Emma Donoghue filmszerűen pergő regényének alaptörténete egy gyilkossági eset: az 1870-es évekbeli San Franciscóban lelőttek egy fiatal nőt, s a gyilkost nem sikerült kézre keríteni... 1876 nyarán egész San Francisco a hőségtől szenved, ráadásul himlőjárvány tizedeli a lakosságot. Blanche Beunon, a varázslatos szépségű francia bártáncosnő ezekben a napokban barátkozik össze az ugyancsak francia bevándorló Jenny Bonnet-val. A férfiruhában járó Jenny fékezhetetlen szabadságvágya és megalkuvást nem tűrő természete megbabonázza Blanche-t, s hatására úgy dönt, elhagyja szeretőjét, akit addig ő tartott el. A két nő egy San Francisco közeli településen húzza meg magát, mígnem egyik este az ablakon át valaki lelövi Jennyt. Blanche kétségbeesetten próbál a gyilkos nyomára bukkanni. Helyzetét súlyosbítja, hogy egykori szeretője mindenéből kiforgatta, és egyéves fiukat is elrabolta. Miközben Blanche elszántan küzd a gyermekéért és az igazság kiderítéséért, Jenny nehéz terhekkel teli múltját is megismeri. Vajon ki és miért ölte meg a szókimondó Jennyt?

A bohém alakokkal teli, bevándorlók színes forgatagától nyüzsgő San Francisco szinte megelevenedik a regény lapjain. A lebujok mámoros éjszakai forgataga azonban csak díszlet, mely mögött ott lappang a nyomor és a kiszolgáltatottság. Hogyan boldogulhat ebben a világban, s miként szerezhet érvényt az igazságnak egy egyedülálló nő?

Emma Donoghue 1969-ben született Dublinban. Kitüntetéssel végzett angol-francia szakon, majd Angliába költözött, s 1997-ben Cambridge-ben doktorált. 1998 óta Kanadában él élettársával, fiával és lányával. Több irodalmi szempontból nagy visszhangot kiváltó regényt, illetve novelláskötetet írt, valamint színpadi és rádiójátékok szerzője. Műveit számtalan rangos díjjal tüntették ki, a nemzetközi elismerést azonban a több mint harminc nyelvre lefordított és Booker-díjra jelölt A szoba című regénye hozta meg számára. 

Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Jack képzeletét számtalan csoda foglalkoztatja – a tojáshéjakból épített kígyó az Ágy alatt, a Tévében látott képzeletbeli világ, a kuckó a Szekrényben, a ruhák között, ahová Anya esténként lefekteti, hátha jön Patás... A Szoba Jack számára az otthont jelenti, de Anya számára börtön, ahol tizenkilencéves kora óta – hét esztendeje – raboskodik. A Jack iránt érzett szeretetből egy egész életet épít fel a kisfiú számára tizenkét négyzetméteren. Ám ahogy Jack kíváncsisága egyre nagyobb, úgy nő Anya kétségbeesése is, hiszen tudja, hogy a Szoba hamarosan szűk lesz kettőjüknek...

A történet, amely Jack egyszerre megható és vidám előadásában bontakozik ki, a szívfacsaró körülmények közepette is legyőzhetetlen szeretetről, az anya és gyermeke közötti elszakíthatatlan kötelékről mesél. Megrázó, felemelő és magával ragadó regény, amely mindvégig mélyen emberi és megindító marad. A Szoba az a hely, amit sosem fogunk elfelejteni.

Emma Donoghue 1969-ben született Dublinban. Angolból és franciából diplomázott, majd Cambridge-ben doktorált. 1998-ban költözött Kanadába, jelenleg az Ontario állambeli Londonban él. A Szoba című regényét jó néhány díjra jelölték és számtalan díjjal tüntették ki. Jó eséllyel indult a Booker-díjért, s a The New York Times a 2010-es év hat legjobb regénye közé választotta. Eddig harmincöt nyelven jelent meg. A 2015-ben készült filmadaptáció forgatókönyvét is Emma Donoghue jegyzi. A mozi három Golden Globe-jelölést kapott, az egyiket a legjobb forgatókönyv kategóriában.

