek százai mesélnek arról, mit tett velük a kegyetlen huszadik századi történelem, vagy épp az azóta eltelt két és fél évtized. A világhírű belarusz írónő könyvei harmincöt nyelven jelentek már meg (kettő magyarul is: A háború nem asszonyi dolog; Fiúk cinkkoporsóban), számtalan díjat kapott. Könyvei alapján világszerte számos film, színdarab és rádiójáték készült. Fordította: Iván Ildikó
Mindig ez van, ha egy család titkot őriz… és ha végül ez a titok tartja meg őket.
Mindig ez van, ha egy család örökkön-örökké boldogan él… amíg ez az örökkön-örökké össze nem kuszálódik.
Mindig ez van, ha a gyerekek megváltoznak… azután pedig a világot változtatják meg.
Ő itt Claude. Ötéves, öt fiútestvér közül a legkisebb, és szereti a mogyoróvajas szendvicset. Lányruhát is szeret hordani, meg arról álmodozni, hogy ő egy hercegnő.
Ha majd felnő, mondja Claude, lány szeretne lenni.
Rosie és Penn azt szeretné, ha Claude-ból az lenne, aki lenni akar. Csak abban nem biztosak, hogy ezt készek megosztani a világgal. Egykettőre az egész család Claude titkát őrizgeti. Míg az egy napon ki nem robban.
A Mindig ez van a revelációkról, az átalakulásokról, a tündérmesékről és a családról szóló regény. És arról, hogy mitől van az, hogy mindig ez van: a változás mindig keserves és csodaszerű és ismét csak keserves, a gyermeknevelés mindig ugrás az ismeretlenbe, drukkolva és szívünket-lelkünket beleadva. A gyerekek felnőnek, de nem mindig a terv szerint. Azok a családok pedig, amelyeknek titkaik vannak, nem őrizgethetik azokat örökké.
Történeteinket és titkainkat elárulni keserves dolog. És néha veszélyes is. Mégis ezt kell tennünk, mert az élet így lesz jobb mindenki számára.
Danny élete romokban hever. Feleségét egy éve vesztette el egy autóbalesetben, fia, a tizenegy éves Will pedig a tragédia óta nem beszél. A csapások ezzel még nem érnek véget: a férfit hamarosan a munkahelyéről is elküldik, emellett tartozik a főbérlőjének, aki megfenyegeti, hogy eltöri a lábát, ha nem fizet. Dannynek pénzre van szüksége, méghozzá gyorsan, azt teszi tehát, amit mindenki más tenne az ő helyében: utolsó fontjait egy szakadt jelmezre költi, és táncoló pandának áll. Megalázó, ám a kezdeti nehézségek után meglepően jól fizető munkanapjainak egyikén szemtanúja lesz, hogy a fiát nagyobb gyerekek csúfolják a parkban. Elkergeti őket, Will pedig ennek hatására első alkalommal szólal meg az anyja halála óta. Danny örül, hogy végre vigaszt nyújthat a fiának, ugyanakkor attól fél, hogy Will ismét bezárkózik, ha felfedi a kilétét.
Sikerül Dannynek elnyerni a fia bizalmát és rendbe hozni zűrös életüket, mielőtt a brutális főbérlő véget vet a táncnak?
James Gould-Bourn debütáló regénye üdítően szellemes, szívmelengető történet túlélésről, bizalomról és egy nem mindennapi apa-fiú kapcsolatról.
A vidéki kisvárosba születő Feri első tizenöt évét javarészt kórházban tölti. Zavaros családi viszonyai okán azonban hamar talpra kell állnia, és gondoskodnia megélhetéséről.
Kezdeti bukdácsolásai során elkísérjük őt az ezredfordulós Magyarország jellegzetes helyszíneire: a vidéki Áfész boltok mélyére, a bezárásra ítélt gyárba, a pesti utcákon árusító ügynökök közé, a szerb és arab maffia üzemeltetette vendéglátóipar világába.
Végül egy hirtelen jött lehetőséget megragadva a főhős időközben mellé szegődött társával drogdílerkedésbe kezd, amiben Hollandiában élő bohém húga is segítségére lesz.
A sodró lendületű regényből megismerhetjük egy mélyről jövő, ambivalens karakter lélektanát, mozgatórugóit, miközben színes, fanyaran nosztalgikus képet kapunk a korabeli Magyarországról is.
Varga Bence 1974-ben született Budapesten. A középiskolai évek után grafikusként dolgozott, majd Amszterdamban folytatta tanulmányait. Több mint egy évtizede kommunikációs szakember. Hosszú ázsiai útját követően adták ki 2015-ben Esős évszak című első regényét. Megjelent műfordítása, jegyzett társforgatókönyvíróként kisjátékfilmet, és rövidebb írásait közölték az Irodalmi Jelen és a Liget folyóiratokban.
„Az undorító, becstelen, ostoba államot, amely megfojtja a gyengéket, és az aljas, közönséges embereknek enged meg mindent - azt ugyan miért kellene eltűrni?” Szányka, akinek az apja halálra itta magát, az Alkotók Szövetségében találja meg élete értelmét: harcolni az aljas hatalom ellen, a hazáért, az egyszerű emberekért, az orosz földért. A dühös fiatalok, akiket a nagy filozófus és író, Kosztyenko szervezett párttá, rendszeresen összecsapnak a rendőrökkel, törnek-zúznak Moszkvában és más városokban is – az igazi, nagy, férfias történelmi tettre áhítoznak, és készen állnak a börtönre és a halálra éppúgy, mint arra, hogy átvegyék a hatalmat Oroszországban. Prilepin részben a mai orosz politikai folyamatok szuggesztív krónikása, aki sokak szerint egy olyan "robbanást" jósolt meg ebben a regényében, amely előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz – s ugyanakkor bámulatos életismerettel mesél az orosz kisvárosok és falvak embereiről, akik úgy érzik, becsapták őket. És ezt a regényt olvasva talán jobban megértjük a radikális, nacionalista fiatalokat akár Magyarországon is... Prilepin maga is részt vesz a politikai küzdelmekben, s bár nézeteivel a legtöbben nem értenek egyet az orosz irodalmi életben, mégis sorra kapja a díjakat – egy nemzedék és egy irodalmi csoport, az „újrealisták” vezéralakja lett, s művei lassan a világ minden fontosabb nyelvén megjelennek. Az orosz irodalom új világsztárja ő, sőt a Newsweek magazin szerint „korunk orosz Hemingwaye”.
© 2023 DiBookSale Zrt. Minden jog fenntartva.