"Elbűvölő, vicces... ugyanakkor elviselhetetlenül megindító." (The Irish Times)

"Semmi máshoz nem hasonlítható" (Observer) "Szívszorító" (San Francisco Chronicle)

"Ragyogó prózával ellensúlyozott horrortörténet." (The New Yorker)

"Annyira felkavaró, hogy napokig fogva tartja a gondolatainkat..." (O Magazine)

"Jack hangja a regény egyik igazi erénye... Lélegzetelállító és némely pillanatban szívszaggatóan megindító... Igazán emlékezetes regény; olyan, amelynek milliónyi olvasata van: pszichológiai, szociológiai, politikai. Elképesztően egyedi módon beszél a szeretetről, miközben friss és átfogó képet ad a világról, amelyben élünk." (New York Times Book Review) 

A szoba és A rokon sikerszerzőjének új regénye

1918, Dublinban tombol a spanyolnátha, Írországot feldúlta a háború és a járvány. A kórház szülészetén Julia Power nővérnek nincs elég embere, miközben a várandós anyákat, akik elkapták a szörnyű vírust, közös karanténba zárják. A nővér körül felbukkan két kívülálló, dr. Kathleen Lynn, aki állítólag lázadó és keresi a rendőrség, és egy fiatal önkéntes segítő, Bridie Sweeney.

A három nő három nap leforgása alatt megváltoztatja egymás életét. A szűkös, sötét szülészeti osztály lakóit a járvány megtizedeli, de a rettegéssel teli világban újszülötteknek adnak életet. Az anyák és a személyzet kifogyhatatlan gyengédséggel, emberségesen teszik a dolgukat, helyt állnak a lehetetlennel határos helyzetben.

Mindig van remény, és nincs olyan szörnyűség, amiből ne lenne kiút – üzeni nyomban klasszikussá vált új regényével Emma Donoghue.

Emma Donoghue 1969-ben született Dublinban, kétszeres bevándorló: nyolc évig élt Cambridge-ben, ahol PhD-fokozatot szerzett a 18. századi irodalomból, majd a kanadai Londonba költözött, ott él francia élettársával és két gyermekükkel. Könyveket, színdarabokat és forgatókönyveket ír. A szoba című filmért Oscar- és Emmy-díjra is jelölték. Korábbi regénye a 21. Század Kiadónál: A rokon (2020).

„És még ezek után mondja valaki, hogy a történelem nem ismétli önmagát.” – New York Times

„Donoghue legjobb regénye A szoba óta.” – Kirkus)

 A szoba és a Hívnak a csillagok című New York Times bestsellerek szerzőjétől

"olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt levő kuktafazék"
Margaret Atwood

Három férfi maga mögött hagyja a világot, útnak indulnak egy kis hajóval egy sziget felé, amelyet vezetőjük álmában megpillantott. Csak a hitük vezeti őket.

Írország, hetedik század. Artt tudós és pap, aki álmot lát, amely arra indítja, hogy hagyja maga mögött a bűnös világot. Magával visz két szerzetest - az ifjú Triant és az idős Cormacet, és a Shannon folyó mentén haladnak, hogy keressenek egy eldugott helyet, ahol kolostort alapíthatnak. Kiérnek az Atlanti-óceánra, ahol egy sziklás, meredek partú, kietlen szigetbe ütköznek, amelyen több tízezer madár él. Isten dicsőségére birtokba veszik. Hogyan lehetséges a túlélés egy efféle elhagyatott helyen?

„Menedék. A hetedik századi Írországban három férfi bont vitorlát, és elhajózik egy madarakkal teli szigetre, hogy megtalálják Istent. Emma Donoghue könyve olyan intenzív, mint egy túlnyomás alatt levő kuktafazék. A radikális elszigeteltség tüneményes hatásokat vált ki a szereplőkből. Mi az isteni kegyelem? Mi a tiszta lélek? Mi az erény? Nem az, mint eredetileg hitték volna.” - Margaret Atwood

„A Menedék földöntúli, meditatív légkört teremt, amelyet át tud érezni bárki, aki hajlandó elgondolkodni azon, milyen áldással és milyen áldozatokkal jár, ha életünket egy spirituális ügynek szenteljük. […] Donoghue ravaszul szövi a szálakat, hagyja, hogy három szereplője belakja saját szerepét. A sziget erőforrásainak ostoba elpusztítását korunk olvasói is értik, Donoghue azonban nem hajlandó a szereplőket a jelenkori krízisek szimbólumává degradálni. […] A hatás elragadó, néha felkavaró és végső soron döbbenetes.” -Washington Post

„Meglepően ellenállhatatlan és lebilincselő kaland, […] a részletes, bensőséges történetfűzés csodája. […] Valójában ez a rövid regény a vallási fanatikus nárcizmusának és az emberi közösségek ennek ellenére fennálló szívósságának tanmeséje. A három szerzetes a hit és a munka egymásnak ellentmondó vallási imperatívuszát jelenítik meg a lehető legélénkebben, bár Donoghue nem hagy kétséget afelől, melyik mellé szeretne állítani bennünket. A Michael-szikla a maga kopár szépségével szinte egy negyedik szereplő, és ezzel a könyv bekerült az ökológiai fikció klasszikusai közé.” - Historical Novels Society

„Időszerű allegória, amelyben három szerzetes próbára teszi hitét egy lakatlan szigeten. […] Bár a szöveg tele van vallásos utalásokkal, Donoghue prózája a tárgyi világ leírásában szárnyal, a narratíva klausztrofób jellege is abban enyhül. Emellett a magány és a hit tematikái mellett a könyv ökológiai figyelmeztetései a legegyértelműbbek.” - Observer

„A Menedék egy ír szigeten alapított kora keresztény kolostor igaz története alapján járja körül a babona, a folklór, a hit és az alapvető emberi szükségletek sajátos elegyét egy küldetés alatt. Csakúgy, mint A szoba esetében, Donoghue leírásai itt is olyannyira kitágítják a kicsi, szűk tereket, hogy végül már univerzális mélységeket foglalnak magukba. […] A Menedék elgondolkodtató és gondolatébresztő, megmutatja, milyen szakadék keletkezhet - különösen nehézségek felmerülése esetén - aközött, amit hitünk szerint hangoztatunk, és aközött, ahogyan élünk.” - Book Page

„A sziget Donoghue regényeinek egy közös vonását: a bezártságot jeleníti meg. A szobaerre a nyilvánvaló példa, de a Hívnak a csillagok is egy apró dublini szülőszobán játszódik a spanyolnátha idején, A csoda pedig egy házban. […] Ahogy azt Greene, Spark és Mauriac is tudta, a katolikus regény tökéletes szűk környezetet kínál, amelyben meg lehet vizsgálni a szeretet, a hit, a kegyelem és - ez esetben - a barátság kérdéseit.” - Spectator

„Nagyszerű olvasmány, amelyben Donoghue gondosan odafigyelt a természetrajzi és történelmi tényekre, miközben feltárta a hit és az őrület kérdéseit, megvizsgálta, mi szükséges az életben maradáshoz, és mit jelent embernek lenni.” - Brooklyn Rail

„Nyomasztó a huszonegyedik századi élet? Azt kívánjuk, bárcsak eltűnhetnénk, akár csak pár órára is egy régebbi, egyszerűbb, tisztább életbe? Nos, nem sok tisztább hely van, mint egy kivételesen barátságtalan sziget Írország nyugati partjainál, amelyen csak egy hatalmas lundakolónia él, valamint három súlyos felszereltségi problémákkal rendelkező hetedik századi szerzetes. Az ír-kanadai Emma Donoghue (A szoba, A csoda) zseniálisan kivitelezett, minden ízében lebilincselő új regényében egy Artt nevű istenfélő utazó tudós pap álmot lát, miszerint keresnie kell egy mindentől távol eső szigetet, amely nem áll kapcsolatban a bűnös és tunya modern világgal, és ott kolostort kell építenie. Minimális felszereltséggel vág útnak („Isten majd ád mindent”, vallja), és magával visz két meglepett, de hozzá hű tanítványt: a furcsa, de tengert ismerő fiatal Triant és a harcban edzett, idős korban megtért Cormacot. Csónakban ülnek, iránytűjük csak a hitük, és felfedezik a ma Michael- szikla néven ismert szigetet (talán emlékeznek rá, itt él az idős, szakállas Luke Skywalker az egyik végtelenül hosszúra nyújtott új Star Wars-filmben). Donoghue mesteri, szinte hipnotizáló részletességgel mutatja be a sziget kopár felszínét és makacs új lakóknak az életben maradásért folytatott munkáját, ugyanakkor ennek a kivételes regénynek az ereje az, ahogyan a szerző visszafogottan, drámaian megmutatja a hit és a túlélés, az engedelmesség és az önfenntartás közötti konfliktust. - Lit Hub

„A szoba szerzőjének minden új könyvének megjelenése öröm. Emma Donoghue legutóbbi könyve, a Menedék a 7. századi Írországban játszódik: egy karizmatikus vezető elindul két másik emberrel, hogy Istennek tetsző életet teremtsenek maguknak. Új otthonuk egy mindentől távol eső sziget, amelyen csak madarak élnek, ezrével. Ma ezt a szigetet Michael-szikla néven ismerjük, a múlt pedig Donoghue sajátos stílusa révén elevenedik meg.” - Book Riot

„Élvezetesen klausztrofób. […] Donoghue (A csoda, Érzékek tánca) kiválóan ért az elszigetelt helyzetek leírásához és a kevés szereplő közötti dinamika feltárásához, ahogy azt láttuk A szoba és a Hívnak a csillagok esetében is. […] A menedék szigete az idő előrehaladtával inkább börtönnek tűnik. A vallási fanatizmus és a bezártság csodálatos tanulmánya ez a regény, a Matrix és az A paradicsomba olvasóinak bizonyosan tetszeni fog. Emma Donoghue tizenkettedik regénye elmélyült karaktertanulmány három hetedik századi szerzetesről, akik kolostort alapítanak egy mindentől távol eső ír szigeten.” - Shelf Awareness

„Donoghue (Hívnak a csillagok, 2020) prózája csillog a tiszta természet, a számtalan tengeri madár képeitől, de ahogy Artt szenteskedése egyre inkább szembekerül a józansággal, Cormacban és Trianban felmerül, hogy hűségesküjük a vesztüket okozzák. Mint mindig, Donoghue ezúttal is valósághű érzelmeket mutat meg a szűk környezetben élő szereplőkből, és eközben aprólékosan feltárja a hit által támasztott igényeket. Ez a történelmi regény emellett figyelmeztetés a vallási uralom veszélyeiről. IGÉNYES TÖRTÉNELMI HÁTTÉR: Donoghue olvasói és a gondolatébresztő irodalom minden rajongója élvezettel fogja olvasni ezt a csendesen drámai mesét.” - Booklist

„Donoghue időnként elszakad a jelen kortól, így tette ezt most is, nem szakadt el azonban attól, hogy lebilincselő történetet szőjön pontosan megrajzolt szereplőkkel. […] Minimális cselekménnyel teremt feszültséget, a szerzetesek közötti konfliktusok akkor teljesednek ki, amikor Trian megbetegszik, és kiderül a titka. Artt bigott reakciója kiprovokálja a regény megnyugtató végkifejletéhez vezető konfliktust. A szoba című regényhez hasonlóan ezúttal is szűk terekben zajlanak a feszültséggel teli párbeszédek, ebből a középkori kiruccanásból hiányzik ugyan az előző regény tágabb értelmezési lehetősége, de a szerző kalandvágyóbb rajongóinak tetszeni fog a nehéz téma megjelenítése. Ez a regény a tehetséges szerző egy újabb szép munkája.” - Kirkus

„Fél éjszaka ébren tartott ez a könyv - képtelen voltam letenni, megbabonázva olvastam egyetlen nekifutásra. Ez a regény minden tud, amit egy regénynek tudnia kell: szenvedélyes, kiszámíthatatlan és kérdéseket vet fel. A Menedékben Donoghue különös, felkavaró stílusának legjava.” -Maggie O’Farrell, a Hamnet szerzője

„A mesék tisztaságával elmesélt Menedék ismeretlen területre visz bennünket, ahol a köd mindenkit szigetté tesz. Donoghue szerzetesei olyan kihívásokkal szembesülnek, amelyek nem csak vallásos hitüket rengetik meg, de az egymásba és a természetbe vetett hitüket is. Ez egy türelmes, elgondolkodtató regény, amely sokat mond a spiritualitásról, a reményről, az emberi gyarlóságról és a kegyelem csodájáról.” - Esi Edugyan, a Washington BlackGiller-díjas szerzője

„A menedék csodaszép és időszerű regény az elszigeteltségről, a szenvedélyről, valamint az engedelmesség és a létfenntartás közötti konfliktusról. A sziget és a szereplők sokáig velem maradtak az olvasás befejezése után is.” - Sarah Moss, a Summerwater szerzője

„Milyen csodálatos, erőteljes, ragyogó, gazdagon szőtt, mégis spártai és szigorú könyv ez! Nem tudtam letenni. Lírai, zsigerekre ható, az egyik pillanatban nyugodt, a következőben pedig annyi feszültség van benne, mintha belénk marna. […] Egyszerre szól arról, hogyan marad életben Isten három szolgája egy szigeten szinte semmivel érkezve, valamint arról, milyen a diktatúra, az elszigeteltség, az igazi testvériség, a szeretet, az igazi hit és hogy hol van az ember helye a természetben.” - Rachel Joyce, a Harold Fry valószínűtlen utazása szerzője

A Hétpecsétes titok a 19. századi Londonba kalauzolja az olvasót. A megtörtént eseményeken alapuló történet két hősnője a korabeli nőmozgalmak egyik élharcosa, Emily "Fido" Faithfull, és a jómódban élő, házasságába belefásult szépasszony, Helen Codrington. A két nő hosszú évek után találkozik újra az angol fővárosban, s Fido egyik pillanatról a másikra Helen házassági válságának kellős közepében találja magát. A válság végül botrányos váláshoz vezet, amely nemcsak Helen, de Fido jó hírét is kockára teszi. A viktoriánus Angliában nem nézik jó szemmel sem a házasságtörést, sem a női egyenjogúsági mozgalmakat, s végképp elutasítóak a válással szemben. Amikor pedig felmerül a gyanú, hogy a két asszony viszonya több is lehetett barátságnál, Fidónak nemcsak a társadalom súlyos ítéletével kell szembenéznie, de önmagával is, és mindazzal, amit önálló, független nőként képviselt.

Emma Donoghue színes tablót rajzol a korabeli angol társasági élet képmutató világáról, a nőket sújtó megkülönböztetésről, a feminizmus kezdeteiről, nem utolsósorban a pusztító szerelmi szenvedélyről.

"Sodró lendületű regény, tele szexualitással, szenvedéllyel és intrikával." (Daily Mail)

"Letehetetlen olvasmány, akárcsak a viktoriánus rémregények, amelyeket Fido titokban olvas. Érzékenyen megírt történet két nő félresiklott barátságáról, tanulmány a viktoriánus London szokásairól és erkölcseiről, a nőmozgalom úttörőinek bemutatása és feszült thriller egy házasságtörésről... Magával ragadó történet, kifogástalan történelmi hitelességgel ábrázolva, öröm olvasni." (Sunday Business Post)

"Kellemesen harsány Donoghue előző könyveihez, A cafkához és a Life Maskhoz hasonlóan ez a regény is lélektanilag hiteles, sodró lendületű és kifejezetten olvasmányos... A Hétpecsétes titok egyszerre elégíti ki az olvasó igényét a borzongató szórakozásra, amelyre Helen és Fido vágyik, egyúttal az igazság, az elkötelezettség és az árulás józanabb elemzését is adja, amit talán Harry olvasna szívesen. Donoghue bensőséges elbeszélői hangja mindhárom hősével rokonszenvez." (New York Review of Books)

"A szerző a történelmi tényeket és a leleményes fikciót ötvözi ügyes és könnyed kézzel: a szereplők hangja az olvasó fülében cseng még jóval azután is, hogy letette a könyvet." (Sunday Telegraph)

"A Hétpecsétes titok élvezetes olvasmány, a történetet finoman áthálózó cselszövéssel, nagyszerű párbeszédekkel, melyek életre keltik az árnyaltan megrajzolt figurákat." (Press Association)

Midőn ​ez új kiadásban bocsátom az Apai örökség czímű elbeszélést a közönség elé, nem akarom elhallgatni, hogy néhány jelentősebb módosítást tettem rajta. nevezetesen kihagytam a hős kamaszkori szerelmeinek aprólékos leirását, továbbá megsziveltem egyik birálóm (Milkó Izidor) amaz észrevételét, hogy Fejérházy anyjáról is jó volna valamit tudni. Bár most is csak futólagosan, néhány vonásban mégis megrajzoltam úgy ahogy emlékét. A főmódosítás azonban az, hogy a minden tettől irtózó Fejérházy Tibort nem hagytam meg öngyilkosnak, hanem az olvasóra biztam annak az elképzelését, meddig fog a lejtőn lefelé gurulni és lesz-e képes valamikor megállni. A főkifogásról, hogy a hős nem rokonszenves, nem birtam tenni. Inkább a tárgyilagosság lebegvén szemeim előtt, be akartam mutatni egy semmi tetthez erővel nem biró, a munkától elszoktatott, tétlenül szemlélődő jellemet, a nélkül, hogy idegen lelki vonások becsempészése, nem az adott tényezőkből folyó helyzetek teremtése által pszikológiátlan szánalmat ébresszek iránta. Igy kérem Fejérházy Tibort értelmezni. Nem kér ő részvétet, csak igazságot, – s azt kap is. Budapest, 1886. julius 22. Reviczky Gyula

"Mexikói–amerikai bevándorlástörténet és megkapó portré egy mexikói–amerikai családról, amely pátriárkája elvesztésére készülődik. Hazájának egyik legkedveltebb írója, a díjnyertes bestsellerszerző Luis Urrea könyve, A bukott angyalok háza a klasszikus emigránsregény mellett epikus családi saga is, amelynek fókuszában a família vezetője, pátriárkája, Big Angel áll. A regényben összegyűlik az egész De La Cruz klán, hogy megünnepeljék Big Angel utolsó születésnapját az otthonában, San Diegóban. Mielőtt még a rák végleg leszámolna vele, a pátriárka visszatekint hosszú és tartalmas életére. De amikor a százhoz közeledő édesanyja, Mama América váratlanul meghal, a születésnapi buli előtt egy temetést is meg kell szerveznie. Két családi esemény esik tehát egyetlen hétvégére: két külön, keserédes búcsúztató. A sok-sok vendég között ott van Little Angel, a pátriárka féltestvére és névrokona, aki hosszú idő után újra szembenéz a bátyjával, akivel közös az apjuk, és mint később világossá válik számára: mindvégig közös életük is volt. A De La Cruz família történetén keresztül megérthetjük, mit jelent mexikóinak lenni Amerikában, milyen érzés két életet élni egyszerre. Elgondolkodhatunk azon, mitől otthon az otthon. A szereplők sorsán keresztül megtapasztalhatjuk, milyen, amikor a halállal való szembenézés olyan emlékeket, az élet olyan pillanatait villantja fel újra előttünk, amelyeket talán szándékosan felejtettünk el. Páratlan eredetiségével és humorával A bukott angyalok házában Urrea elsőrangú elbeszélővé nőtte ki magát."

A Mediciekről szóló tetralógia befejező kötete, amely önálló, izgalmas regényként is megállja a helyét, a firenzei bankárdinasztia utolsó jelentős egyéniségének eseménydús életét mutatja be. Medici Mária (1575 – 1642) gyönyörű és szerencsétlen sorsú nő volt, aki úgy tudta megtestesíteni a királyi fenséget, mint előtte senki más. A Medici-dinasztiához való tartozása azonban valódi bűnt jelentett a franciák szemében, akik gyűlölték a korábbi királynét, Medici Katalint, aki csak alig több mint 10 évvel korábban uralkodott Franciaországban.

Medici Mária a kor leggazdagabb örökösnőjeként IV. (Bourbon) Henrik francia király felesége lett, majd a férje ellen elkövetett 1617-es merénylet után régensként uralkodott kiskorú fia, XIII. Lajos helyett. Intrikákkal és politikai cselszövésekkel teli kormányzása idején Medici Katalinhoz hasonlóan neki is olasz honfitársai voltak a bizalmasai. Így került ellentétbe a politikai játszmák nagy mesterével, Richelieu bíborossal, a pénzügyminiszterrel, és ebben a harcban alul maradt, száműzetésbe kellett vonulnia.

A Mediciek hagyományainak megfelelően a művészetek, a művészek nagy pártolója volt. Régenssége idején valósította meg nagy álmát: Párizsban a Luxembourg-palota és -kert a kora barokk művészet kiemelkedő alkotása. A palota allegórikus képeit Peter Paul Rubens készítette, akivel a királyné őszinte, mély baráti kapcsolatban volt.

Shaker Heights. Cleveland nyugodt, virágzó külvárosa, ahol a házak színétől a szabályos keresztutakon át a lakók sikeres életéig minden tökéletesen elrendezett. Itt él Mrs. Richardson négy gyermekével és ügyvéd férjével. Elena a környék mintalakója, helyi újságíró, és legfontosabb alapelve a szabályok betartása. Ebbe az idilli kertvárosi buborékba költözik Mia Warren, a titokzatos fotóművész és egyedülálló anya, valamint tinédzser lánya, Pearl, akik a Richardson családtól bérelnek házat, de rövid idő alatt már nemcsak albérlők lesznek, hanem a szomszéd gyerekek életében is fontos szerepet kezdenek el betölteni. A rejtélyes múltú Mia azonban felbolygatja a gondos rendben élő közösség mindennapjait, amikor Richardsonék barátai egy kínai-amerikai kisbabát szeretnének örökbe fogadni, ám váratlanul felbukkan a gyermek igazi anyja. Drámai küzdelem kezdődik, amely megosztja a város lakóit, és végül Mia és Elena ellentétes oldalra kerülnek. Elena eltökélt szándéka lesz, hogy leleplezze a nő titkait, de megszállottsága váratlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár. És mindeközben egy családi házban egy szikra lángra lobban. Regény a súlyos családi titkokról, az anyaság kegyetlen nehézségeiről, és annak a veszélyeiről, ha elhisszük, hogy a szabályok követésével mindig megakadályozhatjuk a katasztrófákat. A Kis tüzek mindenütt megjelenése óta kitartóan szerepel a New York Times bestseller listáján, a legjobb szépirodalmi műnek választották meg a Goodreads olvasói 2017-ben, és már több mint húsz országban keltek el a kiadás jogai. A regényből Reese Witherspoon és Kerry Washington főszereplésével a Hulu készít sorozatot.

A városregény (Neoplanta) után itt van az Újvidéken élő szerző „kisebbségi családregénye". Olga nagyapja naplóját adja Slemil kezébe, aki annak tolószékében ülve, felidézi életének történetét…

„A könyökömön jön ki, hogy mindenki Európáról papol. A múltkoriban Horváth Jani egy veszett nagy kocsival állt meg a házam előtt, és húsz darab magyar címert rendelt. A magyarok élnek-halnak a magyar címerért, tájékoztatott. Jelentőségteljesen mondta, hogy az anyaországban jó pénzért vásárolják, ott most nagyon divatos lett a címer, ott is a kovácsoltvas kerítésre hegesztik, vagy a bejárati ajtó fölé biggyesztik. Biztatott, vegyem fel a magyar állampolgárságot, magyar útlevéllel úri módon távozhatok Németországba."

A Zárt ajtók mögött egymilliós eladott példányszámmal büszkélkedő sikerszerzője új, lélegzetelállítóan izgalmas regénnyel tér vissza. Livia a 40-ik születésnapját ünnepli élete legnagyobb partijával, hogy kárpótolja magát az esküvői felhajtásért és a lakodalomért, amikben sosem lehetett része. Ott lesz mindenki, akit szeret, a lányát, Marnie-t kivéve, aki külföldön tanul. Bár Livia nagyon szereti a lányát, titokban örül, hogy nem lesz jelen. El kell mondania valamit a lányukról Adamnek, a férjének, de meg akarja várni vele a parti végét, hogy még egyszer felhőtlenül boldogok legyenek együtt. Adam szeretné, ha minden tökéletes lenne Livia számára, ezért titokban megszervezte, hogy Marnie hazajöjjön, és meglepje az anyját a születésnapján. Napközben rettenetes hír jut a fülébe. El kell mondania Liviának, mert hogy folytatódhatna így a buli? De Livia olyan boldog, olyan izgatott, és különben is kezdenek szállingózni már a vendégek. A dilemma - meddig mennénk el, hogy még néhány utolsó órányi boldogságot adjunk annak, akit szeretünk? Egy nap, ami örökre megváltoztat egy családot. A Dilemma egy lélegzetelállító, szívet tépő regény BA Paris, az egymillió példányszámot elérő, New York Times bestseller szerző tollából.